Gondolat: a Földön összesen előre meghatározott képességekkel rendelkező, x számú tudóst lehet képezni. Elérhető, hogy ez a szám 50 évvel később 5-7x legyen?

Egy percig csak néztem ezt a kérdést, és nem értettem. Aztán rájöttem, hogy a "-" az 5 és 7 között nem kivonást jelent.... Túl sok nekem ez a vizsgaidőszak.

Na mindegy.

A tudománytól függ. Nagy hiba az összes tudományterületet egy kalap alá venni. Pl az informatikával dolgozók számát nagyon nagy mértékben növeltük, az 5-7-szeresnél is jobban az elmúlt évtizedekben. Be lehet ültetni ötezer embert egy nagy előadóba (interneten keresztül meg akármennyit), és mind megtanulhatják a dolgot. De más területeken nagy tapasztalatra van szükség. Pl egy vegyészeti pályán rengeteg laborgyakorlat van, amiknek a létszámát nem lehet a végtelenségig növelni, és ez korlátozza a dolgot. Minél "tisztább", elméletibb a tudomány, annál szabadabban lehet növelni a vele foglalkozó tudósok számát.

Nem hiszem, hogy a genetikának különösebb köze lenne a dologhoz. Az oktatás a meghatározó. Még nagyon-nagyon messze vagyunk attól, hogy elérjük a genetikai határt. Csak nagyon durva becslésnek: kb 110-es IQ felett már ugyanolyan jó tudós lehet az emberből, mint a legtöbb mai tudós. Ez az emberek kb 20%-a, vagyis 7.000.000.000-ra nézve 1,4 milliárd ember. Vagy ha nagyon szigorúak vagyunk, akkor mondjuk 120-as IQ felett, az az emberek kb 10%-a. Ez persze nagyon durva becslés, lehet vitatkozni hogy ez a valóságban több vagy kevesebb, de a lényeg, hogy a potenciális tudósok száma a százmilliókban vagy milliárdokban van, a jelenlegi tudósoké pedig ettől messze elmarad, úgyhogy egyelőre az oktatás az, ami behatárolja a tudósok számát, nem a genetika.

(az IQ adatokat innen szedtem az 5. válaszból, és tudom hogy ennek a mérésével és értékelésével rengeteg probléma van, de csak nagyon durva becslésnek szántam: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__alkalmazott-tudoma..

Tekintettel a népességrobbanásra nyilvánvalóan egyre több kivételes képességű ember születik akkor is, ha nem javul az emberiség genetikai állománya.

Tudósnak kiképezhető tehetséges gyerek már most is minimum 10x-20x -szor több lenne, mint amennyit sikerül kiképezni. Ennek az az oka, hogy nagyon sok tehetség elsikkad, mert körülményei nem teszik lehetővé, hogy tudományos pályát válasszon, hanem családjának megélhetését biztosítandó valahol az üzleti életben tékozolja el tehetségét.

Ha több egyetemi szak létezne, több komoly hallgatói tehetséggondozó ösztöndíj lenne, ha több és jelentősen nagyobb összegű doktori, posztdoktori ösztöndíjat alapítanának, ha több és jobban fizetett tudományos kutatói és egyetemi oktatói állás lenne, akkor sokkal több tehetséget lehetne kibontakoztatni és a tudomány is gyorsabban fejlődne.