Mi történt 1823 körül, miért keletkezett a Himnusz?

1789-ben a franciák megelégelték a feudalizmust, és fellázadtak ellene. Innentől kezdve minden ország ezt a példát kezdte el követni, a Habsburg Birodalom népei is. Persze ez a császárnak és udvarának nem igazán tetszett, így próbálták minden eszközzel elfojtani.

Az 1820-as években kezdett megjelenni a jelenség a magyarok körében. Itt kezdődik a reformkor, amikor is végre rádöbbenünk, hogy mi nem akarunk osztrák igát húzni, mi magyarok akarunk maradni.

A válaszadás ennél sokkal bonyolultabb.

A helyzet az, hogy a magyar nemesség mindíg is elütött az Európa egyébb országaiban élőktől.

A király személye NEM abból a szempontból volt fontos, hogy ki a király, hanem a sok évszázados hagyomány az volt, hogy Magyarország állampolgárai a Magyar Szent Korona alá tartoznak. Innentől kezdve tök mindegy volt, hogy kit koronáztak meg vele. (Pl: az 1540-es években Szapolyai Jánost és I. Ferdinándot is megkoronázták a Magyar Szent Koronával.)

Az igaz, hogy ugyanakkor Európa fellázadt a nemesség ellen. Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy teljessen különbözött a magyar nemesség az európaitól.

Magyarországon soha nem voltak középnemesek. Csak kisnemesek és főnemesek voltak.

A kisnemesek jelképe a címerük tetején lévő 5 ágú korona volt. A főnemesekhez tartoztak a bárók, grófok, hercegek.

Míg Franciaországban a nemesek ültek a babérjukon és a királyukat követve rémes pénzeket költöttek el, addig Magyarországon az igazán híres és nagy családok általában mecénási szerepet vállaltak. Pl: Festetichek a Georgikonnal, az Eszterházyak a művészet támogatásával és biztos, hogy ők csak a leghíresebbek voltak.

Illetve a pénzüket arra fordították, hogy hadsereget tartanak fenn a haza védelmére. Az aranybulla is utal erre, hogy a haza védelmére a nemesek kötelesek a Koronát szolgálni. (Hódiító hadjáratra viszont csak pénz ellenében szabad menni!)

Arról nem is beszélve, hogy Kölcsey Ferenc maga is nemesember volt.

A másik: a magyar nemesség példátlanul jól tudodtt bánni a köznéppel. Ugyanis, ha egy paraszt, vagy egy jobbágy aki a nemesember földjén dolgott, az megbetegedett, akkor a magyar nemes maga hívatta ki az orvost és a kiszállási díjtól kezdve az orvosi költségig mindent maga fizetett annak érdekében, hogy a beteg ember, aki neki dolgozott meggyógyuljon és folytatni tudja a munkát.

földesúrnek tartozó robot pedig nem egyész héten tartott, hanem 3, vagy 4 napot. A többi napon a gazda a saját hasznára dolgozott. Persze az egyházi adót és a kilencedet be kellett fizetni, ha nem volt az illető emeber adómentes. És azt ne feledjük el: abban az időban terményadó volt elsősorban, nem pénzadó. Így látták el terményekkel, gabonával és jószágokkal a terület urát. Persze az illető nemes ezért akár a megyében, vagy a diétán képviselte a területén élő embereket, vagyis a nemzet egy részét.

Hogy más nemzeteknél az adózás hogyan volt, az egy másik kérdés, de az biztos, hogy minden magyar uralkodó tudta, hogy csakis úgy lehet szolgálni a Koronát és a hazát, ha hagyják élni a köznépet, a jobbágyokat a parasztokat, hiszen ha beleszakad a munkába, nincs aki helyettesítse, és ha hatalmas adókat követelnek tőlük, akkor éhenhalnak.

A magyar nemzet részei közül a székely nép az, akinek elidegeníthetetlen joga a szabadság és ők a születési joguknál fogva nemesnek számítottak. Ez pusztán annyit jelentett, hogy egy székely lényegesen könnyebben juthatott kiváltágokhoz, mint más. De persze vagy adó, vagy vámmentességet ők is élveztek, de csak az egyiket. Egyszerre a kettőt sohasem. (Ne feledjük: az is a kincstárat gyarapította.)