Megvalósítható?

Csak nem gondolod, hogy nekiálltam kiszámolni, hogy 2015. jan. 17.-én melyik égi objektum hol van? xD Google Earth-özze ki, akinek két élete van. Csak példának mondtam.

Az év egy napját, dátum nélkül, megjelölni már azért sincs értelme, mert attól, hogy a Föld a Naphoz képest valamilyen helyzetben van, a többi égitest mozgása nem áll meg, és nem a Föld forgási/keringési idejéhez igazodik.

A Mars jan. 17.-én valahol állt, jövő ugyanakkor meg valahol máshol. Jó, minél messzebb van valami, annál kevésbé probléma ez (annál kevésbé tud aránylag elmozdulni), de azzal meg mit érsz?

Azt sem értem, mi köze van a tulajdonjognak ahhoz, hogy el kell-e hagyni a bolygónkat vagy sem. Ha valóban Földet elhagyni! lesz, annak valósznűleg vagy olyan katasztrófa lesz az oka, ami 100%osan élhetetlenné tenné (mert még egy természeti csapások sújtotta Föld is jobb, mint bármelyik idegen bolygó), vagy (optimistábban) az, hogy olyan fejlettek vagyunk technikailag, hogy elkezdhetjük a fölös embertúlszaporulatot más bolygókra helyezni.

Ha egy csillagközi birodalomban gondolkodunk, akkor viszont elég vicces, hogy 1 szem anyabolygó viszonyai határozzanak meg mindent. Ezek szerint aki a csillagrombolójával először lerohanja a Földet, azé az univerzum. Micsodaaa?

Ha csak arról beszélünk, hogy ki birtokolja a légteret - mondjuk, vegyünk egy plauzibilis teóriát: ha egy értékes meteor vagy műholdroncs stb. egy ország fölött halad el, milyen magasságtól lenne joguk irtokba venni?

arról lehetne beszélni :D

Az 1967-os Outer Space Treaty van egyelőre még mindig érvényben, ami szerint az űr mindenki tulajdona, de ez csak olyan, mint az Antarktisz tulajdonlásáról szóló hasonló egyezmény: könnyű jótékonyan kezelni, amíg úgysincs reális esély, hogy bármelyik ország jelentős hasznot húzzon belőle. Ami a légteret illeti, nincs rá nemzetközileg elfogadott szabályozás, hogy milyen magasságig terjed felfelé egy ország légtere, bár a Nemzetközi Repülőszövetség 100 km körülre helyezi (lásd Kármán-vonal), míg az USA 80 km körülre, tehát egy űrrepülőnek elvileg innentől kellene engedélyt kérnie a légtérbe behatolásra, de a gyakorlatban elég lazán kezelik.

(A Chicagó Egyezmény még bizonyos szabadságokat is biztosít az idegen légterek hazsnálatára: [link]

pl. szabad leszállás nélkül áthaladást a legtöbb esetben.)

(A magánjog is érdekes, pl. perelheted a szomszédot, ha a háza elfogja a tiéd elől a napfényt? perelheted-e a légitársaságot, ha a repülőik elég alacsonyan szállnak, hogy a hangjuk megbolondítsa az állataidat? mindkettő 'igen're van jogi precedens.)

Az elmúlt években egy kicsit jobban a figyelem középpontjába kerültek ezek a kérdések, lásd drónok stb. Ha létezne olyan, hogy mondjuk már az áthaladó házi műholdaddal is zavarhatod a szomszéd GPS-adását, nyilván ezt is jobban szabályoznák.

De amit leírtál, az soha nem lenne praktikus, mert a dolgok nem a Föld felszínéhez igazítják magukat. Most akkor csak a Föld egyik felének van joga űrbeli napelemeket felszerelni, de csak a másik fele bányászhat(na) az aszteroidaövből? Ez marhaság.

> „Neee! Ezt meg hogy felejtettem el... ok. Igaz. Jelöljünk ki egy random dátumot, mondjuk január 17.-ét. Így?”

A Stelláriummal amúgy könnyen meg lehet nézni… De az pontos idő is számít, nem csak a dátum, mert mint fentebb már említették a Föld forog, mondjuk óránként körülbelül 15°-ot, ami csillagközi léptékben sok. Szóval ha tényleg megadsz egy pontos időt, akkor én adok egy térképet, amit csak rá kell fektetni egy világtérképre, és egyből látszik, hogy ki mit kapott. (Igen, a Stellárium ilyet is tud.)

> „ismétlem, abból indulunk ki, hogy a szükséges technika megvan”

Ez esetben igen, megvalósítható. Ha abból indulunk ki, hogy megvalósítható, akkor megvalósítható.

[link]

Türelmetlen voltam, és kiválasztottam az adott napon a magyar idő szerinti delet…

Országok: [link]

Csillagok: [link]