A fekete lyukak működhetnek antianyagot kibocsájtó égitestként is?

Nagyon szép, csak épp Schwarzschild féle megoldás szerint a metrikus tenzor nem így néz ki.

Ebben az esetben a téridő folytonosságán lenne egy szakadás, tehát alapból nem is lenne megoldható, mert nem tudnál határértékeke képezni. Egyik pontban még + az idő íránya másik pontban meg már -.

Analízis.

Számolgassunk…

Ugye az antianyag olyan anyag, ami minden tulajdonságában – pl. a tömegében – megegyezik a hagyományos anyaggal, csak a töltése ellentétes. Egy proton antirészecskéje egy negatív töltéssel rendelkező protonszerű részecske.

Mikor anyag és antianyag találkozik, akkor annihilálódik, miközben a tömegüknek megfelelő energia sugárzódik szét foton formájában.

Oké, a csillagokban hidrogénfúzió történik. Azért tudnak világítani a csillagok, mert a folyamat kiinduló anyagának tömege kicsivel nagyobb, mint a végtermék tömege. A fúzió során a tömeg 0,7%-a energiává alakul. Ettől világít egy csillag.

A Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén lép reakcióba, és 596 millió tonna hidrogén keletkezik. Tehát a Nap másodpercenként 4 millió tonna – 4*10^9 kg –tömeg válik energiává.

A Tejútrendszer tömege kb. 10^12-szer nagyobb, mint a Nap, tehát kb. ennyiszer több anyag alakul át energiává, azaz másodpercenként 4*10^9 * 10^12 = 4*10^21 kg.

Mondjuk egy Nap méretű csillag beleesik egy fekete lyukba. Az elméleted szerint ilyenkor egy azonos tömegű antianyaggal találkozna. Az annihiláció során a teljes tömegük válik energiává. A Nap tömege kb. 2*10^30 kg, tehát összesen 4*10^30 kg anyag válik energiává. Elvileg a folyamat maximum percek alatt lezajlódik, de számoljunk egy teljes nappal. Ekkor a folyamat során másodpercenként átlagosan 4,6*10^25 kg tömeg válik energiává. Ez 11 500-szor több, mint a galaxis összes csillagában energiává alakuló tömeg. Tehát 11 500-szor több fényt bocsátana ki a folyamat során a fekete lyuk, mint a galaxis összes csillaga.

A folyamat során a fekete lyuk tömege csökkenne. A galaxis tömege is csökkenne.

> A feltételezésem abból fakad, hogy a fekete lyuk határán az idő megáll, mivel a negatív állapot mellett ellenkező irányú az idő fejlődése így van egy köztes állapot anyagi és antianyag világ közt.

Ebből a mondatból már csak az angyalok, Gandalf és a midikloriánok hiányoztak. Azok sem tennék kevésbé értelmetlenné a mondatot…

> a fekete lyukakból RENGETEG energia szabadul fel

Pontosan mennyi is? A Hawking-sugárzáson kívül más nem nagyon hagyja el a fekete lyukat. Te tudod ez pontosan mennyi energiát jelent? Én csak annyit tudok, hogy biztosan sok-sok nagyságrenddel kisebb, mint amit fentebb kiszámoltunk.

> és mi van ha a foton antirészecskéje nem a foton?

Mivel a fotonnak nincs töltése, ezért kénytelen a saját antirészecskéje lenni. Ez definíció kérdése.

> maga az antianyag sem bizonyított, ergo ez sem lehet 100%.

Antirészecskéket állítottak már elő. Sőt antihidrogént is hoztak már létre.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Oké srácok, lehet ötletelni. De ennek akkor van értelme, ha ismered, megtanultad a kvantumfizikát, meg a relativitáselméletet. De itt úgy érzem néha az alap fogalmak puszta jelentésével sem vagytok tisztában.

Az anyag-antianyag témát már fentebb remekül kifejtették, nem is akarok belefolyni.

Csupán az energiamérlegét mérd fel a felvetésednek.

Ha a fekete lyuknak olyan iszonyatosan nagy energia-kibocsátása lenne, akkor annak nyoma lenne.

Nincsen semmivé váló energia. Nincsen olyan, hogy valami "negatív" égitest kioltja a részecskéket.

Az energia a világűrben sem vész el, nem tűnik el, nem oltódik ki.

Ha létezne egy antianyag csillag, az is ugyanolyan fénysugárzást bocsátana ki, mint egy "jólnevelt" csillag.

Amint írták, nincsen a fotont semlegesítő antifoton. Az anyag-antianyag találkozásból is rengeteg energia repül szanaszét, az antirészecskék anyaggal való találkozása nem egy egyszerű matematikai plusz-meg-mínusz-az-nulla művelet.

Lehet fantáziálni, hipotézisekben kételkedni, de a fizika már többszörösen bizonyított tényeivel kár szembe úszni.