Ha egy atomból ( pl: kalcium) elveszünk protonokat, elektonokat és neutronokat, akkor lehet abból pl magnézium? Lehetséges-e ilyen?

Nukleáris transzmutációnak is hívják. :)

A probléma az, hogy az atomokat összetartó erők hatalmasak. Olyan, mintha egy csomó mágneses golyót próbálnál elszakítani egymástól - ha egy pillanatra széthúzod, újra összeugrik.

Két dolgot tehetsz. Az egyik, hogy fogsz egy csillagot, aminek a közepében akkora hőmérséklet és nyomás van, hogy a kötések maguktól fel tudnak bomlani.

A másik, hogy fogsz egy részecskegyorsítót, és megpróbálsz egy neutront nekilőni az atomnak, és ha szerencséd van, akkor két külön elemmé ugrik majd összeegy helyett. Minél instabilabb az atom, annál jobb esélyed van.

Pontosan ezért használnak a reaktorokban urániumizotópot. Az uránium nagy protonszámú, tehát kevésbé stabil, és ha izotóp, akkor nem ugyanannyi neutronja van, mint proton, ami szintén destabilizálja.

lésd még [link]

"ahol az 1 protonból álló hidrogén atommagok nagyobb atommagokká egyesülnek."

Valójában nem, a lendületmegmaradás miatt. Olyan fúzió képzelhető csak el, ahol 1 neutron lesz az egyik végtermék, mert annak az energiája tulajdonképpen a magfúziós energiafelszabadulás.

Ha jól értem a kérdésedet, arra vagy kíváncsi, hogy egy atom át tud-e alakulni valamilyen másfajta atommá.

A rövid válasz erre az, hogy igen.

A természetben is megtörténik, és a folyamatot radioaktív BOMLÁSnak hívják (aminek semmi köze a fentebb emelgetett hasadáshoz, ill. fúzióhoz)

Az alfa bomlás során a rendszám 2-vel csökken

A ß+ bomlás során 1-egy csökken

A ß- bomlás során pedig 1-el nő.

Illetve mesterségesen is szoktunk olyat atommagokat előállítani amelyek nem találhatóak meg a természetben.

Az orvosi diagnosztikában széles körben használt I-131-et pl. neutronbesugárzással állítják elő Te-130-ból erre szolgáló speciális atomreaktorban.

(Te-130 -> neutronbefogás -> Te-131 -> ß- bomlás -> I-131)

A hasadás és a fúzió során 1 nagy atommagból lesz 2 kicsi, illetve 2 kicsiből 1 nagy. Természetesen ez is a magátalakulás egy formája, de szerintem nem erre voltál kíváncsi.

A bomlás során az atommag egy alacsonyabb energiájú állapotba kerül, közben pedig kibocsát valamilyen részecské(ke)t (a bomlás fajtájától függően), amiknek mozgási energiája van.

Lényegében tehát a mag kötési energiájának egy része alakul át mozgási energiává.

Ez a dolog spontán történik, nincs rá semmilyen befolyásunk.

Az itteni #6-osban kitárgyaltunk a bomlásfajtákat, meg a sugárzások egyéb viselt dolgait.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..