145-ös IQ szint 5. osztályban milyen eredménynek bizonyul?

145-ös IQ-val nem tudsz rákeresni "online IQ teszt ingyen"?

Amúgy ez magas, kevés embernek van ilyen IQ-ja. A mensa szokott Bp-en a Berzsenyi D. gimnáziumban tesztet íratni 2000Ft azt hiszem.

Kérdés, hogy a tesz milyen szórású, illetve mennyire megbízhatóan mér. Általában a tesztek 15-24 szórás közé szoktak esni. A 145-ös szint mindegyik esetén nagyon kimagasló – az emberek 1% éri csak el ezt a szintet.

Gyerekkorban olyan az intelligencia, mint a testmagasság. Hol hirtelen fejlődésnek indul, hol stagnál. Mindenesetre, ha 15 évesen ki tudod tölteni úgy, hogy x szintet ütsz meg, akkor valószínű 18 éves korodban is meg tudod ugyanezt a szintet ütni.

Online tesztből kettőt tudok ajánlani:

[link]

A másik a Dán Mensa nem hivatalos tesztje, ami nagyon hasonlít a Mensa tesztjére, és elég jól be van kalibrálva, így a hivatalos teszthez hasonló eredményt ad:

[link]

Én elsősorban ez utóbbit tudom ajánlani. A másik tesztben vannak olyan elemek, amik nem feltétlenül az IQ-tól függnek.

Nem mindegy, melyik országban mérik az IQ-t. Az USA-ban mért adatokat nem lehet egy az egyben az európai értékekkel összehasonlítani. Európa legtöbb országában alacsonyabb érték felel meg az USA-beli értékeknek, az USA-beli 220-as IQ pl. a németországi 160-nak felel meg, ami abszolút kivétel. Németországban 150 pontban határozzák meg a felső határt, éspedig úgy, h. 145 fölött gyakorlatilag a mérhetetlen fölé kerül az ember (az eredményeket mindig +/- 5 pont eltérési lehetőséggel definiálják, mert a vizsgázó alany fáradt vagy kipihent lehet és aszerint teljesíthet rosszabban vagy jobban a tesztíráskor). Amennyiben a 145-ös értéket egy tíz év alatti gyerek éri el olyan teszten, amit 10-18 évesekre terveztek, akkor kúszik az eredmény lassan elvi 160 felé, ennél magasabb elvben sincs.

A teszteket korosztályokhoz méretezik, tehát egyre idősebben egyre másfélék lesznek a feladatok - ami elég ésszerű. Ezért meg kéne tudnod, hány évesekre volt az a teszt szabva, amelyen résztvettél. Amennyiben még mindig benne vagy a korosztály-keretben, idősebben kevesebb értéket kapsz ki ugyanannyi helyes válaszért a régi teszten - ami szintén ésszerű; olyan ez, mint mikor tapsikol a kisbaba, ha eljut az egyik széktől segítség nélkül két lábon a másikig, de senki se értékeli ezt rendes körülmények közt nagy teljesítménynek, mikor ugyanezt 20 évesen teszi meg.

Visszatérve az USA-ra és Németországra: mindkét ország 130 fölött minősíti a tesztalanyokat zsenihatáron túlinak, ugyanakkor az USA 130 pontja Németországban mindössze 115-nek minősül, ami nem felel meg a zsenihatár elérésének, hanem csak viszonylag jó átlagnak. Példa az értékelhetőségre: a (jó) menedzserek (1-2 szigma érték mellett) átlagban a német skálán 115-125 IQ-pont közt mozognak, tehát a tapasztalat alapján a magasabb IQ-pontos ember alkalmatlanná nyilvánítják az ilyan munkákra, mert az inkább ravasz(di)ságot, mintsem igazi intelligenciát követel. Az USA-beli 220 pont pedig kb. a német elvi 160-nak felel meg, tehát mondjuk egy 5 éves maximális eredményének egy 20 éven felülieknek tervezett teszten. A 145-ös német felső határ az USA-ban 190 IQ-ponttal vethető össze. Pontosabb értékekhez lásd még: Gauss-görbe, véletlen-értékek a népesedésben stb.

Ergo, ha teszteket keresel és beszélsz idegen nyelveket, nem árt nem csak magyar oldalakra koncentrálnod.

A magyar és német tesztek összehasonlíthatósági foka nagy valószínűséggel nem tér el ennyire, de úgy tűnik, hogy a magyar tesztek túlsúlyozzák a szókinccsel és nyelvvel kapcsolatos, tehát civilizációs környezettől függő készségeket pl. a némettel szemben, ami általánosabb.

A nagyobb kifejező erővel rendelkező tesztek általában drágák és eltarthatnak több, mint 4 órát is, sőt, akár több napra is eloszthatják őket, a végén pedig komoly kiértékelés és magas eredménynél hosszas személyes beszélgetés is következik.

Persze online is találsz teszteket, de azokra vagy már mindenki betéve tudja a választ, vagy eléggé silányak. Ritka, hogy az ott kapott eredmény tényleg mérvadól.

Német ingyen:

[link]

Angol nyelven holland ingyen:

[link]

Amcsi - gyerekeknek - ingyen:

[link]

Magyar ingyen:

[link]

[link]

[link]

A másik, ami a tesztekre vonatkozóan fontos, hogy mire "hegyezik ki" azokat. Némely teszt leszűkült keretben tesztel. De alapvetően joggal kritiziálják az IQ-teszt-eredmények általában való nagyra értékelését, mert sok tulajdonságát nem fedik fel az embernek. A magas IQ nem párosul automatikusan nagy érdeklődéssel vagy szorgalommal, az átlag IQ-teszt nem fedez fel pl. vegyészeti, vagy lényegrelátási (összegző) és más, a tudomány számos más területein fontos készséget, se a művészi (rajz-, zenei stb.) tehetség az ilyenekben normálisan nincs benne, hanem a legtöbb a matematikai, kombinatorikai, térbeli, szókincsbeli illetve síma logikai (pl. sorok felismerése, eltérések felfedezése) készségekre összpontosít.

Azaz, az IQ-érték, ha magas, az ugyan szép, de csak speciális adottságokra mutat rá, és nem általános érvényű, hanem bizonyos időközönként, pl. 5 évente eléggé változhat, többek között azért is, mert a magas értelemmel rendelkező gyermekek fejlődése leginkább tényleg egyenetlen, mert hol megugrik és akkor a gyerek általában be kell várja a környezetét, vagy akár a környezete le is hagyhatja őt egy időre, amitől a gyerek, mikor felocsúdik, megint nagyot ugrik előre, és így tovább.

Megemlítendő még, hogy a tesztekre lehet gyakorolni is, azért kell óvatosan tekinteni egyetlen egy teszt eredményére. Mivel speciális adottságokra összpontosítanak a tesztek, ezeket napra készre fej lehet fejleszteni és azáltal az értéket növelni, függetlenül gyakorlati és kifejező-értéküktől.

Annyit azonban el lehet mondani teljes nyugalommal, hogy a 145-ös IQ-eredmény az 5. osztályban (amennyiben 6 évesen iskolázták be a gyereket és folyamatosan haladt) ígéretes eredmény, de babérokra még nem ad okot. Az IQ-eredmények együtt változnak a korral, ismétlésük nem árt.

Legutolsó pontként viszont meg kell jegyezni, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyolva két alapvető magas-IQ-s gyerektípus létezik (öntudatos, nyílt ↔ befelé forduló, sokszor félreismert) a 130 német IQ-pont felett, s minél magasabb az értéke valakinek, annál kevésbé fogadtatik el a környezete által: sok gyereket kivet a környezete félelemből, irigységből, nem megértésből, amibe a testi (komoly) bántalmazás is beleértetik (lásd pl. az amcsi "nerd" kifejezés pejoratív jelentését is). Saját és hasonló ismerősök tapasztalatat tekintvén kiemelném: érdemes a szociális összeférhetőségen dolgozni.

SzIJ

Na az előző válaszoló nem kevés blődséget írt le.

Elsőnek tisztázni kell, hogy az intelligencia képességek egy csoportja. Az intelligenciának a következő típusai vannak: logikai-matematikai, vizuális-térbeli, nyelvi, mozgási, zenei, interperszonális, metakognitív intelligencia. A tesztek jellemzően alapvetően a logikai-matematikai intelligenciát mérik elsősorban, néhány teszt tartalmaz vizuális-térbeli, illetve nyelvi elemeket is.

A nyelvi intelligenciával az a probléma, hogy nagyon kultúrafüggő. Egy magyar tesztkérdést nagyon nehéz átültetni mondjuk angol nyelvre, vagy éppenséggel kínaira, japánra, mert teljesen más a nyelv felépítése, a szavak száma, szerkesztése, a szókincs. Minden nemzetközileg kalibrált, standardizált teszt pont ezért kerüli is ezeket a kérdéseket. Pl. a Raven-tesztben – ahol 3x3-as mátrixban látható képeknél kell a jobb alsó sarok hiányzó képét 6-8 különböző lehetőség közül kiválasztani, és amit a Mensa hivatalos tesztjében is használnak – nincs nyelvi elem, még csak jelként sincs, értelmezett formában meg végképp nincs. Színek sincsenek, hogy egy színvak se kerüljön hátrányba. Számolásos feladatok sincsenek, mert az intelligencia nem annak a függvénye, hogy valaki járt-e iskolába. Ergo egy analfabéta – mondjuk egy afrikai törzs tagja, aki nem tud írni, nem járt iskolába – ugyanolyan jól ki tudja tölteni, mint egy fejlett országban élő.

Pont emiatt ezek a tesztek nemzetközileg jól standardizálhatóak, ki lehet tölteni mindenféle földrész mindenféle státuszú tagjával, és az alapján be lehet kalibrálni, hogy a teszten elért x pont mekkora IQ pontnak felel meg.

Ezek az eljárások azt is mutatják, hogy az egyes nemzetek, országok, rasszok, etnikumok között óriási – az előző válaszok sugallta mértékű – eltérés nincs. Valamennyi van, mondjuk az átlag egy fejlett országban nagyobb, mondjuk 100 helyett 105, egy afrikai országban meg akár lemehet 90-re is. Ez is érthető. Az intelligencia javarészt genetikailag meghatározott. Viszont az intelligencia fejlődésében szerepet játszhatnak szociális, kulturális hatások, illetve az alultápláltság, betegségek, stb… De pont az USA és Európa ilyen szempontból kb. azonos szinten van.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Azt is meg kell érteni, hogy mitől IQ az IQ. Ugye ez az intelligencia hányados rövidítése. Jó, de mitől hányados? Egy hányados két szám elosztva egymással. Mi van a számlálóban és mi van a nevezőben?

Gyerekkorban értelmezhető így az IQ. Egyszerűen azt csinálták, hogy felmérték egy-egy korosztály mentális képességeit. Ha egy 5 éves gyerek egy !átlagos! 7 éves gyerek mentális képességeivel rendelkezik – azaz 2 évvel fejlettebb a saját korosztálya átlagánál –, akkor az ő IQ-ja 7/5 = 140(%). Ha viszont egy 9 éves gyerek hozza egy átlagos 7 éves mentális teljesítményét, azaz két évvel le van maradva a korosztályától, akkor az ő IQ-ja 7/9 = 78(%).

Persze felnőtt korban ez kicsit máshogy van, hiszen ha egy 30 éves egy átlagos 60 éves mentális képességeivel rendelkezik, az azért gáz. :-) Ugye az intelligencia úgy 17-18 éves korig relatíve folyamatosan növekszik. De egy személyt nézve nem teljesen lineárisan, hanem néha nő egyet, néha stagnál egy ideig. Mint a testmagasság. Az is folyamatosan növekszik az életkorral, de néha hirtelen nő valaki 5 centit, majd fél évig nem változik a magassága. Pont ezért nem lehet egy gyerekkorban lemért értékből messzemenő következtetést levonni. Viszont 17-18 éves korra beáll az intelligencia egy értékre, és onnan szépen lassan csökken. Minél magasabb, annál lassabban csökken. Valahogy így: [link]

Viszont egy adott életkorban az egyes tesztek eredményét ha ábrázoljuk, x tengelyen az elért eredményt, y tengelyen az adott eredményt elérők számát, akkor egy Gauss-görbét kapunk. Valahogy így: [link]

Mármost ez felnőtt korban is így van, tehát felnőtt korban ezen statisztika alapján számolódik az IQ és nem a gyerekkorban értelmezett hatvány szerint. Abban lehet – és volt is – vita, hogy az intelligencia milyen szórást mutat a teljes népességen belül. (Mennyire karcsú, vagy éppen lapos az a haranggörbe.) Volt olyan teszt, ami 24-es szórással számolt, de mára inkább elfogadott az, hogy az IQ szórása 15-16 körül van. Ilyen értelemben valóban van eltérés az egyes tesztek eredménye között. Egy 24-es szórással számoló teszten elért 124-es érték egy 15-ös szórású teszten 115-nak felel meg. Egy 148-as érték a 24-es szórású teszten egy 130-es értéknek felel meg a 15-ös szórású teszten. A Mensa tagság feltétele, hogy jobb eredményt érj el, mint az emberek 98%-a. Ez nagyjából két szigmára van az átlagtól, így 148-as illetve 130-es IQ-t jelent.

Természetesen egy valamire való tesz megmondja, hogy az adott IQ, mint eredmény milyen szórással értelmezendő. Ha nem, akkor az a teszt fabatkát sem ér. Viszont könnyedén átkonvertálható egyik a másikba.

Viszont ez nem népesség, ország, földrészfüggő dolog, mint ahogy az előző válaszíró írta.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Azt is látni kell, hogy az IQ-nak nincs felső határa. Egy teszt egy adott tartományban mér. Ha pl. egy teszt célja, hogy kiszűrje, hogy valaki értelmi fogyatékos-e, akkor mondjuk 40 és 90 között fog jól mérni. Ebben természetesen könnyebb feladatok vannak, egy 90-es IQ-val rendelkező személy minden kérdést helyesen fog megválaszolni, így 90 feletti értéket nem fog mérni. Egy átlagos embert mérő tesz mondjuk 75 és 125 között fog mérni. A Mensa tagság feltételét eldönteni hivatott hivatalos Mensa teszt meg 100 és 135 között mér (ha jól tudom). (Én még a régebbi, 24-es szórású tesztet töltöttem ki, az 155-ig mért).

De ez a teszt határa, nem az IQ-é. Ha egy 5 éves gyerek egy 15 éves átlagos mentális képességeivel rendelkezik – ami valljuk be, ritkább, mint a fehér holló –, annak definíció szerint 300-as az IQ-ja. Az más kérdés, hogy felnőtt korára is megőrzi-e ezt, vagy megmarad ezen a mentális szinten és akkor 15 évesen már átlagos lesz.