Az evolúció miért csak az embernél jutott el ilyen szintre?

Mert kèt különböző faj nem foglalhatja el ugyanazt a szerepkört. Az versengèshez ès vagy az egyik visszaszorulásához/ kipusztulásához vezet vagy mindketőèhez.

Ezer ès egyedszer el volt pofázva, hogy majommal KÖZÖS ŐSTŐL. Nem lennènkek ostoba kèrdèsek ha azt a kèt nyamvadt szót sikerülne megjegyezni, mert akkor józan paraszti èsszel kikövetkeztethető, hogy a mai főemlősök is fejlődtek.

#1: Valóban egy közös tőről fakadt a majom és az ember is, a kettőnek kb. annyi köze van egymáshoz mint a farkasnak a rókához vagy az párducnak a gepárdhoz. Sajnos főként a bigott vallásosok szajkózzák még mindig ezt a "majomból lett az ember" marhaságot, és sokan ezt képesek csak megjegyezni.

Kérdező:

"Így ha például mondjuk a bálnák miért nem építettek még vízalatti erődöket? Vagy valami más faj."

Építenek. Igaz, nem a bálnák, mert nekik nem volt szükségük rá, és egyébként is vándorló állatok révén úgyis ott hagyták volna az erődjüket, ha elfogy a kaja, és északabbra vagy délebbre kell emiatt költözniük.

Viszont sok állat vakar magának bunkert a domboldalba, keres sziklaüreget magának, vagy farag/rág a fába odút. A borz pl. egész várrendszert készít magának a föld alatt, egyes madárfajok pedig olyan bonyolult fészket, fészekrendszert ácsolnak össze, hogy te magad se tudnál különbet a természetben megtalálható alapanyagokból, a két kezeddel. A vizipók a víz alatt hoz létre olyan háló(zato)t, amely még a légbuborékokat is lenn tartja a víz alatt. A termeszek pedig komoly, sokemeletes, szellőzőrendszerrel ellátott építményeket rittyentenek össze pusztán sár felhasználásával. Tehát rengeteg különleges építőmunkás létezik a természetben, nem emberi találmány az építkezés.

Aha-h! A klasszikus hiba! Az ember nincs "magasabb evolúciós szinten", mint a többi állatfaj. Az evolúciónak egyvalami számít: túlél-e vagy sem. Az összes ma létező állatfaj, a legjelentéktelenebb is, evolúciós győztes! És sikeresen alkalmazkodott ahhz a szerepkörhöz, amivel ezt eléri.

Evolúciós szempontból a nagy agy és a gondolkodás nem feltétlenül mindig előny, sőt néha hátrány. Gondold csak el: mivan ha te úgy döntesz hogy megölöd magad? Vagy hogy nem lesz gyereked? Ezért vannak belénképülve mindenféle ösztönök, amik segítenek, hogy "helyesen" döntsünk. A fejlett gondolkodó agy azzal is járt, hogy tovább maradnak a gyerekeink magatehetetlenek, míg sok fajnál szinte rögtön életképes az újszülött. Egyáltalán nem biztos, hogy a mi evolúciós stratégiánk feltétlenül a legjobb evolúciós stratégia, bár tény, hogy a saját szintünkön nagyon sikeres. De ez ugye csak a nagytestű állatok között van így. Vegyük a csótányt, ami a dinoszauruszok kora óta majdnemhogy változatlan. Na, ez egy valóban sikeres faj! Vagy a baktériumok sok fajtája jóval azelőtt létezett, mint a nagy testű állatok, és jóval azután is léteznének, hogy mi kipusztulunk. A mi egész életünk az 'ökoszférához' van kötve: szükségünk van a növényekre, hogy oxigént csináljanak nekünk, különleges baktériumokra, hogy segítsenek emészteni vagy lebontsák a halott dolgokat, ehető növényekre és állatokra és így tovább. Még csak azt se lehet mondani, hogy az ember a legellenállóbb vagy a legtöbb környezethez alkalmazkodóképes. A [link] például képesek olyan körülmények között is élni (vákum/teljes levegőhiány, nagyon magas hőmérsékletek, erős gravitációk stb.) ahol nem hogy a szervezetünk, de még a technológiánk is csődöt mondana, nem tudna megvédeni minket. Az embernek van egy aránylag jól működő stratégiája, és ennyi.

Azok akik felmagasztosítják hogy "igen de az ember MEGÉRTI a világot" stb., egy fenét. Az ember felépít egy modellt a fejében - ami még csak nem is túl pontos - amihez a viselkedését igazítja, de ezt teszi sok más állat is. Bizonyos finkciók nálunk fejlettebbek, mondjuk a kommunikáció képessége. De más állatoknál meg mások sokkal jobbak. Mondjuk a vízi állatoknál az agynak vannak olyan területei, amik a víz alatti jelenségeket, fodrokat stb. elemzik nagyon magas szinten. Igaz, hogy a mi agyunk összetettebb, de minden állat agya valamilyen célhoz alkalmazkodott. Egy T-rex agya például nagyrészt mozgásközpont: azzal van elfoglalva, hogy az állat megtartsa az egyensúlyát, és hogy ezt finomra hangolja, hogy az állat futni és vadászni is tudjon, anélkül, hogy hasraesne. Nem szabad a gondolkodást úgy tekinteni, mintha egy skála lenne, amin fel és le mozogva megkapod a különböző állatok agyát, mert ez nem igaz.

Egyébként is, nem csak az agy tanul és alkalmazkodik. Vegyük az immunrendszeredet: ez folyamatosan megtanulja, hogy milyen kórokozók hatolnak be a testedbe, és hogyan tud védekezni ellenük. Semmivel nem kevésbé csodálatos, mint az agy. Egy aligátor immunrendszere például sokszorosan több betegséget képes megsemmisíteni, mint az ember, akár olyanokat is, mint a HIV-fertőzés.

Az ember stratégiája több szempontból is problémás. Ne felejtsd el, hiogy a mai technológiai civilizáció alig több mint 100 éve létezik, azelőtt: folyamatos élelmiszerhiány és éhezés, járványok, orvosi ellátás hiánya, stb. Azt sem tudjuk meddig lesz a mai állapot fenntartható. Nem, még korai, hogy a "legfejlettebb fajnak" nyilvánítsd magad. (Amit, megintcsak ismétlem, számos rovar, egysejtű, növény stb. vitathatna, akik köszönik nagyon jól elvannak - az ő szempontjukból ez a világ NEKIK a legmegfelelőbb.)

"A másik kérdés amennyiben a majomból van az ember mert tényleg nagyon hasonlít szőrei is megvannak akkor a majom miért nem halt ki?"

Ez ugye egy még nagyobb klasszikus butaság.

Többek között én is megválaszoltam már korábban is pl. itt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomanyo..

nem a "majomból van az ember".

Mind a többi emberszabású majom, mind mi (és mi szintén majmok vagyunk) egy közös őstől származott.

többit lásd a linken. :)

Ez azért lehetséges mert az állatok nem kutatják a miértet avagy nem akarnak a túlélésnél szükségesebb dolgokat végezni

mi ebből a szempontból genetikai hiba vagyunk az állatok szemében mert a delfin borzasztó inteligens de nem kérdezi meg magától vajon mért zöld a hínár.

Ezt a majom/ember dolgot szeretik osszekeverni mindket oldalon. Az egyik habzo szajjal hirdeti, hogy az evolucio szerint az ember a csimpanztol van, a masik meg megijed, es ugyanugy ezzerrel tolja, hogy az embernek nincs koze a majomhoz, csak egy misztikus "kozos oshoz".

Nos, amit mindenki kifelejt, az egy aprocska, de fontos szo, miszerint az ember nem a MAI majmoktol szarmazik. Ezt mondja az evolucio elmelete. Tehat a csimpanz nem az osunk, eddig tenyleg igaz, de az a bizonyos misztikus "kozos os" bizony egy majom volt. Ha itt allna ma elottunk, akkor egy aranyos majmocskat latnank, ketsegtelenul majomnak neveznenk, minthogy az is volt.

A majmoktol szarmazunk, nem a mai fajoktol, de nagyon is majom a legokzelebbi osunk. Ahogy a halaktol is szarmazunk, mert korabbi oseink kozt volt par halfele is, habar nem mai fajok (nem a ponty peldaul). De azert ezek csak halak voltak, akarhogy is nezem.

^jaj de okoskák akarunk lenni.

Nem, szerintem nem 'hallgattam el', hogy emberszabású majmok vagyunk, éppen hogy próbáltam kihangsúlyozni. Se én, se más.

Kedves kérdező, az ember valóban egy elég intelligens faj, talán megkockáztathatjuk azt is, hogy a legintelligensebb (bár a Galaxis útikalauz szerint csak a harmadik :P), de a technikai civilizációnk nem elsősorban ennek köszönhető (ez inkább csak szükséges feltétel). Az emberi civilizáció létrejöttéhez szükséges legfontosabb evolúciós újítás a beszéd létrejötte. Ez lehetővé tette, hogy az egyik generáció az általa felhalmozott tudást átadja a következőnek. Ilyesmire az állatoknál a legritkább esetben találunk példát (az emberszabású majmoknál valamilyen szinten megfigyelhető, de közel sem olyan mértékben, mint az embernél).

Egy ismeretterjesztő filmben (sajnos nem emlékszem a címére) láttam, hogy kísérletet végeztek gyerekekkel és hasonló korú csimpánzokkal (bár lehet, hogy a csimpánzok fiatalabbak voltak, hiszen gyorsabban fejlődnek mint az ember, sajnos erre sem emlékszem). Egy kis varázsdobozt kellett kinyitni, hogy megszerezhessék a jutalom falatkát. Mindenféle bonyolult dolgokat kellett megtenniük, hogy kinyithassák: forgatniuk kellett, meg kellett húzniuk egy kallantyút, meg kellett piszkálniuk egy bottal. Mind a csimpánzok, mind a gyerekek gyorsan megtanulták, hogyan kell kinyitni. Ezután egy olyan verzióját adták a doboznak, ami üvegből készült, átlátszó volt. Rögtön látszott rajta, hogy elég a kallantyút elhúzni, és máris kinyílik a doboz. A többi csak hókusz-pókusz. A csimpánzok rögtön elhúzták a kallantyút, és megszerezték a jutalom falatot. A gyerekek viszont továbbra is végigcsinálták a kis rituálét.

Bár önmagában persze ez a kísérlet nem bizonyít semmit, arra utalhat, hogy az emberi gyerekek sokkal inkább hajlamosak az utánzásra mint a fiatal csimpánzok (még akár a józan ész ellenében is). És ez lehet a sikerünk alapja, a jól bevált módokat, őseink tapasztalatait hasznosítottuk (és hasznosítjuk ma is) újra, ahelyett, hogy magunk próbálnánk felfedezni az egész világot.

"Én távolabbra láthattam, de csak azért, mert óriások vállán álltam." (Isaac Newton)