Ha a szemünk fényképezőgép lenne, hány pixeles képet készíthetnénk?

> Csak ilyen megközelítésben a megapixel sem értelmezhető

Miért is nem? Egy fényképezőgép n darab érzékelőt tartalmaz, x * y pixel méretű fényképet készít. A felbontás jól értelmezhető. A szemnél is, hiszen n darab – kb. 130 millió – érzékelővel rendelkezik. Itt is tökéletesen jól értelmezhető a felbontás.

A DPI ugye azért nem, mert egy érzékelő érzékelhet egy kicsi és közeli, de egy nagy és távoli dolgot is. Ami a fényképezőgépnél értelmezhető lenne az a képpont / szög lehetne, hogy mondjuk egy 1° szöget hány képpont érzékel. Ennek úgy van értelme, fix dolgot osztunk fix dologgal, ami valóban az adott eszköz (fényképezőgép, szem) valódi és állandó tulajdonsága. Mondjuk nem nagyon szoktuk ezt a jellemzőt számon tartani, mert sokkal többet mond a megapixel és a látószög, ezek gyakorlatisasabb mértékegységek. De a ketttő elosztva megkapod a DPD-nek hívható mennyiséget (Dot Per Degree, azaz képpont per fok.)

Közelítsük meg máshogy. A DPI tulajdonképpen a pixel fizikai méretét adja meg. Egy 150 DPI ugye azt fejezi ki, hogy 150 pixel található egy 25,4 mm-es szakaszon, ergo egy pixel szélessége 25,4/150 = 0,169 mm széles.

Egy nyomatnál ez oké. A festékpöttyöket a nyomtató 0,169 mm távolságra helyezi el. Egy képernyőn is értelmezhető, a fizikai képpontok 0,169 mm távolságra vannak egymástól. Egy szkenner esetén is értelmezhető, 1-1 fényérzékelő szenzor egy 0,169 mm széles területet tapogat le. (Ugye a szkenner is gyakorlatilag tekinthető egy fényképezőgépszerű valaminek, csak az óriási különbség, hogy ott a fényképezett tárgy fix távolsága van az érzékelőktől, ezért lehet ezt az összefüggést megadni.)

Oké, egy fényképezőgépben 12 millió szenzor van, magyarán egy 12 megapixeles fényképezőgépről van szó. Hogy értelmeznéd egy fénykép esetén a pixel szélességét?

Ne csapjon be az, hogy a képernyőn nézve valóban megfelel a kép egy pixele egy képpontnak a képernyőn. De itt a monitor adja a DPI-t. A lefényképezett képet nézheted egy óriási kivetítőn, meg egy retina kijelzős mobilon is. Egészen más méretű lesz cm-ben kifejezve.

Ha nyomtatod, akkor is egészen más méretű lesz, attól függően, hogy egy 10x13-as fényképként nyomtatod ki, vagy egy 5x6,5 méteres óriásplakátra.

Mindenesetre magának a kamerának nincs DPI-je, mert egy adott hosszúságú valaminek távolságtól függően több, vagy kevesebb pixel felel meg. Illetve egy adott számú pixel – távolságtól függően – kisebb, vagy nagyobb dolgot reprezentál. Lásd: [link] Itt 1000 pixelnek felel megy egy közeli katica, egy kicsit távolabbi autó, egy nagyon távoli repülőgép, vagy a 8 fénypercre lévő Nap. Most akkor hogy számoljak DPI-t? 1000 pixel osztva… Mivel? Az alig 1 cm-es katicával, a 2 méteres autóval, az 30-40 méteres repülővel, vagy a több mint egy millió km átmérőjű Nappal?

Még egy megközelítési mód:

A projektoroknál sincs DPI. Mert az, hogy egy pixel milyen széles – azaz egy adott hosszúságon hány pixel látható – az függ attól, hogy milyen messze van a vászon. Ha 10 méterre van a vászon, akkor a pixelek kétszer akkorák, tehát a DPI a fele lenne, mintha 5 méter távolságra lévő vászonra vetítenél.

Lehet DPI-t is számolni, akár fényképezőgépnél, akár projektornál, de ezt csak úgy lehet meghatározni, ha meghatározunk egy távolságot, amire az vonatkozik. Pl. projektor esetén lehet a DPI-t értelmezni, ha az 5 méteres vetítési távolságra vonatkozik. Fényképezőgépen is lehetne értelmezni a DPI-t, ha ott is rögzítésre kerülne a távolság, hogy 1 méter távolságú tárgy esetén 1 pixel ennyi és ennyi mm-nek felel meg. De ez a távolság meghatározás elég önkényes, nem is nagyon szokták ilyen formában megadni az adatokat.

Sziasztok!

"Okoskodnék" egy kicsit. Valahogy én a szem esetén tudom értelmezni a DPI kifejezést. Legyen a szem mondjuk egy 4 cm átmérőjű gömb, ami belső felületének n%-ában tartalmaz receptorokat. Itt számolható egy "recptor-per-inch" érték, ez hajaz számomra leginkább az emlegetett DPI-re. Igaz persze, hogy a látómező közepén lényegesen élesebben látunk, mint a szélén, azaz a "DPI" ("RPI" :-)) felső szélsőértéke ott van.

Egyébként végigolvasva a válaszokat a kérdező helyében leginkább a 130 Megapixel reakciót fogadnám el, a kérdésre ez adja a legértelmezhetőbb feleletet. (Persze itt a fent említett okok miatt egy fényképezőgép érzékelőfelületével ellentétben síkban (ha kiterítjük a szem belső hátsó részén helyezkedő receptorokat) nonlineáris ez a fajta DPI/RPI.)

Egyébként erről a nonlineáris eloszlásról mind a csapok, mind a pálcikák esetében megnéznék egy szemléltető ábrát, engem érdekelne... :-)

Kellemes ünnepeket mindenkinek!

> Itt számolható egy "recptor-per-inch" érték, ez hajaz számomra leginkább az emlegetett DPI-re.

Igen, ez már valóban értelmezhető, az adott eszközre – szem, fényképezőgép – jellemző érték lenne. Csak éppen vajmi keveset mondana az eszközről magáról. Ha megépíted a fényképezőgépet kétszer akkorára, akkor a receptor / inch is a duplája lesz, mégis pixelről pixelre ugyanazt a képet fogja létrehozni.

(Na jó, a gyakorlatban nem egészen így van, a receptor mérete befolyásol jellemzőket, a fényképezőgép dinamikatartományára, zajosságára óriási hatással van. Csak ezeknél az inchenkénti receptorok száma nem sokat árulna el, mert amire hatással van, az még más paraméterektől is függ, így nehéz lenne értelmezni, ezért inkább az adott aspektust jellemző számmal fejezzük ezt ki, megadván a tényleged dinamikatartományt, illetve a zajszintet.)

Igen, a szem felbontása nem egyenletes. Ez a 130 megapixel a teljes képre vonatkozik. Ami értelmezhető mennyiség lenne, a képpont / szög, az változó attól függően, hogy az éleslátás területéről van szó, vagy a perifériás látásról.