Miért lobban lángra a parázs, ha ráfújunk, miközben ugyanettől a gyertya lángja elalszik?

Mert a kettő egészen más. A parázs izzik, nincs lángja. Ha ráfújsz, több oxigént kap, ettől magasabb hőfokon kezd izzani és lángra lobban. Ha ekkor még erősebben fújod meg, azt is el lehet fújni.

A gyertyaláng más, ha erre ráfújsz, felgyorsul a légáramlás, szétesik a láng és elalszik. De ha az izzó kanócra óvatosan ráfújsz, elméletileg az is újragyullad. Csak ez a gyakorlatban nem szokott összejönni.

Jó a kérdés :) Előző is jó választ adott, de egy picit kiegészíteném.

Szóval a tűzhöz, lánghoz négy dolog szükséges: éghető anyag, oxidálószer és gyulladási hőmérséklet, valamint az, hogy ezek egyszerre és egyidőben legyenek jelen. Az éghető anyag megvan a gyertya lángjánál (kanócból párolgó paraffin), az oxidálószer (az általad kifújt levegő oxigéntartalma) is jelen van. Azonban a tüdődből kb. 35 fokos levegő áramlik ki. A gyertya kanócából párolgó paraffin miközben lángol, nagyjából 700-800 fok körüli hőmérsékletű, azonban az általad kifújt, a kanóchoz érő levegő túl nagy tömegű ahhoz, hogy fel tudjon melegedni a gyulladási hőmérsékletre, amíg eláramlik a kanóc környékén. Gyakorlatilag olyan mennyiségű (a gyulladási hőmérséklethez képest) hideg levegőt fújsz a gyertyakanócra, hogy annak felmelegedése elszippantja a hőt a kanócról, így a párolgó paraffin hőmérséklete lecsökken a gyulladási hőmérséklet alá, és kialszik a gyertyaláng.

A gyertya kanóca ugyanis csak részben izzik a gyertya égése közben, a tűz legnagyobb részét a kanócból kipárolgó paraffin reakciója adja a levegővel. A paraffin párolgása viszont hőt von el a kanóctól, ami nem engedi izzani, elégni azt, ezért is nem ég el a kanóc, csak a gyertyaláng tetején, ahová már nem tud a kanóc kapillárisain elegendő paraffin felszívódni ahhoz, hogy megfelelő mértékben hűteni tudja a párolgása a kanócot. Ezt könnyen le is ellenőrizheted, ha elfújod a gyertya lángját, akkor a kanócnak csak a felső vége izzik, nem az egész kanóc.