Elvileg lehetséges -e, hogy a paksi atomerőmű baleset, vagy balesetek, vagy mulasztások vagy mindezek sorozatos előfordulása után felrobbanjon?

Sorozatos mulasztások nem fordulhatnak elő, mert mindent figyelnek.

Ha valaki felrobbantaná...nos, mivel Paks eléggé az ország középpontja, így nyugodtan kijelenthető, hogy az egész ország szarban lenne, és mivel kis ország vagyunk, így nagy rá az esély, hogy a szomszédos országokra is eljuthatna a szennyezés.

Nem, ahhoz nem csak, hogy baleset, hanem szándékos, számtalan manuálisan nem felülírható biztonsági berendezést kéne kiiktatni. Kb a fél erőművet át kéne építeni, egyszerűbb lenne halomba hordani az uránt, és puskaporral felrobbantani...

Ez nem egy tervezési hibás csernobili reaktor - de még ott is keményen kellett küzdeniük, mire sikerült a katasztrófát elérni.

Ha kitörne alatta egy vulkán, az már kellemetlen lenne.

De eléggé hiperbiztos. Atomrobbanás tuti nem következne be - ilyen asszem erőműnél még nem fordult elő, Fukushima-nál és Csernobilnél is "csak" vízbontás során a keletkezett hidrogén robbant be.

A károk nyilván a sérülés mértékével arányosak lennének. Szétszóródna némi radioaktív anyag, ami azért detektálható lenne, hogy merre. Magában a robbanásban meg a miatta keletkező káoszban legalább 10X annyian halnának bele, mint a sugárzásba.

Nos, persze, hogy lehetséges. Csak kicsi rá az esély. Az is lehetséges, hogy egyszercsak az égből a fejedre esik egy meteor. Kár minden miatt előre félni.

Hogy mi történne? Hát, az nagyban függ attól, hogy mi történik. A legeslegrosszabb verzió a reaktor felrobbanása, ami Csernobilban történt. Ebben az esetben szélirány mentén (és nyugi, nem körkörösen az egész ország) elszennyeződne, és jó eséllyel a szélirányba eső szomszédos országok is. Azért lakhatatlanná nem válna az ország, talajcserével és dekontaminációval az erőmű közvetlen környezetét leszámítva hamar visszatérne az élet a rendes kerékvágásba (mint ahogy Csernobil esetében is történt), de súlyos károk lennének mind emberéletben, mind anyagiakban. Csernobilhoz hasonló kontinentális skálájú hatásokkal nem kellene számolni, mert Pakson nincs grafit, márpedig Csernobilban a grafittűz volt az, ami magasra juttatta a szennyeződést, ami így nagy távolságokba el tudott jutni.

A második legrosszabb verzió a reaktor leolvadása, ami Fukushimában történt. Itt nincs robbanás, ezért a szennyezés elsősorban nem a levegőt, hanem a talajt és a vizeket éri el. Ebben az esetben Paks néhány tíz kilométeres körzetében megszűnne a mezőgazdasági termelés, és lefelé a Duna mind halászat, mind ivóvíz szempontjából használhatatlanná válna. Az ország Pakstól távolabb eső részein az esetnek az áramárak ugrásszerű emelkedésén kívül nem lenne hatása. Ha nem fogyasztanak ezekről a helyekről származó vizet és élelmiszert, emberéletben valószínűleg nem esne kár, de a kármentesítés költségei csillagászatiak lennének.

A robbanás és leolvadás mellett számos kisebb-nagyobb üzemzavar elképzelhető, amik különböző mértékű károkozással járnak. Elképzelhető a hűtőrendszer meghibásodása, aminek során kontrollált légkörbe történő kibocsátás történik. Súlyos esetben ez eredményezheti az erőmű 30 km-es körzetében élők átmeneti elzárkóztatását vagy kimenekítését, esetleg a körzetben lévő termények beszolgáltatását vagy a talaj felső rétegének cseréjét. Enyhébb esetben az üzemzavar minimális kibocsátással jár, és semmilyen különleges intézkedést nem igényel, mint ahogy az például 2003-ban történt. Mivel az erőműben a reaktorokon kívül mindenféle egyéb berendezések, gőzturbinák is vannak, történhetnek nem radioaktív eredetű robbanások, szivárgások is, amelyek során mérgező vagy enyhe radioaktivitású gázok kerülhetnek a légkörbe. Ezek csak az üzemi területen igényelnek intézkedéseket.

És hogy mindez hogyan történhet meg? Nehezebben, mint ahogy azt az ember elképzelné. A reaktorok védelmének tervezésekor számoltak a nyilvánvalóan elképzelhető veszélyekkel (földrengés, rakéta- és repülőgépbecsapódás).

Mivel a reaktort számítógépek vezérlik, egy terrorista még akkor sem tudná felrobbantani, ha ott ülne az irányítóteremben. Persze minden számítógépes rendszer feltörhető és kijátszható, de ahhoz, hogy egy reaktort szándékosan felrobbantsanak, a számítógépes védelmek feltöréséhez és a reaktorok működéséhez is nagyon kell érteni (az atomerőmű elfoglalása mellett, természetesen). Egy terroristatámadás, ha nem nagyon-nagyon profi, valószínűleg legrosszabb esetben is csak a reaktorok leállását és egy jókora áramszünetet tudna elérni. Bizonyára ezért nem hallunk terroristák által felrobbantott reaktorokról, pedig biztosak lehetünk benne, hogy ha meg tudnák tenni, nem hagynák ki a lehetőséget.

Kisebb, nem a reaktort érintő üzemzavarok (például kisebb áramkimaradások, szivárgások) már könnyebben bekövetkezhetnek, és kevésbé profi terrortámadások is elérhetik őket. Ezek azonban könnyebben elháríthatók, és az erőmű közvetlen környezetét leszámítva nem igényelnek különleges intézkedéseket. Valószínűleg a terroristák ezért hagyják látványosan figyelmen kívül az atomerőműveket, és inkább a sűrűn lakott területekre koncentrálják a támadásaikat.

Egy igencsak jól szervezett, költséges, nagy létszámú, felfegyverzett terrorista támadás tudna pukkantani.

De az sem tudna belőle atombombát csinálni, csak igen méretes piszkos bombát.

....azt meg sokkal olcsóbban, feltűnés nélkül meg lehet csinálni, azért kár egy atomerőművet zaklatni.

Sokkal nagyobb kárt tudna csinálni egy hackertámadás a kieső áramellátással, ha le tudná állítani.

Csak éppen Paksot eléggé nehéz lenne meghackelni, mert igen nagyrészt még a régi analóg rendszerek futnak "odabent".

Ha nukleáris robbanásra gondolsz akkor nem.

Fizikai képtelenség.