Ez tenyleg igaz? (tortenelem)

A 13. században már voltak románok, így őket is belevetítette az Árpád-korba, ami hozzá képest 200 évvel korábban volt. De források híján semmit nem tudott az Árpád-korról! Tehát az egész Gesta Hungarorum, mint történeti forrás, erős kritikával kezelendő.

Bocsánat, itt vannak elírások a részemről...

*300 évvel

** nem Árpád-korról, hanem Árpád koráról.

Azért, mert habár Erdély nem romanizálódott, a mai románok 1210 körül jelentek meg ott, II. András király idején - szóval ezzel szemben a Balkán erősen el volt romanizálódva az ókor végén, középkor elején.

A Balkán északi része romanizált volt, ez a romanizáció az Illyr (mai Dalmácia) latin nyelvű városaiból indult ki, és terjedt el az Al-Duna vidékéig. Erdélyt nem romanizálták, mert mint írtam, kevés ideig volt római fennhatóság alatt (170 év... ahogy Magyarország sem törökösödött el az oszmán uralom alatt, úgy Erdély sem romanizálódott ilyen történelmi léptékben nem hosszú idő alatt) + mert a legújabb kutatások szerint nem is latin anyanyelvű római katonákkal szállták meg...

A Balkán déli része viszont görög nyelvű terület volt, ott a hellenizálódás folyamata érvényesült.

A Balkánnak ez a kétnyelvűsége megmaradt a 6. századig, amikor is megjelentek a szlávok a térségben, és rohamosan kezdték elszlávosítani főleg a latin nyelvű északi részeit a Balkán-félszigetnek. A latin nyelv visszaszorult a Dalmát városokba és a környékre. A Dalmát városoktól délre, az albán és latin nyelvi határ egy dombos, hegyes vidék volt, ahol a helyi nép pásztorkodással foglalkozott. Albánul és újlatin nyelven beszéltek (a románban rengeteg pásztorkodással kapcsolatos albán eredetű szó van, ez is bizonyítja ezt). De egyébként a Balkán egyéb hegyvidékein, ahová nem ért el a szlavizáló hatás, szigetekként megmaradtak újlatin nyelvet beszélő népdarabkák a középkorban.

Az a lényeg, hogy valamiért ezek a pásztorkodó újlatinok elkezdtek szétvándorolni egy idő után. Nem csak észak felé, hanem a szélrózsa minden irányába. Az észak felé vándorló csoportjaik először Bulgáriában jelentek meg (erre vannak írásos források), majd 1210-es években átkeltek a Dunán és bebocsátást kértek a magyarok királyságába, ahol felajánlották katonai szolgálataikat a magyar királynak, cserébe azért, hogy Magyarország területén pásztorkodhassanak. Így jelentek meg Erdély területén a románok. Az idő folyamán egyre több-és több jött a Balkánról ide.

Egyébként az évszázadok alatt rendkívül erős szláv hatás érte a román nyelvet. A 19. században viszont náluk is felébredt a nacionalista mozgalom, mint nálunk, aminek egyik megnyilvánulása az anyanyelv ápolásának igénye. Nálunk is ekkor indult meg a nyelvújítás, nyelvművelés. A románok úgy gondolták, hogy a román nyelvet meg kell tisztítani az idegen, főleg szláv hatásoktól, és közelíteni kell a nyugat-európai nagy kultúrnépek nyelveihez. Ezért óriási nagy munkával grammatikát alkottak, szavakat újítottak olasz és francia mintára. Ezért van az, hogy manapság egy olasz vagy egy francia könnyen megérti a románt és fordítva, mert a román nyelvművelők szándékosan igazították hozzájuk a román nyelvet. Ha ez nem történt volna meg, ma inkább hasonlítana a román a bolgárra mint az olaszra vagy a franciára...

Egyébként a dalmát újlatin nyelv kihalt a 19. században (és ez nem olasz! Tehát volt a spanyol, portugál, olasz stb. mellett egy balkáni újlatin nyelv is), elsorvadt a szlávság tengerében. Tehát végleg kiszorult ekkor a Balkánról az újlatin nyelv.

És még annyit elfelejtettem írni, hogy attól, hogy a mai románok nyelve újlatin, azért nem mondanám, hogy ők a rómaiak egyenes ágú leszármazottjai :D

Ugyanis a Balkán-fsz-en a Római Birodalom idején rengetegféle nép élt, akik átvették a római kultúrát, nyelvet (mint a birodalom más részein is). A Birodalom összeomlása majd az elszlávosodás idején viszont egy nagyfokú etnikai keveredés indult el a Balkánon (ami nem meglepő, mert ott mindig össze-vissza keveredtek). Amikor az újlatin nyelvet beszélő pásztorok (akik már maguk sem római eredetűek, csak a latin nyelvet átvett random balkáni népség) elkezdtek vándorolni, rengeteg más etnikumú egyén is csapódott hozzájuk, így igazából a román etnikum teljesen feltöltődött a szláv elemmel. Mint közösségnek, az újlatin nyelvük megmaradt. A nyelv viszont nem utal a származásra, azt mindenféle jövő-menő más népek is átvehetik, egymásra ragaszthatják stb. Ki tudja, a román nyelvet hány nép adta-vette, cserélte egymás között, míg a mai formájában kialakult ez a nép? És még egyszer mondom, a 19. századig inkább hasonlított a nyelvük a szláv nyelvekre mint az újlatinra. Csak ezután kezdtek erre ügyelni, hogy a nyugati kultúrnyelvekhez igazítsák a nyelvüket.

A Gesta Hungarorum latinul íródott, kíváncsi vagyok hányan olvasták el a román bégetők közül... Nem románokat említ, hanem rómaiak pásztorait, mint jelen lévő népcsoportot mások melett.. Ezenkívül a Gesta Hungarorumot egy ismeretlen szerző írta, mi magyarok is csak azokat a részeket kezeljük tényként, amikre van azt megerősítő/cáfoló bizonyíték. Ami hozzáteszem sok van, mivel mi egy ismert népcsoport voltunk és sok forrás ír rólunk.

Az első bizonyítékkal alátámasztott román emlék 1521-ből származik, addig semmi se tőlük, se róluk. Logikátlan az egész érvelésük. Ha tényleg a rómaiak leszármazottjai, hogyan lehet hogy nincs semmilyen írásos emlék róluk a XVI. századik, miközben a rómaiak olyan magas szinten voltak, hogy az akkor kodifikált Iustinianusi-jog képezi a mai napig az európai jogrendszerek alapját pl. német BGB hogy csak egyet mondjak. Beléjük csapott a villám aztán elfeljtettek írni/olvasni hirtelen meg visszafokozták magukat pásztoroknak a büszke rómaiak?