Belsőégésű motorok működése?
Az alapkoncepció okés, pár speciális esetről lenne kérdésem, versenycélú motorok esetén.
Rallyautóknál és régebbi formaautóknál megfigyelhető, hogy mikor a pilóta visszaengedi a gázt, akkor a kipufogó lángcsóvákat ereget. Ennek 2 módja létezik. Az első, mikor csattan egy nagyot egy lángnyelv kíséretében. Nagyrészt váltás közben, a gáz elvétele után figyelhető meg. A másik, hosszabban tartó gázelvételnél, mondjuk fékezéskor, ez inkább ropogás, időben is tovább tart és nem egy lángnyelv, hanem folyamatos lángcsóva, vagy több lángnyelv.
Ennek mi az oka? Én az üzemanyag ellátásra gondolok, ugyanis egy versenyautónál ez az utolsó szempont, mármint a takarékos üzem, persze itt nem a 24 órás versenyre gondolok, mert azoknál nagyon is fontos, de azok nem is csattognak. Igazából nem tudom hova tenni a dolgot. Arra gondoltam, hogy mind a benzin, mind a levegő bekerül gázelvételnél is, csak gyújtás nincs. Ebben az esetben mi gyújtja be az elegyet nyitott kipufogó szelepeknél? Túlsűrítés (mint dízelmotoroknál, ahol nem kell gyújtógyertya) biztos nincs, mert az károsan hat a teljesítményre, ezt kerülik a gyártók. Szóval mi miatt robban be a keverék?
Mellesleg a kétütemű motorok hajlamosak erre, legalábbis az itthoni fűnyíró, motoros kasza, stb. szerszámok ugyanezt csinálják, főleg, ha 98-as benzinből tankolok. Mellesleg takarításnak nem rossz, mert ugye kipucolja a rendszert, persze a katalizátort hazavághatja, de mint mondtam, ezeknél a speciális motoroknál a lambda érték lényegtelen, a max teljesítmény a lényeg. Gyanakodtam a turbóra is, ugyanis a forma 1 hőskorában használták is, aztán betiltották. A mostani raliautók 300 LE-re vannak korlátozva, de ezt egy kétliteres mitorral, turbó nélkül is simán hozzák, még utcai autók is. Szóval nem a turbó az oka a csattigásnak...
A másik a jellegzetes cicergő hang a turbós autóknál. Aki taposott már oda turbós motornak, az nem felejti el ezt a hangot. Ezt mi adja? Minden esetben gázelvétel után hallható, ha jól tippelek, akkor az lehet, hogy gázelvételnél csökken a hengerből kiáramló égéstermék sebessége (és nyomása) és a szívóágon fellépő nyomáscsökkenés ( és a beáramló levegő csökkenő sebessége) miatti hirtelen lassítja a turbó fordulatszámát és ad ki ilyen hangot a csapágyakban.
Ha valakinek több infója van erről, az kérem írja meg a tapasztalatait.
(Van turbós autóm, de nem szeretném szétbarmolni azért, hogy rájójjek pár hang forrására és keletkezésének módjára.)
Válaszodat előre is köszönöm!!!
Ja és ebben az esetben a gugli nem a barátom, vagy csak rosszul kerestem...
Szív, sűrít, gyújt, kipufog,
Gyújt, szív, lenntart kipufog.
Ááá... ez odavágot!!!
Szerinted hogy született a kérdés? XD
Rallyautóknál egyszerű a megoldás:
a példában szereplő autókban feltöltött benzinmotorok vannak. A rallyban szinte egyeduralkodó a turbófeltöltő a többi feltöltővel szemben.
Feltöltött benzinmotoroknál van egy érdekes jelenség. Ha nyomod neki, akkor felpörög a turbó, maximális nyomáson tölt. Ez tart egy darabig, utána sebességet kell váltani. Sebességváltáskor -felfelé legalábbis - nem kell gázt adni, ilyenkor a fojtószelep elzárja a szívószelepek felé áramló levegő útját. Eközben azonban a tehetetlensége miatt a feltöltő még mindig ész nélkül forog és tölt, de már nincs hova, a fojtószelep mögött feltorlódott levegő előbb utóbb visszahat a turbóra és ellentétes irányú erőt fejt ki rá. Ezáltal a feltöltő lassul, rosszabb esetben károsodhat is, tengelytörés, lapátsérülés lehet belőle. Ezért kellett egy megoldás, hogy a feltorlódott levegőt elvezessék, erre találták ki a lefújószelepet ( Blow off valve ), ami előre beállított nyomásnál egy szelep nyitásával elengedi a felesleges levegőt. Ez már majdnem minden utcai turbós benzinesben gyárilag benne van ( akad egy két kivétel amiben nincs, pl akad olyan turbós volvo motor, amiből kifelejtették, míg a többi turbós motorukban van). Ezzel személyautóknál a szívó oldalra vezetik vissza a levegőt, így az nem vész kárba. Rallyban (és tuning autókban ) a sima szabadba eresztő szelepek vannak, annak van az a jellemző hangja.
Ez eddig szép és jó,a versenyautóknál nem bonyolították a levegő átvezetését a BOW-tól a szívó oldalra. Viszont jó lenne, ha gázadáskor már újra a lehető legmagasabb töltőnyomás lenne elérhető, mert pont akkor fog hiányozni a levő, amikor szükség van rá. Erre találták ki az ALS-t ( anti-lag system ). VVT,CVVT-s vezéslésű autóknál már megoldható a menet közben a vezérműtengely bizonyos fokú elfokolása. Ezzel és a gyújtás módosításával működik az ALS. Bekapcsolt állapotban, amikor nem adsz gázt az ALS beavatkozik a gyújtásba, üzemanyag ellátásba és a szelepvezérlésbe.
Gyakorlatilag 0 fojtószelepállásnál is történik befecskendezést a gyújtást annyival eltolja, hogy az már nyitott kipufogószelep mellett következzen be. Ezzel a motor erőt nem fejt ki, viszont ugyanúgy jelentős gázfejlődés következik be, amivel ilyenkor is maximum fordulaton tartható a feltöltő, így a következő fojtószelep nyitásnál közel maximális töltőnyomás fog a rendelkezésre állni.
A nyitott kipufogószelep melletti égésnek van egy látványos következménye: a durrogás és a szép lángok. Ebben az is közrejátszik, hogy valószínűleg a rallyautók alatt kevesebb a kipufogódob és a hőskorban szerintem még katalizátor sem volt alattuk ( ezt különösen hamar kivégzi a ALS használata).
Ebben azonban már történt némi változás, ezt a fajta ALS-t ma már nem nagyon lehet használni,mivel hangos, látványos és nem túl környezetbarát... FIA ökörség..
Ma már az ALSnél a felesleges levegőt forgatják a megfelelő irányba, meg van még pár módosítás.
A lángokat és a durrogást az ALS okozza, a váltás közbeni hangot pedig a BOW.
Nem megfelelően beállított befecskendezés,szelepvezérlés stb esetén is előfordulhat lángolás pl:
https://www.youtube.com/watch?v=je9R8FM8-hs
se turbó, se nem rallyautó, mégis lángol :D
Én nem igazán tudok olyan két literes utcai autóról, ami turbófeltöltő/kompresszor nélkül 300 lóerős lenne, de még olyanról sem ami 200 lóerőt elérné. :)
Igen utolsó, ezt én is'így gondoltam, de a hőskorban ez nem állt rendelkezésre, szóval az elektromika...
Egy akkori Quattro S1 mégis ugyanúgy durrogott, csattogott, mint a mostani autók. Na és Nicki Lauda idejében ugyanez volt minden váltásnál ês gázelvételnél, ahol lehetetlen volt ezt megoldani, mármint mai elektronika nélkü.
Az általad leírt dolog a turbó-lyuk kerülgetés. Ezt értem. A'hőskorba gyakran egyszerre 3 pedált tapostak, épp ezért. Fékezni kellett, a motorfordulatot egy bizonyos fokon kellett tartani, ahol tölt rendesen a turbó, és persze kuplungolni is kellett, mert ha gázt és féket is nyomtak egyszerre, annak tűz lett a vége, gondolom nem kell magyarázni miért.
Szóval akkor a'hőskorban a durrogás ugyanazért volt, mint ma, csak ma elektronika végzi, akkor meg a pilóta ügyességén múlt a turbó nyomásának optimális szinten tartása?
Az ALS sem az elektronikával kezdődött, a problémára már hamarabb kerestek megoldást, így van annak is elődje:
"ALS was first used in the early days of turbocharged cars in Formula One racing circa mid to late 1980s, until fuel restrictions made its use unsuitable."
Ugyanez a Quattro S1 esetében:
" However, the turbocharger utilised a recirculating air system, with the aim of keeping the turbo spinning at high rpm, when the driver closed the throttle, either to back off during cornering, or on gearshifts. This allowed the engine to resume full power immediately after the resumption of full throttle, reducing turbo lag."
És már az utcai Quattroban is Bosch Motronic volt hengerenkénti befecskendezéssel amikben már alap volt az elektronikus gyújtásvezérlés.
A három ütemű belsőégésű motor működése:
szív; szuszog; bäszik indulni...
Jogos, az F20C az tényleg ilyen,de azért ott sincs meg a 300ló, még a 2.2-es F22C1-nél sem.
(meg én picit elterjedtebb motorokra gondoltam hirtelen :P ).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!