Mennyi idős a világegyetem?

13,7 mrd (+- néhány millió) éves.

Nem tudjuk.

Nem kellett lennie "semminek".

Az anyag úgy jött létre, hogy a kezdeti tágulás folyamán a "kvarkleves" eléggé lehűlt ahhoz, hogy kialakulhassanak belőle az első nukleonok, ezekből pedig az első atomok (főként hidrogén és hélium).

Az ufók (földönkívüli értelmes élet) valószínűleg űrhajókkal jöhetnek.

Teleportációról még nem tudjuk, hogy hogyan valósítható meg csillagközi távolságok esetén. Gyanítható, hogy a fogadóállomást hagyományos úton kell a célpontba telepíteni.

A "dimenzió átlépése" kifejezés alatt mit értesz?

Nem KELLETT lennie nagy semminek. Valami mindig is volt - az egy más kérdés, hogy még egyelőre nem tudjuk, hogy hol, milyen állapotban volt, és mit csinált a Nagy Bummot megelőzően.

> Mennyi idős a világegyetem?

Jelenlegi ismereteink alapján kb. 13,7 milliárd éves. (Ez már egészen pontos adat.)

> Mi volt azelőtt, mielőtt létrejött az egész világegyetem, az egész galaxis.

Ezt úgy írod, mintha a világegyetem és a galaxis szinonimák lennének. Ha nem, akkor rosszul fogalmaztad meg. A világegyetemben kb. százmilliárdos nagyságrendben vannak galaxisok.

A jelenlegi fizikai ismereteink alapján az idő nem igazán értelmezhető anyag nélkül. Az, hogy mi volt a Nagy Bumm előtt, az nem értelmezhető kérdés. Ahogy a Földön minden helyen tudsz északabbra menni, úgy a világ fejlődését is meg tudod vizsgálni időben visszamenve. De az Északi-sarknál értelmét veszti az „északabbra” kifejezés. Ugyanígy értelmetlen a Nagy Bumm előttről beszélni. Ha előtte is volt anyag, akkor a Nagy Bumm folyamata teljesen törölt mindenféle információt erről, így soha nem fogjuk megtudni. Annyira azért nem is lényeges.

> Hogyan jött létre az anyag.

Energiából. Az energiát meg nem tudjuk. Lásd előző válasz vége…

> Ha vannak tényleg ufók

UFO = Unidentified Flying Object = azonosítatlan repülő tárgy

Ilyenek biztosan vannak. Ha nem tudod mit dobtak el a fejed felett, akkor az is UFO.

De gondolom itt olyan életformára gondoltál, ami nem a Földön jött létre. A jelenlegi ismereteink alapján nagyon esélyes, hogy máshol is létrejött élet. Sőt lehet, hogy egészen gyakori jelenség az Univerzumban.

> …hogyan tudnak idejönni

Attól, hogy máshol is van értelmes élet, abból nem következik, hogy ide is tudnak jönni. A fizika mai állása szerint nem lehet a fénynél gyorsabban közlekedni. De nem csak ez probléma, hanem a gyorsulás is. Hosszútávon az ember nem igazán visel el 1 g-nél nagyobb gyorsulást. Ha 2*g gyorsulással menne egy űrhajó, akkor az olyan, mintha a testsúlyodnak megfelelő súllyal mászkálnál itt a földön. Ha fekszel, még simán el lehet viselni, de ha mozogni, élni is akarsz, akkor nem sokáig fogod bírni. Márpedig itt nem órákról, és még csak nem is pár napról van szó. A következő csillag az Alfa Centauri 4 fényévre van. Ugye félútig gyorsulhatsz, onnan már lassítani kell, hogy meg is tudj állni. Tehát 2 fényévet kellene megtenni 1 g gyorsulással, majd ugyanennyi idő lenne megállni. Ha kiszámolod, az 4 év csak az odaút. És mégis mekkora energia kell ehhez? Megérné egyáltalán? Oké, odamész, körbenézel, és mit csinálsz? Nem nagyon tudsz semmit visszahozni. Letelepedsz? Ha megvan hozzá a megfelelő technológia, akkor már ahhoz is megvan, hogy építs a saját napod köré egy mű kisbolygót. Olcsóbb is, kevesebb energia és kevesebb idő is lenne. Szóval kicsit olyan ez, mint ma a Holdutazás. Oké, odamentünk, megvizsgáltuk, de ma már nem megyünk vissza, mert nincs mit csinálnunk a Holdon, amit tehetnénk, az nem sokkal lendítene a tudomány állásán és nem sok hasznát vennénk amúgy.

Nota bene nem is nagyon láttunk még idegen lényeket itt a földön. Igen, a Youtube tele van azonosítatlan repülő tárgyakkal, de… Ha észrevétlenek akarnának maradni, akkor gondolom meglenne hozzá a megfelelő technika, ha már csillagközi utazáshoz megvan. Az mindenesetre biztos, hogy messze elkerülnék az űrből amúgy nagyon jól látható lakott területeket. Ha meg meg akarnák mutatni magukat, akkor eleve a leglakottabb területeken !szállnának! !le!. Nem, nem köröznének, nem átsuhannának, hanem leszállnának, és üdvözölnének minket. Szóval ha így akarják, ha úgy, az amit a mai úgymond UFO hívők gondolnak, az abszolút módon logikátlan.

> talán teleportálnak vagy dimenziókat képesek átlépni

A teleportáció pusztán fikció. A tudomány kísérletezik hasonlóval, de a tudomány inkább információ másolással kísérletezik, azaz nem anyagot juttatunk el az egyik helyről a másikba, hanem mondjuk egy elemi részecske állapotát másoljuk át egy másik elemi részecskébe. De az, amit úgy az átlag ember teleportálásnak hív, az nem létező jelenség.

Dimenziók átlépése… Ennek meg nem sok értelme van. Érdemes lenne utánanézni, hogy mit jelent a fizikában, matematikában használt dimenzió kifejezés.

Szóval beszélgethetünk arról, hogyha lenne egy 50 méteres repülő nyulam, akkor az mit enne, vagy beszélgethetünk a tűzokádó sárkányok biológiai folyamatairól. Mivel fikció, így akármit is mondasz róluk, az cáfolhatatlan lenne, csakhogy ugyanúgy fikció.

> De a fő kérdés, hogy mégis miből jött létre az anyag.

Energiából. Az energia meg az Ősrobbanásnak nevezett folyamat során. De maga a kifejezés is hibás. Nem robbant fel semmi. Nem volt ott egy nagy kődarab, amire rátettek egy dinamitot. Annyit tudunk, hogy a Világegyetem tágul. Ahogy megyünk vissza az időben, kiszámolva, hogy hol voltak a galaxisok, egy pontba megyünk vissza. Ebből tudjuk modellezni az Univerzum állapotát az adott időpillanatban. De nem csak ennyit tudunk, hanem tudjuk, hogy ha olyan volt az Univerzum mondjuk az Nagy Bumm utáni 100. másodpercben, akkor ilyen és ilyen folyamatok játszódtak le. Ha ez így van, annak ma ilyen és ilyen nyomának kell lennie. Ilyen módon bár közvetve, mégis tudjuk az egész elméletet kísérletileg is igazolni. Ma van egy nagyon konzisztens képünk a Világegyetem fejlődéséről, amit számos mérés alátámaszt. Pl. hogy milyen hőmérsékletű a kozmikus háttérsugárzás, hogy milyen mértékű annak a fluktuációja, hogy milyen a világegyetemben a hidrogén és hélium – illetve a többi anyag – aránya, stb… Bár vannak még nyitott kérdések bőven, de a jelenlegi modellünk a Világegyetem fejlődéséről helyesnek látszik.

De részben igaz az is, amit írtam, anyag nélkül az idő értelmezhetetlen fogalom, így értelmezhetetlen az „előtte” kifejezés is. De nem is látunk odáig vissza. Az Univerzum fejlődésében egyszer már majdnem beállt a hőhalál, aminek az a tulajdonsága, hogy minden előtte lévő információt eltöröl. Hogy mennyire közel voltunk hozzá, az ma a kozmikus háttérsugárzás fluktuációján látszik, ami minden irányban 6 számjegy pontossággal megegyezik, eltérés csak a 6. számjegy után van.

Tehát ha még értelme is lenne az „előtte” fogalmának, akkor sem tudnánk tudományos alapossággal tárgyalni azt, hogy mi volt a Nagy Bumm előtt. A tudomány meg olyan, hogy amiről nem tudja, hogy hogy működik, arról nem kezd el mesélni. Illetve akkor megpróbál hipotéziseket felállítani, ami a tudomány fontos része, de aki ténylegesen ért is hozzá, az pontosan tudja, hogy mi hipotézis és mi az, ami kísérletekkel igazolt modell, elmélet.

> Ha létezik Isten, őt ki teremtette? …

Tipikusan ezt szokták kérdezni az ateisták, mikor vallásos emberek szerint a tudomány nem tud választ adni a „mi volt a Nagy Bumm előtt” kérdésére, és szerintük megvan a tuti válasz: A világot Isten teremtette. De mint rátapintottál, ez ugyanúgy problémás. Amúgy az ember két dolgot nem bír elképzelni: a végest és a végtelent. Ha a világegyetem végtelen, akkor nem bírod elképzelni, hogy nincs széle, hogy nincs egy határ, aminél elfogy. Ha meg azt kell elképzelni, hogy véges, azt sem tudod, mert akkor mi van utána. Nem véletlen talán az, hogy a legtöbb nem tudományos világképben megjelenik ez a rétegződés. A Föld egy lapos korong, amit négy elefánt tart, ami egy teknősbékán áll, ami úszik egy hatalmas világóceánon, aminek nyilván van egy pereme és amit valószínű újabb négy elefánt tart… De a gnosztikus hagyományban is megvan ez. A világ 365 „rétegből” áll, és a Bibliában szereplő isten csak a legbelső körnek az istene, aki felett újabb isten, teremtő létezik, stb… Valahogy ezt a fraktális képet még meg tudjuk ragadni valahogy, legalábbis előbb fogy el a kérdésünk, mintsem elfogynának a válaszok…

De ha már tudomány kategóriában vagyunk, maradjunk meg a tudományos válaszoknál. Ezek pedig azok, amit fentebb leírtam. Nem mindegyik érthető. Van, amihez komolyan bele kell ásni magad a relativitáselméletbe, a kvantummechanikába – nem mese, dokumentumfilm szinten, hanem pontos matematikával, képletekkel, ismeretekkel –, hogy elfogadd a választ. Érteni, elképzelni valószínű akkor sem fogod a teljes képet, de már el tudod fogadni, meg tudod fogni a matematika eszközeivel, tudod kezelni, tudsz vele számolni, stb…

> De azért ijesztő, hogy milyen hatalmas a világegyetem.

Nézőpont dolga. Egy hangyához képest óriások vagyunk. A hangya meg óriás egy egysejtűhöz képest, ami meg óriási egy vírushoz képest. A hatalmas világegyetem azért ijesztő, mert az ember kicsinek, feleslegesnek érzi magát. Nem tudom, de ebbe inkább a hétköznapi kicsinységünktől való félelmet vetítjük ki. Aki tudja mit csinál, miért csinálja, és tényleg csinálja is, azt a legkevésbé sem fogja zavarni a tér vagy az idő végtelensége, vagy a dolgok múlandósága. Az a lényeg, hogy itt és most azt csináld, ami éppen a feladatod. Innen nézve teljesen mindegy mekkora a Világegyetem.

> Szerintem csak akkor tudunk eljutni ilyen hatalmas távolságokba, ha rájövünk a teleportálás titkára. vagy a dimenzió ugrás titkára.

Nem győzőm hangsúlyozni, ezeket a fogalmakat sci-fi írók, és a világhoz vajmi keveset értő, de magyarázatra szomjazó emberek – ezoterikus tanok követői – találták ki. Nincs teleportálás, nincs minek a titkára rájönni. A mágnesesség titkára rá lehetett jönni, mert ott volt egy jelenség, a mágnes vonzza a fémet. A kérdés az volt, hogy miért, milyen törvények mentén teszi ezt. Egy ideig rejtély volt, ma már ismert és megszokott dolog, mert rájöttünk a „titkára”, azaz a törvényszerűségére, a működésére, ma már tudjuk hogy milyen hatást fog ez vagy az kifejteni, illetve ha egy adott hatást kell elérni, akkor tudunk tervezni egy olyan gépet, amivel el lehet érni. A teleportálásnál meg leírnak egy jelenséget, amit tök jó lenne, ha létezne, mint mondjuk az átlátszóvá válás. De soha nem figyeltünk meg ilyen jelenséget. Megpróbálunk olyan berendezést építeni, ami esetleg megvalósítja, vagy részlegesen utánozza ezt a !kitalált! jelenséget, de korántsem biztos, hogy valóban megvalósítható a dolog.

A dimenzióváltás meg… Hagyjuk is… Aki ezt a dimenzióváltást, meg a párhuzamos dimenziókat kitalálta, az arról tett tanúbizonyságot, hogy fogalma sincs, hogy mit jelent a dimenzió fogalma. A dimenzió pont azt jelenti, hogy ami az egyik dimenziója egy testnek, helynek, az nem fejezhető ki a másik dimenzió segítségével. Ha a tér három dimenzióját, mondjuk a jól megszokott szélesség, hosszúság, magasság dimenziót vesszük, akkor a párhuzamos dimenzió olyan, mintha azt mondanám, hogy a szélesség párhuzamos a magassággal. Na jó, érthetővé válik a kép, mikor a füzetlapokat nézzük. Ott ugye a lapok között a különbség egy extra dimenzió értékében van. Az egyik lap a földön van, másik meg a földtől 0,1 mm távolságra, stb… De itt nem füzetlapokról van szó. A magasság folytonos, nincsenek lapjai. A rúd nem apró szeletek sokasága, hanem egy folytonos valami.

Azt is tudjuk, hogy minden fizikai jelenség a 3 tér, és 1 idő dimenzióban játszódik. Ha nem így lenne, akkor mondjuk gond lenne az energiamegmaradással, mert ha lenne még egy tér dimenzió, akkor a fotonok abban az irányban is távoznának mondjuk a Napból, ami a mi 3 dimenziós szeletünk szempontjából nézve azt jelenti, hogy elhagyja a mi szeletüket. De nincs gond az energiamegmaradással. Nincs olyan fizikai jelenség, amiben értelme lenne 4. tér dimenzióról beszélni. Minden ismert jelenség azt bizonyítja, hogy a tér 3 dimenziós. Egyedül a húrelméletnél merül fel az, hogy az Univerzum esetleg több dimenziós. Legalábbis ez az egyik értelmezése. De ez egyrészt egy matematikai konstrukció, nem feltétlenül biztos, hogy konkrét dimenziókban nyilvánul meg a matematikailag leírt képletek eredménye. Másrészt a húrelmélet egyelőre még hipotézis. Még az sem biztos, hogy valóban leírja a világunkat. Lehet, hogy 50 év múlva eldobjuk, mert ellentmond a megfigyeléseknek. Az is lehet, hogy megmarad, mert a következtetései helyesen írják le a világunkat a kísérletek alapján. De ma az egész még csak hipotézis. De még ha azt mondjuk, hogy a világ valóban több dimenziós, az sem jelenti azt, hogy fizikailag lehetséges a többi dimenzióban eltérően mozogni, mint a világunk… Bele lehetne ebbe a témába még menni, de maximum dobálgatjuk a szót. A tudomány jelenlegi álláspontja az, hogy nem lehet fénynél gyorsabban mozogni, nincs teleportáció, sem holmi dimenzióugrás, sem más egyéb mód, hogy ezt a „sebességkorlátozást” átlépjük. Mesék és hipotézisek vannak, de olyan az gyárt, aki nem akar. Ismert jelenség, mód nincs erre és nem is nagyon várható, hogy találunk ilyet záros határidőn belül.

> Te biztos tanár lehetsz vagy valami hasonló.

Nem vagyok az. Csak egy olyan ember, aki imádta és mind a mai napig szereti a fizikát, matematikát. Amúgy informatikus vagyok. Tanultam fizikát ugye fősulis koromig, azóta magamat próbálom képezni, cikkeket, könyveket olvasok, előadásokat nézek. Pl. ajánlom figyelmedbe Dávid Gyula előadásait, abból sok dolgot meg lehet érteni. Persze elég hosszú mindet végighallgatni. Mindenesetre ha érdekel, keress rá a nevére Youtube-on.

> De ez akkoris egy olyan dolog, hogy mindennek kell hogy legyen széle vagy vége.

Pont ezt írtam. Ha van széle, akkor rögtön felmerül a kérdés, hogy mi van utána. A városnak van széle. De tudod, hogy a városon kívül is lennie kell valaminek. Akkor mi van ott? Ha van, akkor az véges vagy végtelen? Ha véges, akkor mi van utána… A Világegyetem alatt az egész világot értjük. Ha van valami utána, akkor az is a Világegyetem része, tehát akkor az előbb nem is jól állapítottuk meg a határt. Ugyanúgy nem tudod a végest sem elképzelni, mint a végtelent. Pont azért, mert a világot is így látod. Minden, ami véges, az egyben egy nagyobb egység része is. A legnagyobb egységnek meg úgy általában nem ismered a határát, de ha van, akkor biztos van utána valami.

> Végtelen semmiből sincs.

Legalábbis a te világodban, amit megtapasztalsz, ami körbevesz ezt a következtetést vonod le, amúgy teljesen érthető módon. De miért ne lehetne pl. a Világegyetem végtelen? Nagyon sokáig tartotta magát ez a világkép (Giordano Brunotól egészen a XIX-XX. századig). Meg lehet emészteni, csak kellő absztrakciós készség kell hozzá. Van, aki még a negatív számokat sem érti. Van, aki a végtelennel nem bír számolni, van akinek meg a komplex számok is gond nélkül felfoghatók. Az, hogy te nem tudod elképzelni, az nem érv arra, hogy akkor nem is lehet úgy.

> Porszemből is olyan hatalmas mennyiség van, amit lehetetlen lenne megszámolni de mégis véges

Pont ezért hibás az analógia. Ez olyan, mintha azt az állítást, mely szerint nem lehet egy gyümölcs kék, azzal próbálnád igazolni, hogy a málna meg a meggy is gyümölcs, és az is piros. Ebből még az égadta világon semmi nem következik. Maximum annyi, hogy hibás párhuzamot állítottál fel.

> Amúgy meg ha az ufók ide tudtak jönni akkor lehetséges lenne nekünk is olyan űrhajókat megépíteni amivel tudnánk menni a fénynél sokkal gyorsabban.

Igen, ez logikus állítás. Sőt ha az idegen lények tudnának időben utazni, akkor elvileg mi is képesek lehetnénk rá. Ha az idegen lények hallhatatlanok lennének, akkor lehet, hogy mi is lehetünk azok. Sőt ha az idegen lényeknek lehetne 8 találatuk az ötös lottón, akkor ugyanolyan elvvel, ahogy neki lehet, úgy lehetne nekünk is. De ebből a triviális párhuzamból nem lehet következtetni arra, hogy ez egyáltalán lehetséges-e. Ha az idegen lényeknek nem lehet 8 találatuk az ötös lottón, mert a matematikai törvényszerűségek miatt ez nem lehetséges, akkor nekünk sem lehet. Ha az idegen lények nem tudnak a fénynél gyorsabban közlekedni, akkor mi sem tudunk. Szóval nem értem mi a célod ezzel a megállapítással.

„Ha az úfók…” Ha öreganyámnak kereke lett volna, omnibusz lett volna. Ha lenne sonkánk süthetnénk sonkás tojást, ha lenne tojásunk… Ha három madár lennék, nézhetném a földről, hogy repülök magam után. Feltételezésre épített érvből csak feltételezés születik. Az, hogy valóban igazak-e a levont következtetések, az függ attól, hogy az alap feltételezésünk helyes volt-e vagy sem. Tudnak az idegen lények fénysebességnél gyorsabban közlekedni? Nem tudjuk. Nem igazán állt módunkban ezt megkérdezni, megfigyelni.

Az idegen lények létezése is csak hipotetikus. Logikus érvek szólnak amellett, hogy a Világegyetemben van máshol is élet, amiből kifejlődhet intelligens, technikai civilizáció. Oké. De ugyanúgy logikusnak tűnik az az érv is, hogy mindegyik ilyen civilizáció kvázi be van zárva egy szűk térre, maximum a saját csillagrendszerükben tudnak közlekedni, esetleg mondjuk el tudnak érni egy közeli szomszédos csillagot és ennyi. Ezeddig senki nem bizonyította tudományos alapossággal, hogy más, nem a földön kifejlett lények elérték volna a bolygónkat.

> De nem hiszem hogy mi ezt megérjük hogy megépítsék.

Erre mernék fogadni nagyobb összegben én is. :-)