Jól tudom, hogy a naprendszerben az egyik bolygó tengelye fekvő helyzetben van a keringési síkján? Melyik az?

Ha a Föld tengelye a keringés síkjába esne az elég érdekes volna :) A tengelyforgási idő ugye 24 óra, és a keringési idő 365 nap. Amikor a tengely a Nap felé mutat, a "Napos" oldalon, a sarkon zenitben volna a Nap, és az év múlásával egyre nagyobb, a zenit körüli köröket ír le az égen (valójában egy spirális mentén csökken a horizont feletti magassága.) Ez negyed évig tartana. Ugyanezen időszak alatt az egyenlítőn kissé máshogy alakul a látvány. a kezdetnél ugye a Nap körbejár a horizonton, majd a napok múlásával a nap delelőpontja egyre magasabbra emelkedik a horizonthoz képest. Minden egyes nap nyugszik és felkél a nap, és mindig ugyanott!a negyedév végén merőlegesen kel és merőlegesen nyugszik a nap és pontosan fent a fejünk felett fog delelni. a következő negyedévben ugyanez játszódik le az egyenlítőnél csak a delelőpont magassága pont a másik sarok felé kezd el csökkenni...

Az eddigi "Napos" oldal pedig elkezd sötétségbe borulni. A forgástengely és a Nap irányának bezárt szögével megegyező szélességi fokoktól, napról napra eltűnik a Nap, és fél évig nem is fogjuk onnan látni már. Ezzel egy időben az eddig sötét féltekén napról napra az előbb említett szélességi fokokról láthatóvá válik a nap, és bár a napok múlásával nyugszik és kél, látható marad fél évig (az említett szöggel megegyező szélességi fokon az év során elérünk egy napot, amikortól állandóan az égen lesz a Nap). Az eddigi sötét féltekén a sarkon is végre felkelt a Nap és eleinte alacsonyan, aztán egyre magasabbra emelkedve, de szűkölő átmérővel rója köreit.(valójában egy szűkölő spirális mentén közeledik a fejünk felett lévő pontig teljes negyed éven keresztül)

Tehát a sarkokon fél évig állandóan süt a Nap, illetve fél évig állandó sötétség van. Az egyenlítőn minden nap látszik, de egyetlen napig lesz csupán az égen (ekkor körbejár a horizonton), az összes többi napon kel és nyugszik. A köztes szélességi fokokon (megfelelően a forgástengely és a Nap irányának szögével) az adott helyen a napos féltekén minden nap kél és nyugszik a Csillagunk, és lesz egy nap amikortól állandóan az égen lenne, illetve lesz egy nap amikortól nem kel fel fél évig.

Az időjárás is érdekesen alakulna, a Sarkokon jó hosszú ideig van sötét és olyankor nagyon hideg lenne. Ez annyiban lenne rosszabb a valóságosnál, hogy a nap a lehető legmélyebben van a Horizont alatt (pontosan a Föld túloldalán). A másik sarkon közben igen erőteljesen tombolna a nyár, és állandóan nappal, és iszonyatosan meleg van. Az egyenlítő körüli éghajlat nagyjából megfelelne a valóságosnak. A légkör és az óceánok áramlásai lényegesen komolyabbak lennének, és ugyan bizonyos tartományon belül ugyan lenne kiegyenlítő hatása, sőt erőteljesebb is lenne ez a hatás mint most a valóságban, de a szélsőségesség is lényegesen nagyobb volna. Szerintem egy alapvetően viharos légkörű, állandóan háborgó óceánokkal borított bolygónk lenne.

A retrográd forgást, és egyáltalán a tengelykörüli forgást az égitestek keletkezésekor fennálló körülmények határozzák meg. A gázok összehúzódása közbeni tömegeloszlástól, impulzusától. Mondhatjuk úgy, egy Naprendszer méretű térrészben mindig vannak domináns áramlások, forgások. Ezért van hogy a Bolygók többsége "normális". Persze lehetnek kisebb gócok ahol az áramlások nem feltétlenül követik az egész "nagy" mindenséget, és ilyen helyeken kicsit, vagy akár nagyon eltérhetnek az összehúzódás során (nyilván létezhetnek teljesen homogén anyagfelhők, amiknek az összehúzódása során minden "rendben" zajlik, de erre elég kicsi az esély). Szóval ezeken a kissé kaotikus helyeken az átadott impulzus akár fordított is lehet az általánoshoz képest. És szépen kialakulnak a "mostohagyermekek", és bizony az idővel ezek még változhatnak is (becsapódások, ütközések, egybeolvadások, stb).

Az Uránuszé, de nem fekvő helyzetben, csak nagyon közel a keringési síkhoz.

Az időjárás nem tudom milyen lenne, de akkor a sarkkörök majdnem egybeesnének az egyenlítővel, vagyis a Föld nagy részén legalább egy olyan nap lenne, amikor nem kel fel a Nap és legalább egy, amikor nem nyugszik le.

Sokkal nagyobb területen lenne hat hónapos nappal és hat hónapos éjszaka, mint így és valószínűleg az évszakok is mások lennének, ha egyáltalán lennének.