Kvantumfizika. Igaz-e az, hogy? "Ha megfigyelünk valamit, akkor részecske (természetet mutat), ha nem figyeljük meg, akkor hullám (természetet mutat).
Amennyiben ez igaz, ennek nagyon nagy jelentősége van!
Miért lehet a megfigyelő hatással a kísérletre?
Mit tesz oda vagy mit változtat meg a figyelem (egy kísérletnél)?
Ebből azért ne vonj le messzemenő következtetéseket. A részecske maga kettős természetű. Nem arról van szó, hogy hol ilyen, hol olyan, hanem egyszerre hullám és részecske természetű. Kicsit olyan, mint a henger, ami egyszerre kerek és egyszerre szögletes. Nem hol ilyen, hol olyan, hanem egyszerre az. Attól függően, hogy milyen oldalról nézed, úgy fogod látni körnek és négyzetnek a képét. A kettő közötti ellentmondás csak látszólagos, igazából a mérés nem változtatja meg a hengert, csak a hengerről kapott kép ölt más színezetet.
Persze kicsit komplikáltabb a kép, a fenti csak egy hasonlat. Valóban lehet olyan kísérletet összerakni, ami látszólag paradox helyzethez vezet, de itt inkább a mi értelmezésünk az, ami esetleg nem egészen állja meg a helyét. Természetesen ebben a nem feltétlenül helyes értelmezésben következetesen paradoxon szerű jelenséget fogunk tapasztalni.
Attól, hogy a megfigyelő hatással van (lehet) a kísérlet lefolyására, a lényeget tekintve (szerintem) nem változik semmi.
A megfigyelő sem abszolút pont - az is csak egy viszonylagosság (a sok közül).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!