A sejtek miért bomlanak le ha elhalnak mi okozza a bomlását? Miért nem tudd csak simán ki kapcsolni ideiglenesen mint 1 gép? Vannak élőlények akik hosszabb ideig is halálhoz hasonló állapotba tudnak maradni. Ilyenkor mivel táplálkoznak a sejtek?

A levegő oxigénje miatt, ami egy nagyon reaktív gáz. Ezt a reakciót a szerves anyagot "megtaláló" baktériumok katalizálják; tkp. elégetik a sejt anyagát, hogy ebből energiát nyerjenek. Ha mentesítjük a halott testet a baktériumoktól (vegyi anyagos átitatással, mint a múmiáknál; vagy besugárzással), és megóvjuk attól, hogy azok újra kapcsolatba lépjenek vele, akkor a hulla nem bomlik le; akkor sem, ha oxigénmentes környezetbe kerül, mint pl. bizonyos mocsarak mélye.

Az anabiózisba került élőlények sejtjei vagy nem táplálkoznak gyáltalán, vagy pedig saját nyersanyagtartalékaikat élik fel (csak sokkal lassabban, mintha az alapanyagcseréjüket használnák).

Bármelyik. :) Több millió baktérium létezik, és a legtöbbje talál valamit a hullában, amit meg tud emészteni. A cellulózra - növényi sejtfalakra - mondjuk inkább gombák szakosodnak. Egy texasi tanulmány szerint egy emberi tetemben a legfőbb szerepet a Pseudomonas, a Bacillus, a Clostridium és a Peptoniphilus nemzetségekbe tartozó fajok játsszák.

Az egysejtű szervezetek vagy vastag sejtburkot képeznek, mielőtt "visszavonulnának", vagy pedig ellenálló spórákat képeznek saját belsejükben. és aztán csak ezek élik túl a kedvezőtlen környezeti hatásokat. Azok a többsejtűek, amelyek ilyesmire képesek, ellenanyagot termelnek előtte, ugyanazon anyagokat, amelyeket egyébként is használnak a fertőzések megelőzésére.

Régebbi szakkifejezéssel anabiózisnak hívták ezt az állapotot. Ma a kriptobiózis kifejezést használják, és megkülönböztetik, hogy milyen környezetei hatásra jön létre.

Vízhiány hatására (anhidrobiózis) képesek felfüggeszteni anyagcseréjüket a fonálférgek, a medveállatkák és bizonyos rákok, sőt, egyes halak és kétéltűek is, bár ezek csak néhány hetet-hónapot bírnak ki kiszáradva, míg előbbiek némelyike akár évszázadokat is. Kemobiózis lép fel, ha ez valamilyen kémiai anyag elleni védelmül szolgál (kivétel, ha a sókoncentráció, mert az ozmobiózis). Erre szintén a fonálférgek és a medveállatkák a legjobb példák.

Végül a leginkább elterjedtebb és legismertebb a hibernáció, amely a hideg elleni védelmül szolgál. A férgektől egészen a hüllőkig ezt használják azok az állatok, amelyek nem bírnák "élve" elviselni a tél hidegét. A hibernáló élőlények olyan fehérjéket termelnek, amelyek a többi fehérjét védik meg a sejteken belüli jégkristályok keletkezésétől. A mérsékelt égövi emlősök téli álma viszont nem hibernáció, hanem az anyagcsere ellenőrzött lassítása - mozdulatlanul, alva, emésztést nem végezve és a hőmérsékletet alacsony (+10 °C körüli) szinten tartva a szervezet sokkal kevesebb energiát használ fel, és a káros folyamatok kifejlődéséhez sokkal több idő kell, mint 37 fokon.