Hogyan értelmezzem az áram irányát?

Szerintem azért választották az egységnyi pozitív ponttöltést elektromos jelenségek leírásához, mert beleillik a klasszikus mechanika által rögzített - már megszokott - képbe:

Ahogyan egy tömegpont egy lejtőn a pozitívabb koordinátával jellemezhető helyről mozdul a negatívabb koordinátával jellemezhető hely felé, úgy a pozitív pontöltés is a pozitívabb potenciálú helyről mozdul a negatívabb potenciálú hely felé.

Az európai ( német ) szakirodalomban a feszültségesést definiálták, azaz a generátor pozitív sarkától a generátor negatív sarka felé esik a feszültség a generátoron. Ezért ilyen irányba mutat a feszültségvektor. A generátor termelő, teljesítménye negatív.

Ebből következik, hogy árama és feszültsége ellentétes irányú - amennyiben valóban termel, és egy másik generátor miatt nem válik fogyasztóvá.

A fogyasztók ( pl. ellenállás ) áramának és feszültségének iránya megegyezik. Ezért nem kell egyik vektort értékét negatívnak választani a másikhoz relatíve. Ebből következik, hogy a fogyasztók teljesítménye mindig pozitív.

Feszültséget két pont között definiálhatunk. Pl. ha párhuzamosan kapcsolt alkotóelemekre feszültséget adsz, mindnek ugyanakkora lesz a feszültsége.

Az áram irányát megállapodás szerint a pozitív töltéshordozók haladási irányaként definiálták.

Sok esetben viszont a negatív töltéshordozók haladnak.

Ezért az az abszurd helyzet áll elő, hogy az áramkörök többségében az elektronok az "áram" haladási irányával szemben haladnak, és mi a lyukakat tekintjük pozitív töltéshordozónak. Ezt jobb megemészteni.