Kitöltöttem egy IQ-tesztet jónak számít-e?

#11: Ki tudja. Próbáld ki azt, amit belinkeltem, az egészen jó eredményt ad.

Meg hozzá kell tenni, hogy nem mindegy milyen szórást feltételezünk az IQ-ra. Egy 15-ös szórású teszten elért 130-as IQ egy 24-es szórású teszten 148-nak felel meg. Szóval ezt is nézni kell.

> Amit linkelt az egyik emberke

Bizonyára nehéz leolvasni a hozzászólásom felett a nevet… :-)

> ez "15-ös szórású teszt"

Az eredményt ábrázoló grafikon alatt írva vagyon: Calculated on the basis of deviation 15.

Tehát igen, ez 15-ös szórású teszt.

> tehát akkor még fejlődni fogok lehet nem

Pont ez az, amit nem lehet megjósolni előre. Ha lehetne, akkor 15 évesen már lehetne általános eredményt számolni. De nem lehet.

Először is tudni kell miért hányados az intelligencia hányados. Ezt a fogalmat az iskolások mentális képességének felmérésére alkották eredetileg. Ha egy 5 éves egy !átlagos! 7 éves gyerek mentális képességeivel rendelkezik, akkor ezt lehet jól egy hányadosként ábrázolni. A gyerek IQ-ja 7/5 = 1,4 = 140% lesz. Tehát a gyereknek 140-es IQ-ja van. Innen jött a hányados. Csakhogy felnőtt korban ugye ez nem működik. Ha egy 40 éves ember egy átlagos 80 éves ember mentális képességeivel rendelkezik, akkor nem 200 az IQ-ja, hanem 100 alatt.

Ennek az oka az, hogy a mentális képességek 17 éves korig érik el a maximumukat, onnantól kezdve folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Akinek magasabb az IQ-ja, annak lassabban csökken, de csökken. Felnőtt korban tehát inkább úgy számolnak, hogy azonos korúakkal kitöltenek egy bizonyos tesztet. Ennek lesz egy Gauss-görbe az eredménye. A legtöbben mondjuk elérnek 40±5 pontot, sokan 30 és 35, vagy 45 és 50 pont között. Páran 25 és 30, vagy 50-55 pont között, ettől eltérő eredményt meg még kevesebben. Az eredményeket lehet aztán egy szép Gauss-görbén ábrázolni: [link]

Ugye ebből szépen meg lehet mondani, hogy ezek a normál eloszlású értékek milyen szórást mutatnak. Ez a különböző tesztek között eltérés oka. Az egyik teszt eredménye egy karcsúbb, a másik egy laposabb görbét ad ki. Ez egy adott tesz esetén ugye függhet pl. attól, hogy mennyire nehezebb a legnehezebb kérdés a lekönnyebb kérdésnél, stb. Szóval ahány teszt, annyiféle szórása lehet. Sok-sok tesztet összevetve azt tartják ma, hogy az IQ valójában 15-ös szórású, és ma már a legtöbb tesztet, ha más szórást is mutat esetleg, korrigálnak úgy, hogy a 15-ös szórású eredményt adja.

Aztán az IQ értékét korrigálják az életkorral is, magyarán IQ alatt általában az adott életkor által elért eredmények átlagához igazítják a 100-as értéket. Egy jó teszt tehát eleve bekéri az életkort is. Egy 120 éves bácsi, ha még tudja a nevét, akkor lehet, hogy jóval nagyobb mentális képességekkel rendelkezik, mint az átlag 120 évesek, tehát neki 100-on felüli az IQ-ja. Egy 25 évestől meg ha csak a nevét tudja, az bizony elé pocsék mentális képesség.

Kis szemléltetés. Az IQ valahogy így alakul az életsor során: [link]

Csakhogy ez az ábra nem egészen pontos. Az IQ-val az a gond, hogy fiatal korban olyan, mint a testmagasság. Egy gyerek lehet, hogy két hónap alatt nő egy óriásit, majd fél évig alig változik a testmagassága. Az egész teljesen hektikus. Lehet, hogy ált. isk. 4. osztályban még ő áll a tornasor elején, 5. osztályban már valahol középen van, 6. osztályban meg megint kicsit a tornasor 1/4-nél van. Ha nézzük, hogy a gyerekek átlagos testmagassága hogyan alakul az életkorral, akkor a sok-sok gyerek magasságát átlagolva szép egyenletes görbe jön ki. Ehhez a görbéhez képest viszont egyetlen gyerek magassága kacsázni kezd, tehát attól, hogy most mennyire magasabb az átlagnál, abból aligha lehet következtetni, hogy felnőttként milyen magas lesz. Felnőtt korban viszont már nem változik a testmagasság, ha valaki magasabb az átlagnál, az élete végéig magasabb is marad.

Az IQ tehát 17 éves kortól kezd el egyenletesen növekedni, még úgy 25 éves korig. 17 éves kor felett már kellően egyenletesen változik ahhoz, hogy meg lehessen mondani, hogy hogy fog alakulni az élete hátralevő részében az átlaghoz a viszonya. De addig ingadozik. Az egyik évben 120, majd alig fejlődik, miközben az átlag meg igen, így visszamegy ez az érték 100-ra, majd fél év múlva megint meglódul, és felmegy 130-ig, stb…

Még nem vagy 15 éves. Lehet, hogy a mentális képességed ilyen marad, miközben a többiek fejlődnek. De az is lehet, hogy te is meglódulsz még egyszer, és akkor magasabb lesz ez az érték. Viszont a teszt eleve a felnőttekhez mér, tehát valószínű, hogy magasabb lesz felnőtt korodra az IQ-d. Hogy egy kicsivel, vagy nagyon, azt viszont nem lehet tudni.