Van olyan vírus ami a szervezett minden sejtjét megfertőzi?

i beg to disagree, Sir.

termeszetesen a virus "celja" a genetikai anyaganak atorokitese, pontosabban nincs is celja (nem teremtette tudatos leny, kiveve ha ebben hiszel) hanem az evolucio logikajabol valami ilyesmi kovetkezik.

Kulonbozo strategiaju "betegsegek" vannak tobbsejtu allatokban, pl. olyanok melyek gyorsan lefolynak es megolik a gazdat,meg olyanok amelyeket az "alig" vesz eszre(van ilyen nemi bettegseg is ami ferfiakban tunetmentes, noknel meg bizonyos esellyel okoz valamit), es akkor talan nem hivjuk oket betegsegnek, de ha valami, ez biztos nem erdekli oket...

Viszont a valaszt a kerdesre nem tudom - de sejtem hogy az osszes sejt nem tul eselyes, hiszen nagyon bonyolultnak tunik nekem, es elso blikkre nem is latok ra evolucios nyomast. nagyon specializalt sejtjeink vannak, pl egy agysejtbe valo bekeruleshez, ami nem is osztodik es veragygat mogott ul, majd azt ravenni a virus dns/rns gyartasara gondolom mas mechanizmusok kellenenek mint egy folyton osztodo borsejtnel. Egy vorosversejt meg annyira minimalisra redukalt, hogy tokmas teszta...

valamint a Sirnek igaza lehet abban, h eleg nehez elkepzelni egy soksejtut, aminek minden sejtjeben van par potyautas, bar elvben akar....

de ez mind csak inteligens sejtes, nem vagyok virus szakerto, nem neztem utana (gogli, can all cells be infected by a virus)

Az szerintem is lehetetlen, hogy egy vírus egy soksejtű élőlényben minden egyes sejtet megfertőzzön. A vírus (mint korábban említették), átprogramozz a sejtek működését, így nem tudják ellátni korábbi feladatukat. Ráadásul az új vírusok kiszabadulásakor a gazdasejt elpusztul. Ráadásul sok vírus bizonyos sejttípusokra specializálódik (lásd HIV). (Az előző válaszló által említett vörösvértestekben nincs se fehérje, se DNS/RNS szintézis, így ezeket egy vírusnak esélye sincs megfertőzni, illetve ha be is jut, nem tud ott semmit csinálni.)

Ugyanakkor egyes virális genetikai elemek minden sejtünkben megvannak. Egyes vírusok (például a retrovírusok) képesek arra, hogy a genomjukat beépítsék az emberi (/állati/növényi) DNS-be. Általában csak bizonyos ideig marad a vírus DNS beépülve, de néha a vírus ilyenkor mutációt szenved, és nem tud többé kilépni az emberi genomból. Mivel a vírus így már nem fertőzőképes, a sejt életben marad, és ha a csíravonalban volt, bekerül a következő generáció genomjába. A korábban említett retrovírusok maradványi önmaguk másolására is képesek, ezek az úgynevezett retrotranszpozonok. Az emberi genom egy jelentős része virális eredetű.

[link]

[link]

(7-8. dia)

[link]

#2-es voltam

hoppá, szóval technically, we are ALL infected :D

Különben ki tart vissza, hogy a genomunkba rejtözö virusokat annyira 'élö'nek tekintsem mint a többit? szépen reprodukálják a genomjukat...

:) vagy nem is.

"A vírus átprogramozz a sejtek működését, így nem tudják ellátni korábbi feladatukat. Ráadásul az új vírusok kiszabadulásakor a gazdasejt elpusztul"

hm ezt nem tudtam, mármint tipikusan így van, de mindig?

Nincsenek békés,kedves vírusok, akik szépen legyártatják a maguk RNS+fehérjéit anélkül, hogy a gazdasejtet (teljesen) tönkrevágnák? Persze ettöl még módosulhat annyira a funkcio, hogy betegségként érzékeljük öket.

Hú de naiv vagyok, akarom mondani, ez most a kivülröl érkezö forradalmi gondolat volt:)

Röviden: Nincs.

Minden sejttípusnak más a felszínén a receptorok . A vírusok rendkívül sejtspecifikusak, ezért csak egy-egy sejttípust tud megtámadni. Tehát leegyszerűsítve, a náthád nem fog herpeszt okozni és viszont, mert nem tud azokhoz a sejtekhez kapcsolódni ( se bejutni, és más lenne a ciklusuk, más védekező rendszer ect.)