Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Lehet, hogy furcsa kérdések,...

Lehet, hogy furcsa kérdések, de hátha tudtok rá válaszolni, mindenképp érdekelnek a válaszok. Lehetségesek ezek? (a többi lent)

Figyelt kérdés

Négy kérdésem is lenne, hátha tudja valaki a választ rájuk.


1. Van egy hatalmas üres terem, aminek a falai tökéletesen zártak, és sehol sincs rajta egy minimális kis rés sem. Ha ebből a szobából kiszívnák a levegőt, akkor vákuum keletkezne, vagyis teljesen üres lenne maga az egész szoba.

Ha mondjuk a szoba közepén van egy tárgy, ami vegyük hogy lebeg az légüres térben, vagy lóg a plafonról egy zsinóron, ami nem vezeti a hőt, és a szoba falait melegítjük, akkor a tárgy akkor sem veszi át a szoba hőmérsékletét, ha a falak mondjuk 2 ezer fokosak?


2. Ha a világűr teljesen légüres hely, akkor miért van ott abszolút hideg? Mert ha a meleget sem képes átvenni, akkor hidegnek sem lenne szabadna lennie, hiszen itt a földön légüres térben sincs mínusz 273 fok, és a világűrben sem lehetne elméletileg.


3. A világűrben nincs levegő, tehát semmi sem akadályozza a testek áramlását, és ha egy bazi nehéz testet egy kicsit is meglökik, az addig halad a levegőben, ameddig neki nem megy valami másnak. Ezek szerint, ha van egy űrhajó, aminek a végén kis nyílás van, és a levegőt ki lehet rajta áramoltatni, akkor ugyebár bármennyire is kicsi a nyílás, annyival megy az űrhajó, amennyivel a levegő kihalad rajta. Ezek szerint, ha egy mikro méretű nyíláson hatalmas mennyiségű levegőt áramoltatunk ki, akkor az nagyon gyorsan fog kiáramolni a térbe, és elméletileg ebben az esetben nagyon nagyon nagy sebességet lehetne elérni, nagyobbat mint eddig bármikor. Ez lehetséges?


4. Van egy szoba, ami teljesen zárt, és benne a légnyomás akkora, mint a szabadban. Ha a szoba két oldalát össze lehetne nyomni, akkor a szobában lévő levegő is összenyomódna. Akkor elméletileg, ha egy nagy zárt szobában lennének emberek, és a falak összemennének, akkor az emberek a nagy légnyomástól már akkor meghalnának, mielőtt a szoba falai összenyomnák őket?


Kérlek válaszoljatok, nagyon érdekelne a válaszotok, egyébként nem tanulmánynak kell, csak egyszerűen érdekel. :)


2013. jún. 17. 21:13
1 2
 1/18 anonim ***** válasza:
Bocs, hogy nem válaszolok, de hogy neked mennyi időd van gondolkodni... :DD
2013. jún. 17. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/18 Silber ***** válasza:
100%

1.: A hő nem csak a meleg közeg áramlásával (konvekció), hővezetéssel (kondukció), hanem sugárzással (radiáció) is terjed, elektromágneses sugárzások révén (főképp IR). Tehát hiába van légüres tér, a meleg test sugárzása révén felmelegíti a tőle távol eső testet is. Megjegyzés: a radiáció csak nagyon meleg hőforrás esetén számottevő jellegű, mivel a két test hőmérsékletének negyedik hatványával arányos a hajtóerő.

2.: A hőmérséklet emelése azt jelenti, hogy a közegben található részecskék energiája megnő. Ez azt jelenti, hogy gázok esetén nagyobb lesz a sebességük, szilárd/folyadék esetén pedig a részecskék jobban rezegnek. Ha nincs ami rezegjen/felgyorsuljon, akkor a hőmérséklet a lehető legkisebb. Persze abszolút 0 fokra nem fog lehűlni semmi, hisz a radiáció révén némi minimális hőt kap az adott test.

3.: Ez a rakéta-elv. Azonban Newton törvénye alapján az erők megegyeznek. Tehát ha a kiáramlás létrehoz mondjuk 1000 N erőt, az könnyen gyorsítja a kis sűrűségű, kis tömegű gázt. Azonban az űrhajónak sokkal nagyobb a tömege, így ugyanakkora erő sokkal kisebb mértékű változást okoz az ő tekintetében.

4.: Pontosan. Ha tökéletes a szigetelés (ami a gyakorlatban nemigen oldható meg), minden további nélkül.

2013. jún. 17. 21:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/18 anonim ***** válasza:
100%

1. Van olyan, hogy hőmérsékleti sugárzás. Ha egy testnek 0-tól különböző a hőmérséklete, akkor fotonokat bocsát ki, és ami a fotonokat elnyeli, az melegszik. Szóval hiába a vákuum a legjobb hőszigetelő, akkor is fel fog melegedni a tárgy a szoba közepén.

[link]


2. Mivel a világűrben valóban kevés dolog van, ezért az ő hőmérsékletét is csak a fent említett hőmérsékleti sugárzáshoz hasonlóan értelmezik. (És nem -273, inkább -270,5 °C.)

[link]

[link]


3. Nem annyival megy az űrhajó, amennyivel a levegő kihalad rajta, hanem akkora lesz a lendülete, mint a kiáramló levegőé. Amit leírsz a pontosan a rakéta elv, és már nem csak egyszerűen kiáramoltatják a gázt, hanem meggyújtják, hogy minél nagyobb sebességgel áramoljon ki.

Ha nagyon gyors dolgot akarnak csinálni, akkor a bolygók lendületéből szokás lopni: [link]

Meg már kifejlesztettek a hagyományos rakétahajtóműnél nagyobb hatásfokú szerkezetet, elvileg azzal lehetne még a rakétáknál is nagyobb sebességet elérni, ha sok idő van a gyorsításra. [link]


4. Ezt szerintem könnyen el tudod képzelni te is. Ha a szoba hosszú, magas, de keskeny annyira, hogy csak szűkösen fér el benne egy ember, akkor őt közvetlenül a falak nyomják össze. Ha a szoba mondjuk hosszúkás, és a hosszabbik irányában kezdjük el összenyomni (mint egy fecskendőt), akkor persze a légnyomás öli meg, aki bent van.


További érdekes, a tiédnél sokkal betegebb kérdéseket találsz itt, ha tudsz angolul.

[link]


Közben látom, hogy Silber már válaszolt, de ha már ennyit körmöltem, akkor elküldöm én is. Nagyjából ugyanazt írtuk.

2013. jún. 17. 21:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/18 anonim ***** válasza:

Az első 3-ra többé kevésbé jól válaszoltak, de a 4. nem ok.


Maga a légnyomás miért ölné meg az embereket? A sejtjeink folyadékkal vannak tele, ami összenyomhatatlan. tehát ezekre nem hat a légnyomás, hacsak nem extrém nagy, de az itt nem jön szóba. A vérrel ugyanez a helyzet. A testünkben persze vannak üregek is, de ezekben a nyomás kiegyenlítődik a külső nyomással, tehát kívül-belül ugyanakkora lesz, ez sem okoz túl nagy hatást.


Ami történik, az annyi, hogy mivel a szobában megnő az oxigén sűrűsége is, kevesebbszer veszünk levegőt.


Aki mindebben kételkedik, gondoljon a nehézbúvárokra, akik több száz méter mélyen dolgoznak, és nem lesz semmi bajuk.

2013. jún. 18. 00:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/18 anonim ***** válasza:

Akkor nem lesz baj a magas légnyomásból, ha elég lassú a változás.

Közben ugye bedugul az ember füle - vagyis a dobhártya két oldalán nem egyforma a nyomás - és ezt ki kell egyenlíteni, pl. egy ásítással.

Ugyanígy az üregekben is csak lassan mozog a levegő.


Ezen kívül 8 atmoszféra fölött a nitrogén elkezd beleoldódni a vérbe és mélységi mámort okoz. A mélytengeri búvárok héliumos oxigénnel mennek, nitrogént nem visznek le!

2013. jún. 18. 00:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/18 anonim ***** válasza:

„nem hat a légnyomás, hacsak nem extrém nagy, de az itt nem jön szóba.”


Miért ne jöhetne szóba? Legyen a szoba 2 méter magas, 2 méter széles, és 1 km hosszú (már majdnem van 1 km magas épület is, szóval ez nem lehet nagy gond), tegyünk bele két embert, és a két legtávolabbi falat nyomjuk egymás felé, még a szoba belülről csak 2×2×1 méteres lesz. Ekkor a levegő nyomása 100 MPa, körülbelül akkora, mint a Marianna-árok fenekén. Ez azért már csak kinyírja őket…

2013. jún. 18. 00:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/18 anonim ***** válasza:
0%
Pláne ha közben befingnak.
2013. jún. 18. 11:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszokat, sok dolgot tudtam meg, de a második kérdésemre kapott választ lehet, hogy rosszul értelmeztem, ha így van akkor kérlek pontosítsatok.


A légüres térben lévő test felmelegszik, mert a tőle távolabbi testek átsugározzák hozzá a hőt, de maga a légüres térnek valójában nincs is hőmérséklete. Ezért ott a test tulajdonképpen azért tud csak lehűlni, mert kisugározza a hőjét, de nem azért mert ténylegesen olyan nagyon hideg van. Vagyis a legközelebb lévő testek hőjétől és nagyságától függ a légmentes helyen lévő testek hője. Tehát a világűrben valójában hőmérséklet vesztés lép fel. Ha ez így van, akkor ez kis mértékben működik itt a földön is. Ha légüres térben van a tárgy, akkor ha a falak hidegebbek, akkor lehűl, mert ő sugározza ki a hőt, ha melegebbek, akkor felmelegszik, mert ő kap sugárzott hőt, legalábbis nagyobbat, mint amit ő kisugároz. Jól értelmeztem?


Ja és a harmadikkal kapcsolatban is felmerült még valami:

A rakéta elv úgy is működik, ha nem üzemanyagot égetünk, hanem felrobbantunk valamit. Elméletileg, ha van egy strapabíró űrhajónak kint a világűrben, és a hátuljára több nagy erejű bombát helyezünk, amelyek az űrhajót, és egymást nem tudják felrobbantani, hanem be van állítva, hogy bizonyos időközönként sorba robbanjanak fel, akkor a bombák robbanásainak sebessége összeadódik. Tehát ha az első bomba 1 km/sec-el robban, akkor már annyival halad az űrhajó, és minden robbanással hozzáadódik plusz 1 km/sec. Tehát ha 300 ezer ilyen bomba robbanna, akkor el lehetne érni a fénysebességet. Ha egy nagy űrállomásra a bombákat és az űrhajót is külön-külön kijuttatták, akkor már onnan könnyedén útjára tudják bocsájtani az űrhajót, bármekkora is, és ha sikerül minden bombát sorban felrobbannia, akkor az űrhajóval lehetne fénysebességgel utazni. Jól mondom?

2013. jún. 18. 21:23
 9/18 anonim ***** válasza:

> „Ha légüres térben van a tárgy, akkor ha a falak hidegebbek, akkor lehűl, mert ő sugározza ki a hőt, ha melegebbek, akkor felmelegszik, mert ő kap sugárzott hőt, legalábbis nagyobbat, mint amit ő kisugároz. Jól értelmeztem?”


Igen.


A harmadikkal kapcsolatban:

Az atombomba azért nem jó ötlet, mert rossz a hatásfoka.

Másrészt ez egy kicsit bonyolultabb. Ha a fénysebességre kezdesz törekedni ott már nem a Newtoni mechanika és a Galilei-féle transzformációs szabály érvényes, hanem a relativitás elmélet és a Lorentz-transzformáció.

[link]

Ha megnézed itt az energiaképletet, akkor láthatod, hogy ha v-vel tartunk c-hez, akkor a nevező tart a 0-hoz, azaz az energia tart a végtelenhez. Hiába nyomsz az űrhajóba bármennyi energiát, sosem fogja elérni a fénysebességet.

(Oké, ezt egy kicsit zavarosan sikerült leírni, de nagy vonalakban valami ilyesmi.)

2013. jún. 18. 21:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/18 anonim ***** válasza:

"Ha a világűr teljesen légüres hely, akkor miért van ott abszolút hideg?"

A világűr nem teljesen légüres hely. Hőmérséklete csak az anyagnak lehet - a világűr hőmérsékletének a benne levő (elég ritka) anyag hőmérsékletét vesszük. Ez pedig nem az abszolút nulla fok, hanem 3 fok. Ez maradt az ősrobbanásból. A világűr magától nem tud kihűlni, hiszen nincs hova kisugároznia a hőt - de ahogy tágul, úgy hűl is.


"akkor a bombák robbanásainak sebessége összeadódik. Tehát ha az első bomba 1 km/sec-el robban, akkor már annyival halad az űrhajó"

Nem a sebességek adódnak össze, hanem az impulzusok.

Az űrhajó csak akkor gyorsulna fel a bomba sebességére, ha ugyanakkora lenne a tömege, mint a bombának, valamint ez egy csőbomba lenne, ami csak hátrafelé robban. Ez pedig - milyen érdekes, ugye - pont úgy néz ki, mint a rakétahajtás!


A fénysebesség közelében pedig ez még érdekesebb lesz, hiszen ott már az űrhajó tömege nagyon nagyra nőtt, a bomba tömege pedig a robbanáskor csökken. Egyre kevésbé tudja tovább gyorsítani az űrhajót, így az soha sem érheti el a fénysebességet.

2013. jún. 18. 22:09
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!