Hogy tudnék meg változni? (Lent)

Szia :)

Én azt javaslom, hogy először tűzz ki magad elé célokat, próbáld meg a hangos tanulást, ez azt jelenti hogy felolvasod suttogva az anyagot, majd megpróbálod visszamondani saját magadnak :), ha ezek után sem sikerül, akkor keress fel egy kinenziológust. Ne aggódj nem dilidokihoz küldelek :D Ő segít a tanulásban.

Részemről szívesen, kérdező, bár nem volt sok. :)

Sikerült segítséget szerezned a tanuláshoz?

Ha leírod pontosan, hogy mi nem megy, mivel van problémád, akkor megpróbálok konkrétabb tanácsokat adni.

Az biztos, hogy a helyesírásra rá kell gyúrnod, mert rengeteg hibád van, pl. sorszámok írása (7., 6., 5.), igekötős igék írása (ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk).

1. Olvass sokat, és figyeld közben a nehéz helyesírású szavakat.

2. Gyakorolj: másolj egy füzetbe az alsós nyelvtankönyveidből, és közben ismételd át a szabályokat. Vagy kérj meg valakit, hogy diktáljon neked minden nap 20 - 30 szót a nyelvtankönyvek szószedeteiből. A tollbamondásokat mindig ellenőrizd, és javítsd a hibákat.

3. Gépelésnél használj helyesírás-ellenőrző programot. A piros hullámvonallal aláhúzott szavakat nézd át, és szükség esetén javítsd. (Sajnos ezek a progik nem túl megbízhatók, mert sokszor a jót is aláhúzzák, a rosszat meg nem, de azért mégis segítséget nyújtanak.)

Plusz egy fogalmazási tanács: Rövidebb mondatokat alkoss, és használd a vesszőt és a pontot is, ne csak a kérdőjelet.

Jelezz vissza, légy szíves, hogy mi történt. :)

Addig ha nem bánod, még a 61-essel letárgyaljuk a letárgyalni valókat. :D

-------

Szia, 61-es :)

"Köszi a pontokat, aranyos vagy :)"

Úgy látom, már nem is akarsz megverni, kifejezetten barátságos lettél újabban... :O

Akkor - hátha visszaáll a régi rend :D - itt jelzem, hogy sérelmezem, hogy néhány témát elsunnyogtál... Pedig még mindig kíváncsi vagyok például arra, hogy hol is javítottad a "bődületes marhaságnak" minősített válaszaimat...

A pontokat illetően pedig: "ami jár, az jár", a jó válaszért zöld, ez nem aranyosság kérdése. :)

Az általad leírtakhoz:

1. Néha én is kiakadok némelyik kérdésen. De amennyire emlékszem, a tényleg katasztrofális szintű kérdezőknek nem szoktam egyetemet javasolni.

Sok tanulást viszont igen, ezt elismerem. :D

De attól meg senkinek nem lesz semmi baja, sőt. :)

Bár még inkább azt szoktam leírni, hogyan tanuljon könnyebben, hatékonyabban. Ilyen válaszokra kaptam már nagyon pozitív visszajelzéseket, pl. egy kérdezőnek a napi 6-7 óra tanulási ideje lecsökkent napi 4-5 órára. Az azért már nem semmi... :)

2. Ha valaki elhatározza, hogy többet fog tanulni, és ki is tart ebben, az valószínűleg jobban fog teljesíteni, mint addig. Ez is már pozitívum. Lehet, hogy nem éri el a legmagasabb szintet, amit lehetne, mert nincsenek meg hozzá a megfelelő képességei (vagy más okokból), de mindenképp javít.

Ha pl. egy kérdező - erőfeszítései ellenére - nem jut be egy rendes gimnáziumba, egy szakközépiskolára még jó lehet. Ha arra sem, akkor pedig bejuthat egy _maga választotta_ szakmunkásképzőbe a kényszerű "gyűjtőiskola" helyett.

3. Azt hiszem, már említettem, hogy tudom, hogy vannak, akiknek csak az erős hangvétel használ. De szerintem ennek akkor van inkább létjogosultsága, amikor már tudjuk, hogy hiába a szép szó, a biztatás...

Plusz nem biztos, hogy úgy értékelnek egy-egy beszólós választ, ahogyan te gondolod. Lehet, hogy tényleg tanulnak belőle; de az is lehet, hogy csak azt szűrik le ezekből, hogy sok b.nkó van a világon, akikkel nem kell foglalkozni.

[Apropó, b.nkó: visszanéztem egy nem régi megválaszoltamat, amelyben valaki teljesen jogtalanul leparasztozott másokat. Khm, khm.]

4. Azt sejtettem, hogy élvezed a beszólogatást... Minden troll élvezi. (Kivéve persze ha mazochista. :D)

Szerintem a humor az élet sója, nem a rosszmájúság. Szóval az arányokkal van baj, azt hiszem...

5. Puskázás: Nem csal mindenki, de tudom, hogy - sajnos - a becsületesek vannak kevesebben.

Úgyhogy szerintem szégyelld magad. :P

Szia Berta!

Nem lettél elfelejtve, csak hát a sok munka... :)

1. Azt már nagyon nehéz lenne visszakeresni, hogy hol javítottalak, de ha elmondod, hogy tudok rákeresni az írásaidra, akkor visszakeresem :)

2. Jó, persze, a tanulás sosem árt, de szerintem xarból nem lesz palota, tehát ha valakinek nem füllik a foga hozzá, akkor kár tanácsolni neki, hogy erőltesse még jobban. Viszont indirekt módszerekkel sokkal jobban lehet motiválni. Én is utáltam tanulni azt, ami nem érdekelt, ha viszont volt valami egyéb motiváló tényező, akkor azt sokkal alaposabban megtanultam, mint más, és ami nem mindegy: örömmel, nem kínszenvedéssel. Persze nem biztos, hogy ez mindig mindenkinél működik.

3. Nem jogtalanul parasztoztam a "mondjad" miatt, mert aki nem érzékeli a "mondd" és a "mondjad" közti stilisztikai különbséget, és nem tudja, mikor lehet az egyiket, és mikor a másikat alkalmazni, az valóban nem túl pallérozott elme :) Csak azt vontam vissza, hogy aki "mondjad"-ot használ, az feltétlenül paraszt :)

4. Abban igazad van, hogy a humor az élet sója, azt viszont be kell látnod, hogy a legtöbb humor (ha nem minden humor, de legalább is az igazán élvezhető humor) mindig a rosszmájúságra épít. Így tehát okozatilag mégis csak igazam van :)

5. A puskázásról meg mondok neked egy dolgot, amin szerintem ki fogsz akadni: Ha egy diák puskázik, az szerintem azt jelenti, hogy a tanára egyszerűen rossz. Nem képes arra motiválni a diákot, hogy tanuljon, sőt élvezze a tanulást. Mondok egy példát:

Én régen utáltam a biológiát. Nem érdekelt, nem kötött le, nem is tanultam, nem is nagyon tudtam. Aztán egyszer a biológiatanár megbetegedett, és elég hosszú időre kaptunk egy helyettesítő tanárt. Ekkor a sejtbiológiánál jártunk az anyagban, ami azért nem épp a legegyszerűbb téma. De ez a tanár úgy adta elő, olyan érdekessé tette, hogy az osztály teljesen lázba jött, mindenki imádta ezt a részt. És még ma is tudom, mi az a citrát ciklus, ATP, hogyan másolódik a DNS, hogyan irányítja a sejtet (na nem túl pontosan, de azért úgy van képem róla). És az ő dolgozatainál valószínűleg senki sem puskázott.

De tudnék más példákat hozni, más tanárokról ugyanerre. Szóval szerintem ha egy tanár észreveszi, hogy valamelyik diákja puskázik, akkor adjon egy hatalmas egyest - magának! :))

Szia, 61-es :)

"Nem lettél elfelejtve, csak hát a sok munka... :) "

Ezt nem értem, mire írtad; tudomásom szerint a GYK-n nincs időkorlát, én pedig nem várok azonnali választ; sőt, mint látható, ez a kérdés nálam már a "nem sürgős" kategóriában van. :)

"Azt már nagyon nehéz lenne visszakeresni, hogy hol javítottalak, de ha elmondod, hogy tudok rákeresni az írásaidra, akkor visszakeresem :)"

Ez igen, az ellenféltől kérsz segítséget... :D

De nem húzol be a csőbe, nem árulom el a titkaimat. :P

Én keresgéltem egy kicsit: több kérdést is találtam, ami szóba jöhetne; de egyiknél sem volt javítás. Szóval vond vissza az állításodat, ha bizonyítani nem tudod. :P

"ha valakinek nem füllik a foga hozzá, akkor kár tanácsolni neki, hogy erőltesse még jobban" és "Viszont indirekt módszerekkel sokkal jobban lehet motiválni."

Egyrészt közel sem biztos, hogy kár, mert a motivációját talán lehet növelni, és nem csak indirekt módszerekkel. (Aztán vagy sikerül, vagy nem; de ez mindkét lehetőségre vonatkozik.)

Másrészt jelen esetben nem erről volt szó. Pont ezt próbáltam magyarázni előzőleg, hogy ha már segítséget kér valaki, az azt mutatja, hogy szeretne változtatni.

Úgyhogy szerintem maradjunk ebben:

"Persze nem biztos, hogy ez mindig mindenkinél működik."

Úgyis már csak forgunk körbe-körbe.

[Megj.: fűlik; a "füllik" olyan vidékies, beszédben elmegy, de írásban semmiképp. :P]

Parasztozás: A "nem túl pallérozott elme" és a "paraszt" _nem_ szinonimák. :P

És mint kiderült, érzékeli, idézem: "Ha pedig mindkét formát tudod használni a megfelelő helyen és időben, akkor a beszéded ízesebbé, változatosabbá, kifejezőbbé, árnyaltabbá változtathatod ;)"

Humor: Nem látom be. Pedig elég vicces lány vagyok, azt hiszem. :D

Puskázás: Nem értek egyet, több okból sem.

1. Manapság rengeteg motiválhatatlan diák van. Ha a tanár a feje tetejére áll, akkor sem tud velük mit kezdeni.

2. Nem vitatom, hogy sok rossz pedagógus van, de még ez sem ok a csalásra. Ez személyiségfüggő inkább, mert egy becsületes diák semmiképp nem fog puskázni. Ez hasonló ahhoz, mint hogy egy tanár meg tudja szerettetni vagy utáltatni a tantárgyát: igaz, de nem feltétlenül minden diák esetében. Volt olyan tanárom, aki engem pozitívan befolyásolt, és ismerek olyat is, aki majdnem egy egész osztállyal meg tudta ezt tenni; de olyat is tudok, aki a többségnek elvette a meglévő/maradék kedvét is, de volt kivétel. Szóval szerintem ez soktényezős, bonyolult dolog.