Ti hogy reagálnátok arra ha bejelentenék, hogy az emberiség kapcsolatba lépet egy idegen intelligens civilizációval és történetesen ez tényleg igaz lenne?

Én nagyon meglepődnék rajta!

Bár nem a kapcsolat felvétel tényén...

hanem azon hogy, erről tájékoztatnának minket is.

#10:

Ha megjelenik egy másik értelem, ami fejlettebb nálunk, nagy valószínűséggel egy csomó dolgot már rég tudnak, alkalmaznak, amit mi még csak sejtünk vagy éppen kutatunk. A tudományos világ nagy része azonnal azt várná, hogy ölünkbe esik az amúgy véres izzadtsággal kifejlesztendő tudomány és technika.

A fejlesztések és kutatások gőzerejéből elveszne a motiváció.

De a fő gond: a tőzsde.

A beruházók azonnal megállnának, mert a fene se tudná, mibe érdemes még beruházni vagy milyen új területekre kellene inkább tartalékolni a tőkét. Talán a hadiipar lenne az, ami a militarista paranoia eredményeképpen még lázasabb készülődésbe fogna, minden más ipari terület minimum enyhén megtorpanna.

Nem hiszem, hogy a mezőgazdaságra vagy az építőiparra jelentős hatással járna, de a nagy kutatási területek, mikroelektronika, energetika-ipar, kísérleti fizika nagyon megsínylené.

Mivel a történelem során még hasonló nem történt, a kormányok sem feltétlenül jól reagálnának, biztosan jelentős igazgatási káosz alakulna ki.

És a másik probléma: megingathatatlanul hiszek a tömegek hülyeségében.

Az alaptalanul generált pánik hatásaira láttunk már rengeteg példát, most pedig valóban emberiség-történelmi eseményről lenne szó, a nagy tömegek reakciói kiszámíthatatlanok lennének.

A fentiek miatt félek egy ilyen esemény kimenetelétől, annak ellenére, hogy maga az esemény szerintem az ember történelmének legnagyobb és szerintem pozitív fordulópontja lenne.

Az általam leírt várható jelenségek biztosan csak átmenetiek lennének, de akár évekre is nagyon negatívan felbolygathatják civilizációnkat.

"A fejlesztések és kutatások gőzerejéből elveszne a motiváció. "

Én hiszek. Abban hiszek, hogy a tudomány soha nem fogja azt mondani, hogy "Kész, innentől mindent tudunk a világunkról, amit csak tudni lehet." Tehát szerintem hiába fejlettebb (akár lényegesen) egy idegen civilizáció, sőt, lehet akármilyen fejlett, őelőttük is van és lesz még végtelen mennyiségű olyan dolog, amit nem tudnak, amit érdemes kutatni, amivel kapcsolatban van még értelme feltenni azt a két alapvető kérdést, amely életünket mozgatja: a miért és a hogyan kérdése.

Tehát lehet hogy "pillanatnyilag" megtorpanna a mi tudományunk, de az is lehet hogy nem. Legfeljebb irányt változtatna, esetleg nem előrelépne, hanem előreugrana egy nagyot. Ugyanúgy lennének célok, csak a most távoliak kézzelfogható közelségbe kerülnének, és a távoli célok helyébe olyan célok lépnének, amelyeknek mibenlétéről most még fogalmunk sincs.

A másik dolog, amiért szerintem nem állna le a tudomány: aki ma gondolkodni akar, az akkor is gondolkodni fog, ha elébe tesznek egy olyan palettát, amin szerepel A-Z-ig minden, amin eddig gondolkodott, amit eddig nem értett, vagy nem voltak róla ismeretei. Tehát a gondolkodó embernek nem az a lényeg, hogy azon gondolkodjon, amin épp teszi azt, hanem az, hogy valamin gondolkodni tudjon, amit nem ért. És ezzel visszautalok a témakezdő hitbéli álláspontomra, és talán máris érezhető, hogy mire gondolok ebben a bekezdésben.

Előbbi összességében a tudományra vonatkozott, utóbbi az egyes, tudományos körökben szívesen mozgó egyénekre.

De mi is mozgatja ezeket az embereket egy irányba, hogy azonos tudományokat műveljék? Nem a pénz, nem a politika, ezek csak púpok, amiket el kell viselnie egy gondolkodni vágyó emberkének az mellett, amit szeret csinálni. Az igazi mozgatórugó a kíváncsiság, ez az, ami hajtja előre a tudomány kerekét. Na és persze a "természetes szelekció" (már ha ez esetben lehet ilyenről beszélni, szerintem lehet). Úgy értem, hogy hiába van rengeteg pénz, idő, eszköz, és minden más ami szükséges ahhoz hogy új dolgokat tudjunk kifejleszteni, ha ezek mellé olyan embereket ültetnek, akik nem kíváncsiak, nem belülről fakadóan hajszolják, szomjazzák a tudást, akkor az egészet megette a fene. Hiába kap akármennyi pénzt egy csapat, ha nem érdeklődnek igazán azon dolgok iránt amit kutatnak, akkor abból sosem lesz értékelhető eredmény. Tehát olyanok kerüljeke kutatói pozícióba, státuszba, akik valóban érdeklődnek is. Az ilyenek számára viszont az egyéb körülmények majdnem mellékesek is. Ergo az is csaknem mellékes lesz számukra, hogy hány idegen faj lepi meg az emberiséget, csak őket hagyják békén kutatni.

Tehát szerintem nem állna le a kutatás, a tudomány nem torpanna meg, csak kapna egy méretes pofont (a pofon ereje egyenlő lenne a mi és az idegen faj civilizációjának fejlettségi szintje közti különbséggel), és azután egy picivel másabb irányba haladna tovább.

A többivel én is egyetértek, mint tömeghisztéria, szekták alakulása meg a többi emberi marhaság, ami velejárója az ember lényének.

Wadmalac abból indul ki, hogy egy elég nagy, de belátható mértékű különbség van a két civilizáció között. Én azt gondolom, hogy aközött, hogy halvány ibolyánk sincs arról, van-e értelmes élet a földön kívül, illetve - kitudja hány fényév távolságra - oda is megy valaki a másikhoz (esetleg generációk alatt), az akkora fejlettségbeli különbség, hogy fogalmunk sincs, milyen lenne a kapcsolatfelvétel. Azok a tudatlan tömegek egyszerűen fel se fognák, mi történt. Nem kis zöld emberkék fognak szaladgálni az utcákon, az emberek legnagyobb rémületére. Elég kevesen lesznek, akik képesek kezdeni valamit ezzel a ténnyel, és az iparra azért nem gondolom, hogy hatással lenne, mert nem arról lesz szó, hogy valamit gyorsabban, vagy még mütyürebb kivitelben gyártsunk. Feltehetően a teljes tudományos nézetrendszerünket át kellene értékelni, és néhány évtized, míg ebből kézzelfogható változás lesz. Azzal egyetértek, hogy néhány hülye begerjed.

Csak egy apróság. Nem olyan magától értetődő felismerni, hogy az emberi faj értelmes, és érdemes a kapcsolatteremtésre.

#13 és #14.:

Mindkét reagálás megérdemli a zöld kezet.

Nem véletlenül írtam, hogy a hatás ideiglenesen negatív csak, aztán pedig valószínűleg hatalmas fellendülés követné.

Persze óriási a különbség a közt, hogy simán mondjuk értelmes választ kapunk a rádiójeleinkre, vagy egy idegen civilizáció űrflottája landol nálunk.

Első esetben a pánikhatás valószínűleg minimális lenne, az ún. átlagembert szinte hidegen hagyná, de a tudományos világunk lázas forrongással beindulna.

Ilyen helyzetben a másik civilizációval való kapcsolatfelvétel és információforgalom olyan lassú léptekkel történne, hogy a finom átmenet szinte csak pozitív hatással járna.

De ha a második eset történne meg, a Nagy Testvérek egyszercsak betoppannának, az iszonyatos sokkhatás lenne a civilizációnknak. Valószínűleg nem lenne olyan mértékben demoralizáló, mint az észak- vagy a közép-amerikai indiánoknak volt a fehér ember érkezése, de azért hosszú időre hazavágná a fajunk ambícióit.

Ha valaki keményen, ambiciózusan küzd egy célért, azzal tudod a legjobban hazavágni és céltalanná tenni, ha a nagy célját készen a kezébe nyomod.

Ilyen helyzetben rettenetesen sok múlna a fejlettebb civilizáción, hogy milyen intelligensen kezelik a szituációt és mennyire tartják szem előtt a mi fajunk érdekeit, jövőjét.

Ha elárasztanak minket az esetleg évszázadokkal előttünk járó tudományos eredményeikkel és technikájukkal, még jó szándékuk esetén is jóltartott háziállattá alacsonyítanak minket. Nem teljesen jó szándék esetén meg nyitott a korlátlan gyarmatosítás lehetősége, ami meg még akár NEM jól tartott háziállattá (rabszolgává?) is alacsonyíthatja az emberi fajt.

Ha a másik civilizációnak is mi lennénk az első, abból nagy baj lehet, mert ugyanolyan tapasztalatlanul látnának hozzá mint mi.

Ajánlom mindenkinek Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége c. regényét.

Hozzám képest meglehetősen optimistán kezeli a szituációt, de sok mindenben visszahangzanak az általam írtak.

Ha már első kapcsolatfelvételről van szó, akkor én is feltennék néhány kapcsolódó kérdést:

Tudástranszfer kapcsán:

- mi van, ha az átadott tudást egy ember sem lenne képes felfogni a Földön?

- egyáltalán, belemennénk abba, hogy "munka" nélkül átvegyük a tudást? Engem pl. kifejezetten zavarna, hogy az eredményt készen kapom. Nem azt állítom, hogy ez megállítaná a tudományos fejlődést, koránt sem. De engem, mint egyedet ez nagyon zavarna önérzetemben. Hát még akkor kollektíven az egész emberiséget...

Kapcsolatfelvétel:

- mi van, ha idejönnek és követelik a Marsot? Tényleg, mit szólnánk ilyen esetben? Kb. olyan szituáció, mintha a kertembe akarna táborozni egy idegen... Mert, végül is, az egész Naprendszer az emberiséget "illeti" - szerintem...

- egyáltalán miért akarná bárki is felvenni velünk a kapcsolatot? Nem értem! Nincs semmi akadálya, hogy egy nálunk intelligensebb/fejlettebb(tudományok terén) faj, ne tudna minket a távolból tanulmányozni... Legalábbis én így vélem. Orrba-szájba sugározzuk a műsorokat az űrbe, ebből IS iszonyú sokat meg lehet rólunk tudni, mint faj!

Végül leírnám a véleményem:

Szerintem itt, a Földön, addig nem lesz kapcsolatfelvétel idegen civilizációkkal, amíg nem egyesülünk. Szerintem ez egy vízválasztó lehet. Mert gondoljunk bele: ha egyesülünk, akkor a vérontások nem is, de a háborúk megszűnnének; a bolygó erőforrásait nagyjából igazságosan osztanák el adott cél érdekében és sokkal gyorsabb lenne a tudományos fejlődés is. Valamint, gyengülni a vallási érzület, akár el is tűnhet. Ezt azért gondolom fontosnak, mert a mai napig vannak olyan fanatikusok, akik a hitük miatt másoknak ártanak. És nem kell messzire menni, a nyugati civilizációban is vannak ilyen emberek, szekták, egyházak, nézetek.

Üdv.

"- mi van, ha az átadott tudást egy ember sem lenne képes felfogni a Földön? "

Valószínűleg így is lenne. Egyetlen ember nem lenne képes erre, mint ahogy arra sem képes, hogy a már ma ismert összes tudásanyagot tudja egy ember. Utoljára talán a görögöknél létezhetettek polihisztorok, illetve valamikor az 1800-as években funkcionális polihisztorok. Azóta olyan mélységig tártuk fel szinte kivétel nélkül az összes létező tudományágat, amely mélységben egyetlen élő ember sem képes felfogni teljes terjedelmében (még az mellett sem, hogy nagymértékű differenciálódás is bekövetkezett időközben az egyes tudományágazatokon belül).

De sok ember, akik mind egy kis részt tudnak, azok együtt megérthetik a teljes tudásanyagot. Ha én mondjuk processzortervező mérnök vagyok, akkor nem kell tudnom, hogy az aranyat hogyan és mi módon tudják a szomszéd szobában nanométeres méretben ráfüstölni a nyáklapokra, vagy hogy ilyen meg olyan pikofarádos kondik milyen jellegű lánckapcsolatából lehet összerakni egy mittudomén milyen jellegű multiplexercsoportot. Nekem csak az a dolgom, hogy a szomszéd szobában összetákolt multiplexereket hogyan kell egymás mögé rakosgatni ahhoz, hogy ez meg az történjen, vagy valami ilyesmi. Így viszont, ha mindenki csak egy - a tudásához és képességeihez mérten - kis részét ismeri a teljes szükséges tudásanyagnak, akkor már össze tudunk eszkábálni egy processzort, egy számítógépet.

"- egyáltalán, belemennénk abba, hogy "munka" nélkül átvegyük a tudást?"

Kénytelenek lennénk :) De ez nem probléma, csak annyi történne, hogy amin eddig törted a fejed, az megoldódott, kipipálva. Lehet máson, a következő - vagy az utáni - problémán törni a fejed.

Teszem azt, eddig azt tudjuk, hogy a kvarkok a nukleonok építőkövei. Egyelőre mélyebbre nem tudunk hatolni, mert nem tudunk ahhoz elegendően nagy energiát elegendően kis helyre koncentrálni. Ez egyelőre egy megoldatlan probléma. De ha idejönnek az Altair-lakók, akik készen elénkrámolnak egy fullosan működő kvarkrobbantó cuccot, akkor szerintem senki sem bánkódna azért, mert nem mi találtuk ki, hogy hogyan kell megépíteni, hanem azonnal ráficcennénk a kvarkrobbantgatásra, és azon filóznánk - immáron az Altairiakkal karöltve - hogy hogyan lehetne egy 'kvarkalkotórészecskét' szétrobbantó eszközt legyártani.

"- mi van, ha idejönnek és követelik a Marsot? Tényleg, mit szólnánk ilyen esetben? Kb. olyan szituáció, mintha a kertembe akarna táborozni egy idegen... Mert, végül is, az egész Naprendszer az emberiséget "illeti" - szerintem... "

Kérdés, hogy ők mennyire "humánusak", milyen a jogrendszerük, és azt mennyire tartják be. Ha igazodik a miénkhez, akkor azé a Mars, aki először a felszínére lépett. Ha ez nekünk sikerül előbb, akkor a miénk, ha nekik, akkor az övéké. De ha pl. az "erősebb kutya b.szik" elvet követik, akkor még a Föld is az övék, nemcsak a Mars. Feltéve, ha el tudják venni tőlünk.

"- egyáltalán miért akarná bárki is felvenni velünk a kapcsolatot? Nem értem!"

Miért ne? :) Mi miért keresünk olyan megszállottan idegen civilizációra utaló nyomokat az Univerzumban? Az ember mindig magából indul ki. Ez alapján az idegen fajt is pontosan olyasmi dolog hajthatja előre, mint minket: a kíváncsiság.

Az emberi tulajdonságokat alapul véve, de egy Altairi fejével gondolkodva: "Lehet hogy még kicsik, lehet hogy még fejletlenek, de mégiscsak mi fedeztük fel őket először!" :)

#18:

"Egyetlen ember nem lenne képes erre, mint ahogy arra sem képes, hogy a már ma ismert összes tudásanyagot tudja egy ember."

Csak annyi a probléma, hogy én nem erre gondoltam. Azt próbáltam kifejteni, hogy ha a macskáknak lenne nagyobb memóriájuk és tudnának beszélni ill. értenék a nyelvünket; akkor sem lenne képes megérteni - mondjuk - a Pitagórasz-tételt. Visszaböfögi neked, ha kéred, de halvány lila gőze nem lesz róla, hogy az mi is. Érted? Tehát a emberi felfogóképesség határairól beszélek! És nem arról, hogy mennyiségileg képes-e befogadni - egyértelmű, hogy nem!

"Az ember mindig magából indul ki. Ez alapján az idegen fajt is pontosan olyasmi dolog hajthatja előre, mint minket: a kíváncsiság."

Jó, akkor már csak az a kérdés, hogy ezt a kíváncsiságát miért ne elégíthetné ki KAPCSOLATFELVÉTEL nélkül?! Vagyis: miért ne tanulmányozhatnának ők szondákkal, stb.? Tkp. valószínű, hogy mi is így fogjuk megfigyelni az első lakható bolygók élővilágát; ui. nem éri meg sem az emberi, sem a pénzügyi kockázatot a személyes első "tali"... Én így gondolom.

"ha a macskáknak lenne nagyobb memóriájuk és tudnának beszélni ill. értenék a nyelvünket; akkor sem lenne képes megérteni - mondjuk - a Pitagórasz-tételt. "

Miért tekinted az emberi fajt felfogóképesség szempontjából ennyire biztosan kevesebbnek, mint azokat a bizonyos idegen lényeket? Miért ne tudnánk megérteni azt, amit ők már egyszer kifundáltak?

Az, hogy még nem tudunk annyit a világról és annak működéséről mint ők, az nem azért van, mert eredendően gyöngébb képességűek lennénk náluk, csupán annyit jelent, hogy még nem volt annyi időnk felhalmozni a világról azt az ismeretanyag-mennyiséget, amit ők már megtettek. Az ismeretanyag felhalmozásához persze párhuzamosan szükség volt társadalmi, gazdasági, kulturális, technológiai fejlődésre is. Ha az ókori görögöknek hasonló körülmények álltak volna rendelkezésükre, mint Európának a kb. 1900-as évektől, akkor nem égi szférákról fantáziáltak volna, meg nem fakockákat lökdöstek volna a homokozóban tudomány gyanánt, hanem most az áltrel vagy a kvantmech kiagyalójaként mondjuk Arisztotelészt vagy valamelyik kortársát tartanánk számon.

"Jó, akkor már csak az a kérdés, hogy ezt a kíváncsiságát miért ne elégíthetné ki KAPCSOLATFELVÉTEL nélkül?!"

A kérdés eredeti szövege így hangzik: "ha bejelentenék, hogy az emberiség kapcsolatba lépett".

Ez kapcsolatfelvétel NÉLKÜL elég absztrakt állapotnak tűnik számomra :D