Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Ha amerika nem bombaza le...

Nicholasz kérdése:

Ha amerika nem bombaza le hirosimat akkor amerika helyet most japan lenne?

Figyelt kérdés
2013. febr. 20. 16:30
 1/6 anonim ***** válasza:
100%
Nem, Japán mindenképpen elvesztette volna a háborút.
2013. febr. 20. 16:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 EagleHUN ***** válasza:
78%

Nem. Csak 500ezer amerikai katona halt volna meg egy megszállás során, meg 1-2 millió sebesült, Japán oldalon meg vagy 5Millió áldozat, civil is. Plusz ha nem vetik be akkor és így Sztálinnak nem jut a tudomására a létezése akkor nem állítja meg Európa közepén a hadseregeit hanem tovább megy, addig amíg rá nem dobják, de ezt már csak Európa közepén tudták volna megtenni mert a repülőgépeknek addigra már túl messze lett volna Moszkva.


A Japán elleni támadás előkészületeként az Amerikai hadsereg akkor rendelt bíborszívekből(hősi halálozás után kapja a családja) egy gigantikus adagot, de ezekre ugye már nem volt szükség akkor. Azóta volt egy Koreai, egy Vietnámi, 2 Iraki és egy Afganisztáni háború, és még mindig ugyanabból az adagból osztogatnak...még vagy 100 évig, annyi halálozásra készültek.

2013. febr. 20. 16:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
100%

Nem, Japán mindenképpen veszített volna. Csak ahogy írták is: nem mindegy, meddig húzódott volna a háború. Ha nem kapitulálnak, jött volna a szövetségesek partraszállása, ahol a legoptimistább becsléek is több százezer szövetséges katona elvesztésével számoltak.

Ráadásul Sztálinnak is jó volt figyelmeztetésként az atombomba: jelezte neki, hogy a szövetségesek katonai ereje nagyobb annál, mint amit Európában mutatnak, tehát nem kell nagyon kekeckedni, ne számítson arra, hogy majd "kiigazítja" a megszállási övezeteket.

2013. febr. 20. 16:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:

Jó munkát végzett a propaganda.

Már ém is egyetértek az atomtámadással.

Így volt humánusabb.


És külnben is a jó odalnak kellett győzni.

...persze 44-ben még a rossz oldalon volt amerika, csak amíg nem voltunk felszabadítva, addig nem tudhattuk...

2013. febr. 20. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:

kérdező amit a történelem órán tanítanak azt ne vedd kézpénznek .


Ami biztosan elmondható a nagy háborúkról hogy mind megszervezett és a célja vagy oka vagy haszna nem az amire te halandó ember gondolnál.


Itt mindig a pénzről van szó pontosabban az emberiség összeuszításáról,az ellenségkép folyamatos fenntartásáról.Mert amíg vannak ellenségeink nincs összefogás és úgy rángatnak minket madzagon mindenféle megrendezett terrorveszéllyel lásd az "amerika elleni támadás" hogy öröm nézni nekik.


Ez a kérdés is súllyosan nagy naivitást vetít elém amit feltettél.

2013. febr. 20. 17:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

A háborúk célja mindig a hatalom növelése. Ennek többféle eszköze van a kor lehetőségeitől, a rendelkezésre álló technikától függően. Hitler és Japán kezdetben területeket akart szerezni a nyersanyag, munkaerő és lehetőségek növelése érdekében, ami által nagyobb hatalomra tesz szert. Kezdetben az ez ellen történő védekezés volt a fő cél. De a Nyugat (meg nem szállt része és USA) és a SZU között mindig megvolt az ideológiai ellentét, kezdettől mindkét fél próbált stratégiát kidolgozni, hogy a remek alkalmat (a hódítók megtörését) hogyan használja saját céljaira (hatalma növelésére).

Minden háborúban a fő cél annak megnyerése. De józan esetekben mindig gondolnak a jövőre is, ettől függő a csaták megválasztása, a teljes stratégia. Itt két szempont volt: az ember és technikai veszteség minimalizálása és a győzelem mértékének maximalizálása.

A Nyugat technikai okok miatt Európában kisebb eredménnyel járt, mint szeretett volna, ez emitt bosszúságot, amott diadalittasságot szült. Eközben kellett - már az európai háború befejezése után - cselekedni keleten. A SZU-nak a saját területei visszaszerzése és megtartása volt a célja (esetleg Kínából kiharapni, ott szövetségesre lelni). Az USA-nak viszont nem volt gyarmatbirodalma, az erejét más módon kellett demonstrálni. És alapvető, hogy ennek módjában messze nem volt egységes. A hadiipar és a politika egy része az új bombától és ezáltal a hatalmi lehetőségektől megittasulva akarta bevetni. Az ember- és technikai veszteség szempont volt ugyan, de korántsem akkora. Szeptemberre már nyilvánvaló volt a közeli kapituláció, a bombát kipróbálni akarók, erősen eltúlozták a várható veszteségek mértékét. Azt is tudta mindenki, hogy háborúban kisebb morális veszteség egy bombát ledobni, mint békeidőben kipróbálni. Senki sem tudta pontosan a hatást. Ez nagyon erősítette a kipróbálás iránti igényt. Levegőben robbantani békében lehetetlen, akkor viszont a pusztítás mértékére csak találgatás lehetséges. Ugyanakkor a már majdnem befejezett háború utáni osztozkodásban az új bomba kétségkívül hatalmas potencianövelő tényező, így lehet a kívánt nagyobb hatalmat elérni.

Ez a pszichikai helyzet vezetett a ledobás elrendeléséhez, a még meglévő hadi szempontok emellett elenyészőek voltak.

2013. febr. 21. 11:04
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!