Az ember honnan származik? Minek higgyünk a történelemnek (majmokból), vagy a bibliának (Ádám és Éva)? SZERINTED?

Utoljára még a kérdezőnek,szigorúan a témánál maradva:"Minek higgyünk,a történelemnek (majmokból),vagy a bibliának (Ádám és Éva)? SZERINTED?

Ki mondta neked,hogy Darvin bácsi áűllítása az maga a történelem? De ha már engem kérdeztél: SZERINTED? akkor mondom amit elfogadtam Pál apostoltól:"Most még csak tükör által homályosan látunk. Akkor majd (halálunk után) szinről szinre." És ha megengeded,én ezt minden tudományra vonatkoztatom amit csak el tudsz képzelni.És ne hidd,hogy a hittudomány kivétel.

Oké.

A természettudományokban hívőket Darvin bácsi elmélete vezeti közös mederbe,akik Istenben hisznek,azokat pedig a Biblia.Egy a lényeg:ezen a bolygón mindenki higgyen valamiben,legyen engedelmes.Nehogy még véletlenül is rájöjjön a dolgok igazi mivoltára.

Hogy mi történt idáig az évmilliók(milliárdok)során,azt persze nehogy megismerje,mert akkor esetleg inteligensebbé,megértőbbé válna embertársaival szemben!

Szóval ügyes kis csapdák működnek ezen a bolygón,amikből bizony nagyon nehéz kimászni.És a kivezető technikákat az emberek nem veszik észre,vagy kinevetik,félresöprik,nem használják mert nem ismerik fel(ez is a csapda része).

Ennyi a Történetünk.

Mindenki el van tévedve a tudomány mibenlétét illetően?

A tudomány nem hit kérdése. A dolog úgy működik, hogy fogunk egy csomó ismert jelenséget, tényt. Mondjuk egy adott területen a madarak csőrének méretét. Ezek mind olyan dolgok a tudományban, amik objektív eszközökkel értékelhetők, mérhetők, a mérések reprodukálhatók. Ez elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy valamit tudományos eszközökkel vizsgáljunk.

Aztán a tudomány megpróbál összefüggéseket keresni a tények, jelenségek között. Megszületik egy hipotézis. A hipotézis egy igazolatlan feltételezés. Most jönnek a kísérletek. Ugye a feltételezett összefüggés előrevetít egy csomó dolgot. Ha feltételezem, hogy a testek vonzzák egymást, akkor ebből következően előre tudom jelezni, hogy ha elengedem ezt az almát, akkor az a Föld felé fog esni. A kísérletek eredményeit össze lehet vetni ezzel a hipotetikus előrejelzéssel. Ha a kettő egyezik – azaz a hipotézisem szerinti események megfelelnek a ténylegesen bekövetkező eseményeknek, azaz elengedve az almát, az tényleg lefelé kezd esni –, akkor a hipotézis alá lett támasztva. A kísérleteknek is megvannak a szempontjai. Ki kell zárni minden szubjektív megítélést, egyéb tényezőt. (Pl. megnézem, hogy az körte is lefele esik-e, ha fejjel lefele engedem el, akkor is lefele esik-e, légüres térben is lefele esik-e, 2000°C-on is lefele esik-e, stb…) Illetve megfelelő mennyiségű mérést kell elvégezni. Ha ez megvan, akkor az adott hipotézisből modell lesz. Ha valaki újabb kísérletet akar végezni, az nyugodtan megteheti. A fizikai publikációkban pontosan le vannak írva a kísérlet részletei, módszertana, olyan részletekre is kitérve, mint mérési hiba becslése, stb… A lényeg, hogy modell az, amit használni lehet a jelenségek „megjósolására”.

A vizsgálódó személy hite itt nem mérvadó. Sok olyan ember volt a világ története során, akik valami vallási, ezoterikus perkoncepciót akartak igazolni. De az objektív mérések sorra azt hozták ki, hogy a hipotézis nem állja meg a helyét, ezért maguk is elfogadták, hogy amiben addig hittek, az nem felel meg a valóságnak. Persze időről-időre vannak, akik meghamisítják az eredményeiket, hogy mégis kihozzák a hipotézist igaznak, pont ezért elengedhetetlen feltétele a tudományosságnak, hogy független vizsgálatok is igazolják az adott hipotézist. Ha ez megtörtént, legtöbbször több alkalommal is, akkor kizárható, hogy személyes érdek, szubjektív látásmód vagy hiba kerül a tudományba.

Persze ez sem garantálja, hogy a modell 100%-ig az igazságot írja le. Újabb tények akár oda is vezethetnek, hogy egyrészt felfedezzük, hogy a modellünk nem pontos. Sőt meg lehet mondani, hogy egészen pontosan milyen esetekben alkalmazható és milyen esetekben nem írja le a világunkat. De attól, hogy egy modell nem pontos, attól még nem dobjuk el. Eldobni akkor fogjuk, ha van egy újabb modell, ami pontosabban, helyesebben írja le a világot. Tudjuk pl., hogy a relativitáselmélet nem minden esetben írja le helyesen a világot, de amíg nincs olyan modell, ami pontosabb, leírja a problémás és a nem problémás eseteket is, addig ott, ahol nincs probléma ott a relativitáselméletet alkalmazzuk. Ahol meg probléma van, ott kutatunk.

Sok esetben használunk akár olyan modellt is, ami még félig-meddig hipotetikus állapotban van. Ilyen kicsit az evolúció is. Jellegéből fakadóan itt nehéz reprodukálható kísérleteket végezni, de azért részkísérleteket lehet végezni, illetve ha a jelenség nem is, de a következtetések megismételhetőek. Eddig úgy láttuk, hogy a vizsgálatok jó része az evolúciós elméletet támasztják alá, még ha vannak esetleg anomáliák, nyitott kérdések, ami a modell igazolását, finomítását követelik. Ilyen esetekben azért használunk hipotetikus modellt, mert nincs más, nincs jobb, de szükség van modellalkotásra.

De még ha a modellalkotás nem minden esetben végleges, garantálja a módszer azt, hogy minden modell az előzőnél jobban közelít az igazsághoz. Hogy elérheti-e a tényleges igazságot, az filozófiai kérdés, de ettől még a tudomány módszertana ilyen irányba visz minket.

Persze nagyon sok dolgot nem lehet tudományos módszertannal vizsgálni. Ilyen pl. az erkölcs. Pont azért, mert összetett fogalmakról van szó, ami nem számszerűsíthető. Ha az a kérdés, hogy A tett jobb-e, vagy B tett jobb-e, akkor azt nem lehet mérni, számszerűsíteni. Esetleg statisztikát lehet készíteni, hogy az emberek A-t, vagy B-t tekintik-e etikusabbnak, jobbnak, de ez problémás is lehet. Van az életnek egy csomó területe, amit nem lehet tudományosan kezelni, ami nem húzható be a tudomány alá. Pl. művészet, vallás, filozófia, politika, …

A fentiekből következően a tudomány nem fog számolni Istennel, mert Isten nem számszerűsíthető, mert ha létezne is, önálló szabad akarattal kell elméletileg rendelkeznie.

F = m * a

Ha hozzáveszem Istent is a világ leírásához, akkor:

F = m * a * Ω

ahol Ω egy olyan érték, ami Isten akaratától függ. Tudunk erről valamit, amit objektív módon lehet számszerűsíteni? Nem. Akkor jogosan hagyjuk ki az egyenletből, hiszen nem ad pontosabb eredményt, mintha az F = m * a képletet használnánk, megmondva, hogy milyen pontatlansága van a képletnek. Ha meg Isten akarata kiszámítható, akkor teljesen analóg azzal, mintha azt mondanám, hogy van itt egy törvényszerűség. Ha most azt mondom, hogy a tárgyak nem vonzzák egymást, hanem Isten következetesen mozdítja őket úgy, hogy egymás felé mozduljanak, akkor teljesen mindegy, hogy mi áll a háttérben, a törvényszerűség az törvényszerűség.

Ha egy jelenség leírására több modell van, akkor – amíg nem lehet eldönteni melyik az, ami jobban leírja a világot – a legegyszerűbbet fogjuk használni, mert nincs ok, hogy bonyolultabbat használjunk. Ha mondjuk egy autó helyzetét mérem különböző időpontokban, akkor kapok mérési pontokat. Ha pl. erre nagyon jól ráhúzható egy egyenes, akkor az egyenessel fogok számolni. Lehet az autó lassít-gyorsít közben, de amíg ezt nem tapasztaljuk, amíg nem tudjuk megfelelően modellezni, addig megteszi a lineáris összefüggés. Ha több mérésünk van, akkor meg tudjuk mondani, hogy hány percenként áll meg az autó egy pihenőhelyen, tudjuk számszerűsíteni, így tudjuk a modellt finomítani. Minél többet mérünk, minél többet vizsgálódunk, annál inkább fog a modell hasonlítani a tényleges történésekre.

Így működik a tudomány. Ez nem hit kérdése. Ez nem 100%-ig igazság kérdése, hanem az igazság keresésének módszere. Nem is prekoncepció kérdése. Egy-egy hipotézist fel lehet venni prekoncepcióból is, vannak is, akik ezt teszik, pl. megvizsgálják, hogy a bibliai özönvíz korában valóban voltak-e olyan jelenségek, amik alátámasztják az özönvíz megtörténtét. De végső soron a kísérletek fognak dönteni, hogy egy hipotézist elfogadunk-e, vagy elvetünk-e.

Ezért nincs értelme az evolúciót összevetni a teremtéssel. Az egyik egy modell. Nem feltétlenül a végső modell, nem feltétlenül problémamentes, nem feltétlenül 100%-ig igaz, de ezt kutatva egyre inkább közeledünk az igazsághoz. A másik meg egy prekoncepció, amit nem a tények vizsgálatából indulva állapítottunk meg, hanem előre tudjuk az állítást, mielőtt bármit is megvizsgáltunk volna. Legalábbis akik szerint Isten teremtette az embert, az nem azért mondja ezt, mert odament, megvizsgálta, mért, osztott szorzott, fényképezett, stb…. Kapta ezt a „tudást” előre, és már akkor elfogadta, mikor még nem vizsgálta meg a konkrét tényeket.

* * * * * * *

A tudomány a világ jobb megismeréséhez vezetett a történelem során. A vallás pont ellenkezőleg viselkedett, még ha a hit, vagy a Biblia nem is felelős ezért. Sok jelenséget a vallás elintézett azzal, hogy „Isten útjai kifürkészhetetlenek”, „csoda történt”, „Isten akarata”, sőt a középkorban kimondottan ellenezte, hogy Isten „szent” világát holmi vizsgálatokkal firtassuk. Néhány embert azért megégettek a történelem során, mert pl. azt találták mondani, hogy a Föld forog, vagy hogy a Nap körül kering, illetve hogy a Nap is egy csillag, amiből rengeteg van, mind körül bolygók, rajtuk akár élettel. Persze a tényekkel nehéz vitatkozni, mára a kereszténység is elfogadja ezeket a megfigyeléseket, sőt volt idő, mikor külön témává vált – igaz nem teljesen az egyházból kiindulva –, hogy most Jézus csak a földi életet váltotta-e meg, vagy megváltotta-e a marslakókat is. Mindenesetre én nem tudok olyan „felfedezésről”, megállapításról, ami pusztán a vallásból kiindulva juttatott volna minket a világ működésének jobb megismeréséhez.

Ma a keresztény vallás általában úgy elfogadja azt, hogy a Föld forog, hogy a Nap körül kering. Úgy általában a vallásos emberek jó része is. Persze vannak, akik még mind a mai napig azt gondolják, sőt hirdetik, hogy a Föld igenis lapos. Az evolúciót is így látom kicsit. Újabb tudományos eredmény, ami ellen még lázadozik a vallás. Pontosabban inkább már csak a vallásos emberek egy része. Nem igazán rémlene, hogy érsekek, bíborosok, vagy maga a pápa nagy tömegben nyilatkoztak volna az evolúció ellen, vagy amellett, hogy Isten igenis 6000 éve teremtette a világot, vagy hogy a teremtés ténylegesen 6*24 órából állt volna. Sőt bizonyos kutatások azt kezdik el boncolgatni, hogy a „nap” szó a Bibliában nem félrefordítás-e, az eredetiben használt szó jelent-e „nap” mellet „kort”, „korszakot”. Bizonyos álláspontok meg azt mondják, hogy Isten pont az evolúción keresztül teremtette a világot, olyan törvényeket hozva, amik aztán a élet, majd az ember megjelenéséhez vezettek, illetve meghatározzák az egyes élőlények hosszútávú életét, alakulását.

A tudomány a Fizikai univerzumot méri,vizsgálja és ez a Fizikai univerzum szigorú,megegyezett szabályok szerint működik(mozgási állapotok,gravitáció,fény,hőmérséklet,stb.)

Ezek viszonyait lehet méricskélni végestelen végig. De téged ez kielégít? Ez az életcélod? Soha nem kívántál kilépni ebből a szabályrendszerből? Hát amikor majd meghalsz,nagyon meg fogsz lepődni azon,hogy mit keresel egy olyan idegen helyen,ahova majd kerülsz,mikor a fény még el sem indult abba az irányba,és te egy szempillantás alatt ott leszel. Aztán gondolkodhatsz tudományos magyarázaton.Tudniillik,a furcsa és megmagyarázhatatlan dolgok,jelenségek nem a mostani,éber napjaidban történnek.Nem-nem.De nyugodtan megkérdezhetsz bárkit,aki balesetben,műtét során majdnem meghalt ,hogy miket tapasztaltak. Nem hülye emberekről van szó. Mindenhova nem ér el a tudomány keze sem. Az álmaid világát tudományos szabályok uralják? Mikor bennük vagy és riadtan ébredsz a bennük levő furcsaságoktól?

> De téged ez kielégít? Ez az életcélod?

Korántsem. Ezért írtam fentebb, hogy vannak az életnek olyan területei, amit nem lehet tudományos szempontból vizsgálni. Pont ezeken a területeken fontosak azok az ismereti ágak, amik valamilyen más módon próbálják a világról alkotott ismereteinket összefoglalni, még ha ezek nem is objektíven megítélhető dolgok. Ilyenek a művészetek, a vallás, a filozófia, a politika, stb… Én foglalkozom ezekkel is. Filozófiáról, vallásról is tanultam és tanulok is eleget, kicsivel többet is, hogy egyszerű munka utáni kikapcsolódásnak tekintsem. A művészetekkel is elég jól megismerkedtem, néhányat még űzök is a magam amatőr módján.

A világunkkal nem az a baj, hogy a tudomány olyan, amilyen. A tudomány köszöni szépen, de szépen működik. A világunkkal az a gond, hogy szinte kizárólag a tudományra épül az oktatásunk. Még a fent említett ismereteket is tudományos oldalról próbáljuk megközelíteni. Van irodalomoktatás is persze, de túl nagy a hangsúly az irodalomtörténeten, a verselemezésen, stb… Sokkal kevésbé foglalkozik az oktatás azzal, hogy egy vers miért szép, ki mit gondol róla, milyen személyes történettel cseng össze benned, bennem. A filozófiaoktatás sem valódi filozófia, hanem javarészt filozófiatörténet. Ha diákként bemagolod az egészet, anélkül, hogy bármit is a magadévá tennél, akkor ötöst fogsz kapni. Holott a cél az lenne, hogy elgondolkodj, értékrendet alakíts ki magadban, életmóddá váljon mindaz, amit megértesz belőle.

Az a gond alapvetően, hogy míg egy tizennéhány éves gyerek megfelelő fizikai ismeretekkel rendelkezik arról, hogy kiszámítsa, hogy milyen irányban és szögben lőjön fel egy rakétát ahhoz, hogy a Plútón eltaláljon egy 1 m² felületet, addig nem kap tanácsot arra, hogy mit tegyen, ha kiderül, hogy a legjobb barátja hazudott neki, vagy hogyan dolgozza fel magában, hogy mondjuk az apja haldoklik. Persze nem is kizárólag az iskolában kellene tanulnunk, valóban meg lehetne ezt tanulni a szülőktől, rokonoktól, a világ más területeiről. Csakhogy akik megtaníthatnák, azok maguk is némi tanulásra szorulnának.

De ez nem a tudomány problémája, hanem az oktatásé, az emberé, a társadalmunké. A tudomány sok dolog vizsgálatára jó, és arra valóban a tudomány a megfelelő eszköz. Azért beszéltem annyit róla, mert momentán ez a téma. A fenti kérdés tudományosan tárgyalható, nem erkölcsi, nem művészeti, nem ideológiai kérdés, hanem egzaktul vizsgálható, a fizikai világról szóló kérdés.

Szerintem az aggályos, ha egy vallási írásról azt gondoljuk, hogy az fizikakönyv. Mert mi – szerintem – a teremtéstörténet lényege? Hogy Isten 6*24 óra alatt teremtette a világot? Ezt kell a teremtéstörténetből megtanulni? Ez a valódi lényege? Szerintem nem. A teremtéstörténet leírja a világ dolgainak egyfajta osztályozását, és egyben prioritási sorrendjét. Előbb teremtette Isten az égi dolgokat, a világosságot, sötétséget. Utána teremtette a Földi élettelen dolgokat, a hegyeket, völgyeket, eztán teremtette a növényeket, ezt követte az állatok teremtése, majd csak legvégül teremtette az embert. Ez egyfajta értéksorrend is. Létezett a teremtett világ pusztán növényekkel, legalább egy napon keresztül működött is ember nélkül. De ember nem létezett a Földön úgy, hogy nem voltak állatok, nem voltak növények. Ez bizony nagyon egybecseng egyébként a tudományos képpel is, de a valódi lényege szerintem az, hogy megmutassa a világ különböző lényeit, dolgait és ezek összefüggéseit. Az, hogy hat nap, hatezer, vagy hatmilliárd év alatt történt mindez? Részletkérdés a történet igazi lényegét tekintve.

Sőt ugye a Bibliában két helyen is megtalálható a teremtéstörténet két különböző asepktusból:

[link]

[link]

Ha nagyon szigorúan szó szerint akarod ezeket értelmezni, akkor bizony ellentmondásokba fogsz ütközni. Ha viszont tudod, hogy a kor, amikor a Biblia megszületett olyan kor volt, ahol az időszemlélet nem annyira lineáris volt, mint jelen korunkban, akkor ezek az ellentmondások feloldhatók. Ehhez az kell, hogy értsd, mikor hat napról beszél a Biblia, akkor ciklusokról beszél csupán, nem feltétlenül kronológiai sorrendről, és még kevésbé egzakt, megmért időtartamokról. Csak annyira beleivódott a gondolkodásunkba a lineáris időszemlélet, hogy mást ma már nem tudunk elképzelni. De tegyél le egy hat éves gyerek elé különböző korok híres embereiről képeket, és kérdezd meg tőle, hogy melyik az idősebb. Nem azt fogja számolgatni, hogy ki mikor született. Bem apó számára idősebb lesz, mint Mátyás király, holott Mátyás király régebben született. Sőt nem is nagyon fogja érteni, hogy mit akarsz azzal, hogy Mátyás király öregebb, hiszen szemmel láthatóan ő a fiatalabb a képen. Mert ő a saját idejükhöz mérten nézi őket, és a szemlélete sokkal emberibb, érthetőbb. A történelem, mint tudomány persze egészen máshogy fog nézni rájuk a korukat illetően, és abban a kontextusban, ahogy a történelem tudománya tárgyalja a történelmet, abban az a szemlélet a helyes.

> Mindenhova nem ér el a tudomány keze sem.

Pont ezért kell megvizsgálni, hogy az adott kérdésben releváns-e a tudomány. Mert ha viszont igen, akkor a fenti érved nem érv. Ha nem, akkor viszont valóban érdemes lehet más nem mai tudományos értelemben vett „tudományokat” vizsgálni. Ezért írtam azt, hogy a Biblia is, más vallások szent könyvei is értéket képviselnek, olyan tanításokat tartalmaznak, amiből tanulni lehet, ami képes alakítani a belső világunkat, függetlenül attól, hogy hívők vagyunk-e vagy sem. Egy hasonlattal élve, ha szeged van, akkor használd a kalapácsot, de ne akarj facsavart kalapáccsal beverni.

Napóleon katonái egyszer egy kolostorhoz értek. Nem nyitottak nekik kaput. Tisztjük futárt menesztett N-hez. "Nem engedtek be,tovább menjünk,vagy..?" Válasz: "volt már valahol úgy,hogy engedélyt kértünk?" Behatoltak. A katonák bort akartak,pincét kerestek. Rendfőnök: "Itt nincs pince." Egyik katona arádöbbent: léptekor kongást hall. Szőnyeg félre,alatta ajtó,azt föl,alatta lépcső. Lementek,s amit láttak,még őket is - harcedzett,vér látásához szokott - kemény katzonákat is sokkolta. Falhoz láncolt,kegyetlenül megkínzott emberek. Akiket eretnekeknek tartottak.. Őket szabadon engedték,a kolostort mindenestül szerzetestül együtt felrobbantották,s én végre Fellélegeztem.

Autodafékről is tudunk.

Gyerekkorom egyik esete:: Mária-Valéria telepen laktunk Pesten. Barakkunk mögött már csak a katonarét Estefelé H kiabált a gyerekének: Hiíííííííl.... Sáááányiiii.A gyerek végre bejött. Apa:Egy: kirántotta nadrágszíjjcsattját. Kettő: a szijjat kirántotta helyéből. Három: már csapott vele a gyerekre. Felesége: "apukám,te ilyen ügyes vagy?" Két bátyám ott volt,látták anyánknak mesélték,ő meg a férjének. Épp ott voltam,hallottam a választ. Apánk is goromba ember volt, mégis így reagált: "Az ember megveri a gyereket (ha kell),de így..."

Ha hitbenjárók lettek volna,ez aligha történt volna meg.

Több aljasság is van az egyházak (papok) és emberek rovásán Annak oka,hogy említettem: mi hívők is tudunk róla,de nem ez a mérvadó.

Pozitívum is van: Romániában még a jobbágyság idején a földesurak még Vasárnap is dolgoztatták jobbágyaikat. Egyszer aztán valamelyik pap (egyház?) Üzente: Szüntessék ezt meg.Még Isten is pihent a 7. napon.

Az Igehírdetés egyik célja: Ne legyen az ember embernek farkasa. Tudom,más is tudja,sosem volt,ma sincs a várt eredmény Hát... a kis hal is hal. Nem jó minden,de van legalább valami jó.

Az élet nagyon vacak. Aki ezt tagadja,vagy hazudik,vagy ritka jól megy neki, Az ilyen tapsoljon még a lábával is. Akinek rosszul megy,annak legalább van a Remény,ha hisz. Ha hiszi,hogy a földi lét után egy jobb világ várja.

Sose voltam a tudomány ellen Amikor a hit mellett török pálcát azért is teszem,mert a tudás és hit nagyon jól megfér egymás mellett. A felettünk elszálló évtizedek sokat tettek azért,hogy másképp tudják az emberek. - agresszív politikai érdek. -

Én is tudom,hogy E=mxc2 De azt is,hogy az ember nem boldogabb attól,hogy ezt tudja. Azt meg,hogy a tudás az embert jobbá teszi,mindenki elfelejtheti.Erről annó dacu.Popper Péternek (pszihológus volt) egy egész adásrészlete volt.. Idézet agy prédikációból: "A világ fiai nagyra vannak erejükkel,pompájukkal bőlcseégükkel tuományukkal, hadd legyen...Nekünk Istenünk van." És nekünk jó,hogy ez van Ez az ismeret is a többi mellett. Ez az ismeret a hit.

"A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom,és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek." Zsid 11.1-2 (Olv.Zsidókhoz írt levél 11.rész első és második vers.

A tanúbizonyság nyerésének több módja van. akik azt elmondták ami velük történt,hiteles,szavahihető emberek voltak.

Elég sokat vívódtam Áldás c. írásom leírása előtt: vajon jól teszem-e,tudva,hogy azt hazugságnak is tarthatja,aki annak akarja tartani.

aztán úgy gondoltam: ha az emberek és helyek eredeti nevét meghagyom,az mellettem szól.- Hát leírtam. Azt viszont észrevettem itt,van aki csúsztat. Nem mindenkit zavar válaszában,hogy hazudik.

Ha valamikor abbahagyom a a válaszadást ez a tény nekem nyomós indok lesz. És végül: a hit gyógyszer is. Sok orvos mondta már valamely esetről: Nem én gyógyítottam meg,hanem a hite. Ilyen dolgok a földkerekségén történnek,nem csak nálunk.

"ez nem egy tudományos oldal. ha az lenne, hülyéket nem engednének be, és műveletleneket sem."

Tudod, az ember mindig reménykedik.

Az elmebetegségek nagy része gyógyítható, a műveletlenség korrigálható. Erre való ez az oldal.

"milyen megdönthetetlen bizonyítékod van az ember és a majmok közös ősére? én még nem hallottam róla"

Ha az eddigi ismereteid között ez nem szerepel, akkor sok 100 évvel el vagy maradva az emberiség tudásától.

Ha pedig az itteni írásokból nem értetted meg és még az interneten sem találod - akkor az IQ szinted nem lehet 75 fölött. Akkor pedig már én sem sokat tehetek.

Azért ne vonj le messzemenő következtetéseket.

Ad1: Attól, hogy valaki olvassa a Bibliát, még nem lesz tökéletes.

Ad2: Attól, hogy egy vagy több ember így viselkedik, még nem az összes.

Etikát, illemet is százezrek tanulnak évente az iskolában, a többségen mégsem látszik semmi. Akkor etika könyvet meg illemtankönyvet sem fogsz többet fellapozni?

Azok mutatnak igazán jó példát, akiket jobbá tett a Biblia olvasása, figyeld azokat. Mint ahogy példát venni is a pozitívumokat felmutató emberekről szoktunk, legyen szó akár tanulásról, akár szakmai hozzáértésről, akár másról.