Az univerzum Végtelen vagy csak nincsenek tovább csillagok és minden sötét?

Az univerzum nem végtelen, gyorsulva folyamatosan tágul. De mivel a "széle" gyakorlatilag végtelen messze van, ezért nem lehet tudni hogy mi van a "széle" mögött.

[link]

"szerintem semmi se végtelen"

oké, de ha véges, akkor i van a vége után? na ugye, hogy végtelen...

amúgy a probléma a dichotómiás gondolkodásban lakik, de ezzel inkább nem fárasztalak

"Az univerzum Végtelen vagy csak nincsenek tovább csillagok és minden sötét?"

Az univerzum nem végtelen, de határtalan. A kettő nem ugyan az. A határtalansága miatt lesz az a kérdés értelmetlen, hogy mi van a széle után. Egyszerűen nincs széle. Ameddig ellátunk, addig látunk csillagokat, azon túl olyan messze van, hogy nem jutott el a fény ide. És nem is fog, mert közben kitágul a tér a repülő foton alatt.

"A modern űrkutatás Einstein általános relativitáselméletére épül. Az elmélet kimondja, hogy az anyag körüli gravitációs mező megváltoztatja a teret és az időt oly módon, hogy a tér görbültté válik, az idő pedig felgyorsul vagy lelassul. Az anyag gravitációs mezeje a fénysugarat is elhajlítja. Az általános relativitáselmélet következményeinek vizsgálatakor a tudósok rájöttek, hogy az elmélet magyarázatul szolgál a Nap körül keringő bolygók, illetve más égitestek körül keringő csillagok mozgására.

Ha elfogadjuk, hogy az elmélet a világmindenségre, mint egészre alkalmazható, a kozmológusnak el kell fogadnia einsteini elmélet végkövetkeztetését is. Azt, hogy az univerzumnak nincs határa. Hogy pontosak legyünk, az elmélet két lehetőséget kínál a kozmosz alakját illetően. Az egyik szerint önmagába görbül vissza, mint a gömb felszíne. Bár nincs határa mégis véges. Az űrhajós, ha elindulna egy bizonyos irányba és útvonalát sohasem változtatná meg, végül visszajutna oda, ahonnan útra kelt. Ez a zárt univerzum modellje.

A másik alternatíva az, hogy a világegyetem végtelen: a tér minden irányába korlátlan kiterjedésű. Ebben a nyitott univerzumban bármilyen messze utaznánk, az űrnek mindig újabb és újabb tartományai tárulnának fel előttünk. Hogy melyik lehetőség helytálló, azt a kozmoszban lévő anyag mennyisége határozza meg. Ha elég sok van belőle, a gravitáció visszagörbíti a világmindenséget, és Úgyhogy zárt lesz. Ebben az esetben a gravitáció elég erős ahhoz, hogy végül megállítsa az univerzum tágulását, és elindítsa az ellenirányú folyamatot, a galaxis összehúzódását."

[link]

ezek a vilag megvalaszolhatatlan orok kerdesei.

Egyebkent te is azert gondolkozol igy, mert az emberi agy keptelen felfogni a vegtelen fogalmat

"Végül is mert ez olyan mintha egy lufit fújnál felfele csak én arra is akartam gondolni hogy most ez a tágulás vegyük példának a lufit, elkezded fújni az tágul de térben tágul szóval az univerzum nem hiszem hogy egy kemény falat tol simán ki lehet lépni abba a térbe ami még üres vagy ha elérnél a végére nem lehetne tovább menni?"

Bocs, te egyébként el szoktad olvasni, amit írsz? Szerinted ennek a mondat-szörnynek van valami értelme?