Hogyan kell természettudományos cikket jól megfogalmazni (angolul)?

Kezdjük a végén. Adott dologról tudományos cikket általában egyszer ír az ember. Utána vagy kiegészíti (a sajátját, vagy másét), vagy új megvilágításban, új tulajdonságokkal írja meg, de az egy másik cikk. Ezért a szerzői jog itt annyi, hogy az adott dolgot nem publikálhatod másutt (általában adott ideig), ha egy folyóiratnak beküldted közlésre. De a szerzőség elvitathatatlanul tiéd, abba a folyóirat nem szólhat bele. Egyébként is ebben a kérdésben a presztízs dönt, nem a jog. Az pedig sokkal kényesebb.

Tudományos cikkben minden állítást bizonyítani kell. Ez gyakran egy másik állítással történik, ami már megjelent valahol. Ekkor a hivatkozás azt jelenti, hogy amikor megfogalmazzuk, hogy az állításunk miért igaz, az okfejtésnél a megfelelő helyeken megjelöljük a nem saját állítást, aztán bárki ott utánanézhet a részleteknek. Ebben az esetben semmiféle plágium nincs, azt pedig, hogy szó szerint, vagy összefoglalva idézünk, mindig a cikk olvashatósága dönti el. Az a fontos, hogy ahol egy másik állítás (például mérési eredményre hivatkozás) van, az vagy az adott cikkben (saját ötletként) másutt van kifejtve, vagy a publikációs listában található, mindkét esetben hivatkozással (annak szisztémáját néhány cikk áttanulmányozásával könnyen megismerheted.

Egy cikk akkor jó, ha fontos (érdekes) új megállapítást tartalmaz, és ez világosan kiderül. A megértésnek van egy technikája, ebből következően sorrendje (ez témánként változhat). A cikknek ezt érdemes követnie. Tehát van egy bevezetés, ahol röviden kifejtjük a jelen tényállást, majd elmondjuk, ehhez mi mit tudunk hozzátenni. Ez ne legyen egy oldalnál több (inkább kevesebb). Ezután a téma jellegétől függően sorra érdemes venni mindazokat az eszközöket, amelyek szükségesek a bizonyításunkhoz. Mennyiségtől és minőségtől függően tagolva, esetenként fejezetekre. Először az egyszerűbbel kezdjük, majd haladunk a bonyolultabb felé. Mindenképpen önálló részben fogalmazzuk meg ismét állításunkat, de most már részleteiben bizonyítva, mindig az előzőleg írottakra hivatkozva.

Ennél konkrétabbat csak a konkrét téma ismeretében lehet mondani. Segít, ha hasonló témájú cikkeket átnézel, nem tartalmi, hanem stílus és szerkezet szempontjából. Azt viszont nem értem, miért nem a témavezetődtől kértél ilyen tanácsokat, hiszen ő éppen ezért van. Nem értem mit jelent a bepirosítás. Nyilván meg kell jelölni, ami így, vagy úgy nem jó, de magyarázatot és tanácsot is kell fűzni hozzá. Vagy nem kellően jól kérdezel, vagy rossz témavezetőt választottál.

Egyszerűen nagyon kevés egy középfokú tudományos cikk írásához.

Mások cikkeiből lehet tanulni, hogyan csinálják.

Nem valószínű, hogy létezik ilyen könyv.

Miért probléma eredeti cikkeket olvasni. Ott vannak az pl. Einstein tanulmányok.

[link]

Nem tudom, hogy mi ezzel a probléma... nem kell Einstein cikkeket olvasni, semmi értelme sincs: 1) azóta nagyon sok idő eltelt, másmilyenek a cikkek. 2) nem a te témád nem értenél belle semmit, minek vesztegetni vele az időd.

Meg kell nézni, hogy ilyen cikket akarsz írni. Egészen biztos, hogy már írtak olyan cikket: hasonló módszer, hasonló kísérleti elrendezés, hasonló következtetések. Elsőre azokat a cikkeket kell nagyon alaposan megnézni, amiket felhasználsz a cikkehez. De nem csak azt nézzed meg, hogy mi van a cikkben, hanem 'nyelvtanilag', 'szerkesztésileg' hogyan oldja meg a dolgokat. És amikor te írod, akkor kövesd az ő megoldásaikat. Nem olyan nagy trubály. A legtöbb tudományos cikket író kutatónak középfoka van angolból.