Magasabb IQ-t fog mérni a teszt?

Ha jó a teszt, akkor az eltérés minimális. Az IQ-nak van egy adott személyre nézve felső korlátja, amit a saját képességei határoznak meg. Abban lehet fejlődni, hogy ezt a maximumot elérd, de mondjuk egy mai oktatási rendszerben, ennyi játék és egyéb dolog mellett ezen a téren az egyéni maximum közelében vagyunk.

Sok jobb IQ tesztnél nem csak az van, hogy véletlenszerűen vannak feladatok egymás mellett, sőt még nem is csak az, hogy ezek nehézségi sorrendben vannak. Egy jó IQ teszt elsőként megmutat egy logikát, ami triviálisnak tűnik, hacsak valaki nem értelmi fogyatékos. Aztán egyre összetettebb rendszerben próbálja meg, hogy felismered ugyanazt a mintát, vagy sem. Pl. több különböző paraméterre párhuzamosan alkalmazza az adott logikát. Aztán minta nélküli környezettel próbál megzavarni. Aztán mutat egy másik logikát. Ebben is mélyre visz, elkezdi a különböző logikákat vegyíteni. Az IQ-d dönti el, hogy képes vagy-e továbbra is megtalálni a rendszert.

#2: Szerintem meg nincs olyan, hogy valaki 52-nél többször írja le az IQ-teszt kitöltése alatt a „dezantropomorfizáció” szót.

Mindkettőn megállapításában vannak közös vonások. Egyrészt igazak, másrészt abszolút nem kapcsolódnak a kérdéshez, a kérdés megválaszolásában semmilyen szerepet nem játszanak, így tökéletesen hasztalan meglátások.

Attól, h te képtelen vagy értelmezni a válaszomat, még lehet hasznos.

Te talán pont mindig x pontot értél el?

Mert szerintem nem és ennek függvényében mindegy mennyit töltesz ki, ezt nem tudni kell, hanem érteni.

Te arra gondolsz, hogy a különböző tesztek más és más eredményt adnak, mert:

- Mások a feladatok. Az egyik számodra könnyebb, a másik nehezebb, holott az emberek nagy átlagban azonos eredményt érnek el. Tehát lehet, hogy a különbséget a személyiséged, egyediséged okozza.

- Mert mások a körülmények. Az egyiknél fáradt vagy, éhes vagy, elkalandoznak a gondolataid, stb… A másiknál meg fitt vagy, egészséges, pihent, lelkes…

- Ha nagyobb idő telik el, akkor az mentális képességeid is változhatnak. (Felnősz, öregedsz, stb…)

Ez evidens.

Szerintem inkább te nem érted a kérdést. A kérdés arra vonatkozik, hogy lehet-e úgy általában előnyt szerezni azzal, hogy valaki gyakorol. Egzakt megfogalmazásban mondjuk vegyünk két csoportot, mindegyikben ezer embert, hogy eltűnjenek az egyéniségekből, hangulatból, egyebekből származó, általad is felhozott ingadozások. A kérés az, hogy ha az egyik csoport megcsinál 20 IQ tesztet, míg a másik egyet sem látott még életében, akkor ha mindkét csoportnak odaadjuk ugyanazt a tesztet, akkor jobb eredményt fog-e elérni az a csoport, aki előtte megismert IQ teszteket, megtanulta a logikájukat. Magyarán mondjuk ha úgy döntesz, hogy megcsinálod a Mensa tesztet, javíthatod-e a jobb eredmény elérésének esélyét azzal, hogy előtte megcsinálsz egy csomó IQ tesztet. Ebből a szempontból az, hogy valaki különböző teszteken, vagy akár azonos teszten is különböző eredményt érhet el, jelen kérdés szempontjából nincs jelentősége. Erre írtam válaszként, hogy az ismerős kérdésekkel való találkozásnak nincs jelentősége, egy jó teszt eleve megismertet és begyakoroltat logikákat, tehát nincs hátrányban az, aki még nem töltött ki életében egyetlen IQ-tesztet sem. Én legalábbis így értelmezem a kérdést, mert így van értelme.

Máshogy megfogalmazva te azt írod, hogy az IQ-teszteken az eredményeknek szórása van. A kérdés meg arra vonatkozott, hogy az átlag, a szórás eloszlásának csúcsa eltolható-e.

Máshogy megfogalmazva ez olyan, minthogy a „lehet-e futással fogyni” kérdésre azt válaszolnád, hogy az ember soha nem mér két egyforma súlyt, ah a mérlegre áll. Ezt tudjuk – vagy nem –, de ennek nincs köze a kérdéshez, hogy futással lehet-e fogyni.

#5: Ezért használják a komolyabb mérések a Raven-féle tesztet. Itt mindig egy háromszor hármas mátrix jobb alsó sarkából hiányzó elemet kell kiválasztani 8 lehetséges válasz közül. Nincsenek különböző kérdések, csak egyféle kérdéstípus van. Továbbá egy normális IQ teszben nincsenek számok, betűk, szavak, mert ezek ismerete műveltségi kérdés, és nem intelligencia kérdése, továbbá kulturális különbségek miatt sem adnának valós képet. Egy jó IQ teszt kerül minden olyan tényezőt, ami nem az intelligenciát méri, hanem valami mást is.

Sok teszt van a neten, ahol nem kizárólag a logikai IQ-t mérik, hanem vannak nyelvi kérdések, számolásos kérdések. Ezek problémásak, bár segítségükkel lehet esetleg a nyelvi intelligenciát is mérni a logikaival együtt.

Az idő is általában úgy van megállapítva egy jó tesztnél, hogy több, mint elég. Általában az egész tesztre van egy idő és nem feladatokra bontva. Ez az idő úgy van belőve, hogy általában a fele elegendő a kérdések jó részének megválaszolására. Viszont ha háromszor annyi idő állna rendelkezésre, akkor sem érnél el jobb eredményt.

Példa egy jó, kizárólag logikai IQ-t mérő tesztre: [link]

Azért írtam ezt, mert benne van szerintem a válasz, h semmi köze nincs hozzá, magyarul egyet értettem veled.

Kiegészítettem, h egyébként ettől még előfordulhat, h másodjára jobb eredményt ér el, mert nekem ne magyarázd meg, h ha veszünk 50 embert és kitöltetünk velük 10 tesztet akkor az összes alany mind a 10 tesztben ugyan olyan eredményt fog elérni, szal x mind a 10 tesztben "122 pontot" fog szerezni, hanem lesz olyan, ahol mondjuk csak 120-at, de lehet 123-at.

Ennyi.

#8: Mondom, amit leírsz, az igaz, evidens, magától érthetődő, csak éppen semmi köze a kérdéshez. Még egy példa: Ha mondjuk kosárra kell dobni, és mondjuk van egy teszt, hogy 20 kosárra dobásból hány megy be, akkor evidens, hogy minden alkalommal más lesz az eredmény, de van egy átlag, ami az adott emberre jellemző. Mondjuk Józsi átlagosan 3-szor talál be 20 dobásból. Persze egyik tesztnél 2-szer talál bele, a másikban egyszer sem, a harmadiknál meg ötször is. Az egésznek lesz egy szórása. Ott van Béla, aki viszont 10-szer talál bele átlagosan a húsz dobásból. Nála is ingadozó lesz, de nagyon kicsi az esélye, hogy egyszer sem talál bele, vagy 20-ból 20-at bedobjon. Az eredmények egy szóráson belül mutatják azt, hogy mennyire jó dobó. Ha 100 ilyen tesztet, azaz 100*20 dobást nézünk, akkor 60%-ban 10-et fog bedobni, 15-15%-ban 9-et illetve 11-et, 4-4%-ban 8-at, illetve 12-őt, Az esetek 2%-ban meg ettől eltérő eredményt. Tehát Az esetek 90%-ban egyetlen teszt ±1 pontossággal megadja, hogy milyen jó dobó. Ezért lehet mérni olyan dolgokat is, amik időben ingadozók. Ezért össze is lehet őket hasonlítani.

Csakhogy ez nem volt kérdés.

A kérdés itt az, hogy ha valaki rendszeresen dobál kosárra, akkor jobb lesz-e az eredménye. Kosárdobás esetén igen, mert begyakorolja a mozdulatokat, így ha számolás nélkül megcsinál mondjuk kétszáz kosárra dobást, akkor 99% eséllyel jobb eredményt fog elérni a kosárra dobásban, mint az, aki életében először dob kosárra. Itt a kérdés, hogy a gyakorlás jobb eredményhez vezet-e. Ennek viszont semmi köze ahhoz, hogy egy adott ember nem dob kétszer ugyanolyan eredménnyel.