Jó képességű srác vagyok, de nincs konkrét célom. Mit kezdjek magammal?
Hiába járok egyetemre, nem érzem, hogy mit fogok ezzel kezdeni. Mindig az osztályok élvonalában voltam tanulás tekintetében, sokat versenyeztem, stb. Most meg, hogy ideje dönteni a jövőmről, azzal szembesülök, hogy nem tudok.
Csak magamat vizsgálom állandóan, hogy hol ronthattam el. Nem lelkesedek, csak lézengek. Nincs bennem tűz, nem alkotok semmit. Egyedül vagyok, körülöttem jövő-menő emberekkel, jövő-menő laza barátságokkal. Ha magamba nézek, azt találom, hogy a legfőbb vágyam, hogy elismerjenek és sokan felfigyeljenek rám, elismerést kapjak. Szerintem azért untam bele a tanulásba, mert nem kaptam tőle semmiféle sikerélményt. 5-öst kaptam! -Na és? Hibátlan lett a dolgozatom - Na és? Megnyertem a versenyt, 95% lett az érettségim - Na és? Ettől most elismer engem bárki is? Szeret bárki is? Elhívogatnak? Igényt tartanak a társaságomra? Lett ettől csajom? -A válasz NEM, NEM,NEM NEM ÉS NEM. Merthogy ez érdekel. Olyan lettem az utóbbi időben, mint egy robot. Tanulás, "száraz megszállottság", magányos kutatás néhány dolog iránt (néha rögeszmésen), -de ennyi. Semmi kikapcsolódás, semmi szórakozás, semmi társaság, kaland, hülyülés, szerelem nyári tábor... amiről a fiatalságnak szólnia kéne. Ebből nekem SEMMI nem volt. Max. nagyon ritkán, alkalomszerűen. És, hogy erre rájöttem, leeresztettem, mint egy lufi. Tunyulok, lustálkodok, sokat alszom, felesleges apróságokkal szöszmötölöm el a napjaimat. Nem haladok semmi felé, csak úgy tengek-lengek. Szemlátomást nem vagyok elég jó, akkor minek?
Érzem, hogy olyan erő van bennem, hogy a világot meg tudnám rengetni. Amikor kicsi voltam, én voltam minden társaság szíve-lelke. Én fogtam össze mindenkit, mindenki hozzám jött, ha kellett valami, én voltam az irányító. Ez az, amit vissza akarok kapni. Minek eredményeket elérni, ha senki nem érdekel? Dicsőséget szereztem az iskolámnak egy országos versenyen és mindenki pont leszarta. ÉN senkit nem érdeklek, max. az eredmények. Azt akarom, hogy emberi minőségben ismerjenek el, ne csak a tudásomat.
Mit gondoltok erről? Minden vágyam, hogy összekaparjam magam. Nagyon a gödörben vagyok már egy jó ideje. Érzem, hogy én nem erre születtem.
20/F
Ha jól értem emberi kapcsolatra vágysz, arra, hogy úgy érezd, szükség van rád, és hogy tudj segíteni másoknak. (Merthogy az emberre azért szoktak számítani, azért szokták felkeresni, mert tud és segít is.).
Szerintem fontos, hogy megnevezd, hogy mit akarsz, és valamennyire ezt megtetted.
Fontos felismerni azt is, hogy nem az iskolának (kellene) tanulni valójában, hanem az életnek, mégha ez így egy nagy közhely is. De ha arra vágysz, hogy szeressenek, hogy fontos légy, akkor olyan irányt kellene választanod, amivel vagy személyesen, vagy áttételesen segítesz az embereknek. Ennek aztán lehet ezerféle változata. De a tudásodért önmagában senki nem fog szeretni. A kérdés az, hogy mit kezdesz vele, hogy segíts, akár pénzért cserébe, akár nem. Igazán fontossá egy közösségben tudsz csak válni, akár munkahelyi az, akár más jellegű az. Szóval ilyen irányba kellene szerintem gondolkodnod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!