Tűzoltók, ez normális ahogy a kollégátok így olt el egy tüzet? [Video]

Rég jártam már itt, de ahogy megláttam ezt a kérdést google-ba, szükségét éreztem reagálni rá.

Kezdjük talán ott, hogy aki nem ért hozzá, minek ír? Vagy minek találgat?

Aki egy kicsit is belelát a rendszerbe, az nagyon is tudja, hogy borzasztóan elavult eszközök találhatók a tűzoltóság, bocsánat a KATASZTRÓFAVÉDELEM birtokában.... A fecskendőkről (tűzoltó autó) nem is beszélve.. A videón azért látszik, hogy vízzel oltanak, mert valóban vízzel oltottak. És nem azért, mert a tűzoltók nem tudják, hogy az égő benzint nem lehet vízzel oltani.. A fecskendőn a sofőr elindította, hogy a vízhez belegyen keverve a hab, csak hogy ezek a nagyszerű állapotban levő fecskendők, nem mindig csinálják azt, amit te szeretnél. Konkrétan beszart, ott ahol van, nem keverte be a habot és a tömlőből bizony csak víz jött. Ennyi a rövid története a vízzel való oltásnak, ami a videón látható.

Mind a hat tűzoltó pedig ugye nem olthat tüzet. Egyik a parancsnok, ő irányítja a mentést, oltást. A másik a sofőr, ő sem olt. Ő a szivattyút kezeli.

A többiek pedig az 1-es, 2-es, 3-as, 4-es. Ők párban dolgoznak.

Remélem kielégítő választ kaptatok, megérteni kell, nem pocskondiázni. Főleg nem elítélni addig, amíg nem tudjátok mi történt valójában.

Az Okf-nek nem érdeke az, hogy kitudódjon, milyen siralmas állapotban vannak a felszerelések, nyilván egyszerűbb a tűzoltókra kenni, ők csak kis halak.

Egyébként még annyit tennék hozzá, hogy a videó készítője süllyedjen el jó mélyre, mert mindenkinek állampolgári kötelessége a segítség nyújtás. Ha nem is tudok az oltásban részt venni, mert olyan a helyzet, de ami menthető azt menteni kell. Itt ugye mindenki jobban járt volna, ha kitörik az autó ablakát, kiveszem sebességből, kiengedem a kéziféket és eltolom. Ha kormányzár van rajta is arrébb tudom bőven tolni. Egy kitört ablaküveg még mindig megfizethetőbb, mint a szénné égett autó.

Peace.

Nem vagyok tűzoltó, de testközelből ismerem a munkájukat. Nem szeretném megütni a bokám egy esetleges utánam nyomozás miatt, úgyhogy hagyjuk, hogy miért.

Nyilván a lakosságon kívül senkinek nem érdeke, hogy kitudódjanak ezek az információk. Néha néha napvilágot látnak cikkek ezzel kapcsolatban, majd a testület hevesen tagad. Nem tudom, a civil emberek mennyire látnak bele a szervezet felépítésébe, de a tűzoltóság maga több, mint 150 éve működött és bevált, míg nem idén egy 12 éve működő szervezet, a katasztrófavédelem átvette az irányítást felette, B. Úrral az élen, aki nem csak, hogy nem tanulta a szakmát, de testközelből maximum gyertyát látott égni. Mindegyis. Május óta nem csak Budapest lakossága, de az egész ország veszélynek van kitéve. Leépítések voltak mindenhol. Pesten rengeteg kerületnek két fecskendője volt, mostmár csak egy van, mondván, hogy ezek is el tudják látni a feladatot..

Hangsúlyozom, ezt mind olyan emberek döntötték el, akik nem értenek semmit ehhez. Hogy megértsétek mit is jelent ez, ha egyidejűleg Pesten két kiemelt fokozatú tűz is van (mint mondjuk a műegyetem tűz, metró tűz, ha egy több száz dolgozót befogadó munkahely, iskola ég, stb.) a többi kisebb nagyobb tűzet majd eloltja a civil lakosság... Ugyanis ennyi tűzoltó szolgál csak a Fővárosban. Remélem érzitek mondanivalóm súlyosságát. Egyébként félreértés ne essék, a tűzoltók nem csak tüzet oltanak. Liftből mentenek, autóbalesethez mennek, vihar utáni károkat számolnak fel, vakolatot szednek a ház faláról, macskát mentenek a ház faláról, galambot a lámpák tetejéről, stb.

Ha egy kicsit jobban odafigyeltek a hírekre, idén sokkal több halálos áldozatot követelő tűzeset volt, mint az elmúlt években. A tűzoltók sem elégedettek. Nem elég, hogy nem tudják eltartani a fizetésükből a családot, de a bőrüket viszik kockára ilyen felszerelések és ekkora létszámhiány mellett.

Akinek van ideje itt van három cikk, nem túl hosszú, de igen tartalmas és igaz. Olvassátok el. Kicsit tisztábban fogtok látni.

[link]

[link]

[link]

Illetve van egy nyílt levél, aminek sajnos a linkjét nem tudom ide berakni, de bemásolom nektek:

Orbán Viktor Úr,

Magyarország Miniszterelnöke

és

Dr. Pintér Sándor Úr,

Magyarország Belügyminisztere

részére

Tisztelt Miniszterelnök Úr, tisztelt Belügyminiszter Úr!

Mi, Magyarország készenléti szolgálatot ellátó és hivatali munkarendben dolgozó hivatásos állományú tűzoltói ezúton kívánjuk jelezni, hogy Dr. Bakondi György altábornagy Úrral, az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság Főigazgatójával, - mivel szakmailag és emberileg egyaránt alkalmatlannak tartjuk e tisztség betöltésére - a továbbiakban nem kívánunk együtt dolgozni, illetve nem kívánunk az alárendeltségébe tartozni.

Indokaink a teljesség igénye nélkül a következők:

Szakmai alkalmatlanságához nyilván az Önök számára sem fér kétség, mivel közismert tény, hogy Bakondi Tábornok Úr semmilyen tűzoltósághoz, polgári védelemhez illetve katasztrófavédelemhez köthető szakirányú végzettséggel nem rendelkezik.

A tűzoltók meglátása szerint, - beleértve az „egyszerű”, vonulós tűzoltót és a legmagasabb szintű szakmai képesítéssel bíró főtisztet egyaránt - az általa irányított átalakítások kifejezetten károsak, szakmaiatlanok, esetenként a teljes dilettantizmust feltételezik.

Míg a beavatkozói állomány (a tűzoltásban, műszaki mentésben és egyéb kárelhárításban aktívan résztvevő beosztottak) létszámát megközelítőleg 20%-kal csökkentették, - veszélyeztetve ezzel az állampolgárok alaptörvényben rögzített biztonsághoz való jogát - addig a különböző hatósági osztályok aktív, vagy adminisztratív feladatokat ellátó személyzetét közel a kétszeresére duzzasztották.

Az úgy nevezett „PAJZS” rendszer – mely egy riasztást segítő, döntésirányító rendszer – bevezetésével, annak hiányosságai miatt, a káresethez történő vonulások megkezdése esetenként több percet késik, az irányítás pontatlan, szakmaiatlan, aminek az állampolgárok élet és vagyonvédelme látja kárát.

Az Önöké és családjaiké is, tisztelt Miniszterelnök úr, Belügyminiszter Úr.

Konkrét példa a fent említett problémára a pomázi eset, mely elég nagy média visszhangot kapott, aztán Isten tudja miért, egyik napról a másikra „elfelejtődött” az eset.

Pedig ott, sajnálatos módon haláleset is történt.

Számos, olyan beosztást hoztak létre, melyet aztán hetek, hónapok múlva megszüntettek, vagy átalakítottak, felismervén, hogy ezen beosztásokhoz nem, vagy csak alig tudnak érdemi munkát hozzárendelni.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az ezen beosztásokba felvett, szinte kivétel nélkül civil végzettséggel rendelkező munkavállalók tűzoltó tiszti kinevezéssel kerülnek állományba.

Felháborítónak tartjuk, hogy egy 12 éves múltra visszatekintő, tapasztalatlan, részben kontraszelektált „műintézmény” (OKF) irányíthat egy közel 150 (!) éves múlttal és gyakorlattal rendelkező, kipróbált, kifejezetten hatékony, és a társadalom által megbecsült szervezetet, úgy, hogy az az adófizető állampolgárok számára jóval többe kerül, mint korábban.

Sajnálatos tény, hogy ezen átalakítások hatására az eddig szinte nem létező fluktuáció egyes térségekben megközelíti a 30%-ot, és ami még rosszabb, hogy a legtapasztaltabb kollégák hagyják el a pályát, mondván: „Én nem erre esküdtem fel”.

És sajnos, a leszerelési hullámnak előreláthatóan még nincs vége.

Bakondi Tábornok Úr valamilyen mélyről jövő, számunkra érthetetlen gyűlölettől vezérelve a TŰZOLTÓ szót minden áron ki akarja törölni a köztudatból.

Nagyon jó példa erre a Tűzoltóság Központi Zenekara és a Tűzoltó Múzeum elnevezés megváltoztatása, Katasztrófavédelem Központi Zenekara és Katasztrófavédelmi Múzeum névre.

Említhetnénk még az egyenruháink és gépjárműveink feliratozásának hasonló módon történő megváltoztatását is.

Ezt Bakondi Tábornok Úr átnevezésnek hívja, mi egyszerűen lopásnak.

Szerényen megjegyeznénk, hogy minket már jóval azelőtt is tűzoltónak hívtak, hogy a katasztrófavédelem „megszületett” volna, és valószínűleg akkor is annak fognak hívni, amikor a „katasztrófavédelem” szóra már senki sem fog emlékezni.

Bakondi Tábornok Úrral szembeni másik kifogásunkról, miszerint emberileg is alkalmatlan a pozíció betöltésére, annyit szeretnénk megjegyezni, hogy alárendeltjeivel szemben a legalapvetőbb emberi normákat sem tartja be.

Tudomásunk és esetenként tapasztalatunk szerint számára teljesen normális dolog, az alaki szabályzatnak egyébként teljesen ellentmondó, úgynevezett „csendőr-pertu”, (egyoldalú tegeződés), az alárendeltjeivel történő megalázó, lekezelő, káromkodó stílusú hangvétel.

Az is jellemző rá, hogy jelentések fogadásakor és egyéb hivatalos fórumokon nem csak az előbb említett alaki szabályzattal, de a Nemdohányzók védelméről szóló törvénnyel sem különösebben foglalkozva, szinte állandóan ott lóg a cigaretta a szája sarkában.

Bővebben a szakmai kifogásainkat terjedelmüknél fogva most nem kívánjuk ismertetni (a médiában azért már több helyen fellelhetőek), de őszintén reméljük, hogy a több ezer aláírás meggyőzi Miniszterelnök Urat és Belügyminiszter Urat arról, hogy a probléma kizárólag szakmai alapon történő megvitatása az állampolgárok biztonsága és a tűzoltó társadalom megnyugtatása érdekében feltétlen szükséges.

Előre bocsájtjuk, hogy számunkra – mint azt fentebb jeleztük – a hívatásos tűzoltók szakmai becsülete nem képezi, nem képezheti vita tárgyát.

A Kormány intézkedésének záros határidőn belüli elmulasztása esetén kénytelenek leszünk az orvos rezidensekhez hasonlóan közjegyzőnél letétbe helyezni szolgálati viszonyunk megszüntetése iránti kérelmünket.

Tisztelt Miniszterelnök Úr, Belügyminiszter Úr!

Ne gondolják, hogy ez üres fenyegetés.

Ez nem fenyegetés, ez ígéret!

Mi tűzoltók az orvos rezidensekhez képest sokkal előnyösebb helyzetben vagyunk azáltal, hogy mindannyian rendelkezünk legalább egy civil szakmával, de a legtöbbünk 2-3, esetenként még ennél is több képesítéssel bír.

Mi ha kell, a civil életben is megálljuk a helyünket.

Ez idáig, a megalázóan alacsony fizetés ellenére is pályán maradtunk pusztán hivatástudatból, de ha műkedvelő amatőrök (elnézést a kifejezésért) az önbecsülésünktől is megfosztanak minket, akkor rákényszerítenek bennünket, hogy tovább álljunk.

Sajnos ennek azok fogják kárát látni, akik eddig bíztak bennünk, de meggyőződésünk, hogy ők is megértenek bennünket, és hasonló helyzetben ők is ugyanezt tennék.

Mi szeretnénk továbbra is tűzoltók maradni, de eljutottunk (eljuttattak minket) arra a szintre, hogy már nem minden áron.

Tisztelt Miniszterelnök Úr, Belügyminiszter Úr!

Várjuk megtisztelő válaszukat!

Tisztelettel:

Magyarország (egyenlőre még lojális) TŰZOLTÓI és velük egyetértő magyar polgárok