A zsenik, azért zsenik, mert tudják használ a tudatalattijukat?

Tényleg hülyeséget írtál, nézz utána jobban a dolgoknak! Az egész kérdésed nem javítom ki, de:

Zseni lehet abból is, aki 10.000 órát foglalkozik egy dologgal, például zenével. Az agyba új szinapszisok (kapcsolatok) jönnek létre a hasonló specifikációjú problémák gyorsabb megoldására.

az agy egy része a reflexszerű dolgoknak, meg testi funkcióknak van fenntartva, ez oké. nem minden gondolatot követünk végig a tudatunkkal, ez is oké. de a tudatalattiba tudatos tanulással "hozzászoktatással" lehet bepakolni dolgokat. Így a komplex feladatok megoldása később egyszerűbbé válik mert a tudataatti gondolkodás gyorsabb. De ezen kívül egyébként a megfelelő gondolatstruktúrát is ki kell alakítani, nem elég csak ilyen shortcutokat létrehozni az agyban, hanem egy megfelelő modellt is képezni kell a problématípusról amivel sokat találkozunk. Mindehhez bőőőven elég az agykapacitásunk, általában. tehát most 5%al több agy ide vagy oda, sztem mind1.

találmányokat felfedezéseket eddig is csinált az emberi faj, két dolog kell hozzá: egy viszonylag egészséges test, viszonylag jól működő aggyal, és sok sok motiváció. De a motiváció általában fontosabb.

A #4-hez még annyit érdemes hozzátenni, hogy az eltérő génállomány következtében létezhetnek eltérések az agyi funkciókban, kapcsolatokban, továbbá a jelátvitel során bekövetkező információvesztésben. Emiatt az egyes "tudáshoz" szükséges agyi és idegi feltételrendszer néhányaknál kedvezőbb lehet az átlagnál. Így vannak abszolút hallásúak (nem fejleszthető idáig), rendkívüli memória képességűek, vagy éppen különleges grafikai képességűek. Vagyis a zseni agyműködésében egy konkrét terület működésének feltételrendszere jóval kedvezőbb az átlagnál. Ebből következően ő ezt a területet jóval erősebben motiváltan műveli, ami további előnyöket jelent.

A szorgalom az átlaghoz képest kiugró teljesítményekre képes, de élesen megkülönböztetendő a zsenitől, aki viszont elkallódhat, ha nem kerül a tanuláshoz kedvező helyzetbe. Beethovenné, Michelangelóvá, vagy Bolyaivá senki sem tudja képezni magát. A múlt század közepén volt egy magyar fejszámolóművész, akit senki nem tudott utolérni, az akkori gépeknél is gyorsabb volt. Ilyennek született.

De ezek az emberek nem a tudatalattijukat használták erősebben. Az agyberendezkedésük volt kivételes.

Kicsit régi a kérdés, de Tesla és Einstein is "megváltozott" tudat állapotról beszél, amikor nagy ötletelésbe kezdett. Sőt, igazából elég sokan.

Ezt a tudatváltozást valószinüleg ma meditációval érheted el a legegyszerübben, nekik ösztönös lehetett.

Annyit még, kérdező, hogy tudatalatti nem létezik.

Semmi sincs alárendelve a tudatnak. Tudattalan agy létezik - és a tudat ennek van alárendelve (többek között).

Ahogy írták, léteznek olyan gyakorlatok, amivel a tudat képes megszólítani a tudattalant. Aztán - jó esetben - valami válasz is születik.

De ettől ne várj csodákat, mert a tudattalan nem okos!

Viszont nagyon-nagyon sok információt dolgoz fel, sokkal gyorsabban és hatékonyabban, mint a tudat.

Ha véletlenül ebben a sokban benne van a megoldás, és még elő is tudod hozni - akkor nyert ügyed van.

De a zseniség nem ezen múlik, mert - még egyszer mondom - a tudattalan nem okos!