A régóta létező, bizonyított tudományos eredményeket abszolút érvényűnek fogadja el a tudományos közösség?

A tudományban vannak a leírt, megmért dolgok meg az elméletek. A leírt dolgok azok a tények, pl hogy az ember oxigént lélegzik be és szén-dioxidot fúj ki. Illetve hogy bizonyos oxigén-koncentráció alatt már megfulladunk. A szén 12-szer nehezebb a hidrogénnél. Ezek tudományos eredmények, lehet hogy volt köztük ami valaha elméletként fogalmazódott meg, de aztán megmérték, igazolták. Ezekkel kapcsolatban nem fog kiderülni, hogy bocs, mégsem igazak.

Bizonyos "szabályok" tehát nem fognak soha változni, nem azért, mert elzárkóznk tőle, hanem mert már meg van mérve. Nem fog kiderülni, hogy az ember ciánt lélegzik be és elemi aranyat fúj ki.

Ugyanígy egyes általánosabb tételek (pl a kémiában az anyagmegmaradás) is változatlanok. Sose lesz olyan, hogy pl:

H2 + O2 = H2O + Ag, azaz hidrogén égésekor nem fog ezüst keletkezni, és nem fognak a kiindulási termékek eltűnni.

Nyilván más eredményeket meg lehet, olykor meg kell változtatni.

Az első válaszolóval értek egyet: Addíg, amíg nem bizonyítják be egy tudományos törvény helytelenségét, addig azt igaznak véljük. Pl. Arisztotelész óta ezer évig az emberiség a négy őselemben hitt, aztán jött Dalton, Edison...akik bebizonyították az ellenkezőjét. A newtoni fizika sem teljesen igaz, amit Einstein bizonyított be relativitáselméletével. Régen az atomot is osztahatlannak vélték, de aztán kiderült, hogy vannak protonok, elektronok, neutronok, idővel arra is rájöttek, hogy ezeket az elemi részecskék is kvarkokra bonthatók.

Általában véve: minél többet tudunk, annál több kérdés merül fel. Habár fejlettnek hisszük mai tudományunkat, mégis még rengeteg dolog van, amiről még fogalmunk sincs. És ez szép a tudományban :D Elég sok minden csak feltételezés, találgatás, például az evolúcióelmélet is csak egy "elmélet", hogy pontosan úgy volt-e vagy kicsit/nagyon másképp, azt még nem tudjuk. Se nem, hogy mi volt az ősrobbanás előtt, vagy a rák ellenszerét.

A tudomány nagyon érdekes dolog :) És így vélekednek a tudóskörökben is. Akármikor akármire fény derülhet, változhat, akármikor feltalálhatunk valamit. Innovatívnak kell maradnunk.

szerintem ezt embere válogatja, kinek mennyire kell abszolút érvényűnek elfogadni valamit. Nekem pl a fuzzy logika a szimpatikus, ami nem úgy gondolkozik hogy valami igaz vagy hamis, hanem úgy hogy minden állítás igazságértéke 0 és 1 között van. Nyilván nem számítógép vagyok, szóval sehol sincsenek konkrét értékek, de valamilyen szinten az agy is fuzzy logika szerint működik, mindenről megvan a véleménye, hogy mennyire erősen hisz benne. A matematikai dolgoknál általában szinte minden 0 vagy 1 (ezekhez nagyon közeli), hiszen a matematika a kétértékű logikára épül. A biológiában/földrajzban/csillagászatban már érdekesebb a helyzet, és a humán tudományoknál még határozatlanabbak az értékek.

Nekem pl semmi problémám nincs azzal, hogy az evolúciót/evolúciós algoritmusokat kutassam, pedig csak olyan 0.1-et adnék arra, hogy az ember őse egy egysejtű élőlény volt. Csinálom a teszteket, gondolkozom a lehetőségeken, számokon, és az eredményektől függően növekedik, vagy csökken az evolúciós elméletbe vetett hitem. Az evolúció alapjai pl viszont már megint konkrétabbak (szinte 0, illetve szinte 1), hiszen az szinte csak matematika.