Hogy lehetne az életünket tartalmasan, boldogan leélni kevés pénzböl?

elösször is örülj hogy van pénzed nyaralásra,van munkád,vannak gyerekeid,van pénzed kajára,van férjed,van házad.(Nekünk mostanába még kajára sincs pénz.)

másodszor meg TE is lehettél volna gazdagabb ha tettél volna elget érte.szerintem az élet pénz nélkül is lehet boldog.

Örülj,hogy van családod,házad munkád.Becsüld meg azt,amid van,és ne azon parázz,hogy másnak több van.Lehet tartalmassá tenni az életet pénz nélkül is.Lehet olvasni,zenét hallgatni,egütt társasjátékozni,a gyerekekkel közösen süti-főzni stb.A szeretet az,ami boldoggá teszi a családot.

Aki pedig külföüldre vágyik,az tévesen hiszi,hogy ott jobban boldogul majd.Ott mindig idegen leszel,a pénzt nem adják ingyen,nagyon megkell érte dolgozni,és a megélhetés sem olcsó ott sem.Nagyon kevesen vannak,akik valóban jobban járnak külföldön,mint itthon.

Buddhistaként. Szabadulj meg a vágyaidtól. Ez nem vicc.

Annak meg, aki azt írta, hogy: "Aki pedig külföüldre vágyik,az tévesen hiszi,hogy ott jobban boldogul majd.Ott mindig idegen leszel,a pénzt nem adják ingyen,nagyon megkell érte dolgozni,és a megélhetés sem olcsó ott sem.Nagyon kevesen vannak,akik valóban jobban járnak külföldön,mint itthon.", a különbség mindössze annyi, hogy külföldön meg is lehet élni a tisztességes munkával keresett pénzből. Persze nyilván nem luxusban ott sem, de azért nem is kell azon rágódni, hogy miből fizesd a számlákat. A többség valójában ténylegesen jobban jár külföldön, csak azok nem, akik vagy nem szánták el magukat rendesen, vagy egyszerűen csak pechesek voltak; ez is előfordul. És hidd el, ha megismernek, akkor ott is befogadnak. Tapasztalatból mondom.

Úgy, hogy lemondassz minden olyan dologról, ami nem a feltétlenül szükséges életfenntartásodhoz kell, és a megmaradó lehetőségeket megpróbálod 100%-ig kihasználni.

Jó, tudom mindez még menne is, ha (társas lények vagyunk) a többiek hagynák...

"Egynapom:reggeltöl munka estig. Majd gyerekek, ház , férj ellátása.És ez így megy naprol napra . Hétvégén fözés , stb.. kicsi pálzázás. Ritkán kirándulás egyévben egy hét nyaralás."

A legtöbb ember számára a legfontosabb a család, így a többség értékrendje szerint, mivel van munkád, házad és családod, ezért boldog lehetsz. (Én mondjuk nem így gondolom, de ez a magánügyem.)

Ha nem vagy boldog, akkor nyilván úgy jársz, mint az emberek jelentős része (talán többsége), akik a nagy alkalmazkodási igyekezetben (hogy normális, tisztességes dolgozónak tűnjenek, és ezért az életüket a Normális, Elfogadott Célok, vagyis a család és a ház szolgálatába állítják, ezek azonban nagyon drága mulatságok és megkívánják, hogy az élet gürcöléssel teljen) már teljesen elvesztették a kapcsolatukat önmagukkal és nem tudják már, hogy mire vágynak és mitől lennének boldogok. Mivel annyira megszokták, hogy ne a saját életüket éljék, hanem megfeleljenek (nagyszülőknek, szülőknek, férjnek, feleségnek, barátoknak, filmekben látott mintáknak, könyvekben olvasott mintáknak, főnököknek), hogy már elfelejtették, milyen lenne, ha a saját életüket élhetnék, és így hiányérzet gyűlik fel bennük, aminek nem tudják a pontos okát. Ez azonban nem pénzkérdés, hanem önismereti kérdés.

Megjegyzem, mindez nem "mai magyar valóság", mert a "munka-ház-család" szentháromság ugyanúgy betölti egy mai amerikai, egy újkori angol, egy középkori kínai vagy egy ókori egyiptomi életét is, és a felsorolt helyeken és időkben ugyanúgy éltek boldog és boldogtalan emberek, tehát a boldogság csak igen kismértékben gazdasági és technikai kérdés.