Mi történik akkor ha két tükröt teljesen pontosan egymás felé fordítunk, mi látszik a tükörben?

Miért gyengülne el? Nem lézer diódát teszünk a tükrök közé, hanem kirakjuk a napra. Azért írtam a lézert, mert ez lényegében az lenne. A lézer működési elve ugyanis: Egy tükör az egyik oldalon, egy félig áteresztő tükör vele szemben. A kettő közé valahogy fényt nyomnak be, ezt után pótolják egészen addig, és tovább, míg a sugár elég erős nem lesz ahhoz, hogy átüssön a féligáteresztő tükrön.

Ui.: a LASER rövidítés, amely már tartalmazza a "sugár" szót. Így a "lézer sugár" értelmetlen, mert a "sugár" szót kétszer mondtad ki.

Erről nekem a kvantumelmélet jut eszembe. Ha pl. beteszünk egy elektront egy két részre osztott dobozba, az elektron hullám formájában egyszerre ott lesz mindkét oldalon. De ha belenézünk a dobozba, a hullám hirtelen megszűnik, és az elektron részecskévé változik, mely az egyik oldalon van. Ha nem nézünk oda, az elektron ott lesz egyszerre mindkét oldalon, hullám formájában. Még akkor is megmarad egyszerre mindkét oldalon, ha a két oldalt elválasszuk és akár több ezer fényévnyi távolságra helyezzük egymástól. Csak akkor dönti el, hogy melyik oldalon legyen, ha belekukucskálunk az egyikbe.

A megfigyelő szerepét először a határozatlansági elv említette. Heisenberg megállapította, hogy a megfigyelő jelenléte miatt nem tudjuk soha egyszerre pontosan megmérni a részecske helyzetét és sebességét. Volt aki azt állította, hogy az elektron csak akkor dönti el, hogy melyik oldalon van, ha van egy megfigyelő. Más tudósok ezt marhaságnak tartották, köztük Einstein is! Mivel a számítás probabilisztikus lett. Einstein kijelentette, hogy Isten nem játszik kockajátékot, vagyis a részecske helyzete nem függhet a megfigyelő jelenlététől és főleg nem a valószínűség számítástól. A részecske vagy itt van, vagy ott, nem lehet két helyen egyszerre.