627 mg az hány liter?

m = 627 mg = 0,627 g = 0,000627 kg

m = V*ρ

V = m/ρ = 0,000627/ρ

Na most kellene a sűrűség (fajsúly) kg/liter – ben. Ha pl. ρ = 1 kg/l (ilyen pl. a víz), akkor:

V = 0,000627/1 = 0,000627 liter

A kérdést így kellett volna feltenni:

Mekkora a fajsúlya (sűrűsége) annak az ásványvíznek, aminek az ásványi anyag tartalma 627 mg/l? Az ásványi anyagot vegyük úgy, mintha tisztán nátrium-hidrogén-karbonátból állna.

Ez olyan kis mennyiség, hogy nem befolyásolja lényegesen a sűrűséget, nyugodtan számolhatunk úgy, mintha tiszta vízről lenne szó, vagyis ρ = 1 kg/l.

A sóknak (ilyen pl. a már említett nátrium-hidrogén-karbonát is) nagyobb a sűrűsége mint a víznek. Ezért a vizes sóoldatoknak nagyobb a sűrűsége (fajsúlya) mint a tiszta víznek. A sóoldat sűrűsége függ a feloldott só tömegétől (a sónak az oldatban lévő koncentrációjától) és a só sűrűségétől.

A nátrium-hidrogén-karbonát sűrűsége: 2,159 g/cm³ = 2,159 kg/dm³ = 2,159 kg/liter

[link]

Hogy pontosan mennyi lesz annak a vizes oldatnak a fajsúlya, ami literenként tartalmaz 627 mg nátrium-hidrogén-karbonátot (szódabikarbónát) nem tudom, de a megközelítő számítás alapján nem lesz több, mint: 1,0004 g/cm³ = 1,0004 kg/liter, vagyis legfeljebb ennyi lesz a sűrűsége.

Minél több só van feloldva, annál nagyobb az oldat sűrűsége. Kisebb mennyiségek esetén ez egyenesen arányos a feloldott só mennyiségével (koncentrációjával).

Akinek nem szabad sót fogyasztania, annak a konyhasó nátrium tartalma okozza a gondot (konyhasó = NaCl = nátrium-klorid):

[link]

Régebben volt egy olyan „diétás só“, ami nem tartalmazott nátrium-kloridot (konyhasót) mégis sós íze volt. Ez úgy volt elérve, hogy másféle sóknak a keverékével volt helyettesítve a konyhasó. Ennek a vegyi összetétele a következő volt:

Kalium chloratum (KCl): 46,235 g

Ammonium chloratum (NH₄Cl): 7,700 g

Calcium formicicum (kalcium formiát): 7,700 g

Magnesium formicicum dihydratum: 2,975 g

Acidum glutamicum: 5,390 g

A sós íz annak volt köszönhető, hogy a konyhasónak a sós íze a benne lévő klórnak köszönhető. Ez adta az ötletet arra, hogy akkor keressünk olyan kloridokat, amik nem mérgezőek, mert ezeknek is sós lesz az ízük és nem lesz bennük nátrium. Ilyen klorid a kálium-klorid (KCl), ammónium-klorid (NH₄Cl), kalcium-klorid (CaCl₂), magnézium-klorid (MgCl₂). Ezeknek mindnek sós íze van, a magnézium-klorid ráadásul még keserű is, mert a magnézium vegyületeinek keserű íze van.

Egy sónak a vegyi összetételétől függ az emberi szervezetre való hatása. Mindegyik sónak más. Pl. a magnézium sók (magnézium-klorid, magnézium-szulfát, magnézium-karbonát) nem mérgezőek. Vannak ellenben mérgező sók is (fluoridok, cianidok, nehézfémek sói, stb.).

Akinek kerülnie kell a konyhasót, annak kerülnie kellene a szódabikarbónát (NaHCO₃) is (gondolom), mert ebben is ugyanúgy ott van a nátrium, mint a konyhasóban (NaCl). Ez azt jelenti, hogy számára nem ajánlatosak a nátrium tartalmú ásványvizek. Azért konyhasó formájában jóval több nátriumot fogyasztunk, mit az ásványvizek által:

[link]