Elvileg bármiből lehet nagydoktori címet szerezni?

Persze. Először is kell, hogy PhD-ja legyen az illetőnek, valamint pár száz impakt faktora lakatostudományok terén, amit úgy lehet elérni, hogy nemzetközi úgynevezett peer-reviewed lapokban publikálja a tudományos eredményeit (pl a legrangosabbak a Journal of Locksmith Sciences, vagy a Nature Locksmith, de a Science tavalyi Locksmith különszáma is nagy port kavart fel ezen a forrongú tudományterületen).

Ezután egy nagydoktori disszertációban összefoglalja az eredményeit, eadja az MTA megfelelő alosztályához, és már mehet is védeni.

"eadja az MTA megfelelő alosztályához, és már mehet is védeni"

igen, kb. egy év átfutási idő után, amíg elbírálják a disszertációt.

Nem mivel, nincsen ilyen egyetemi szak mert ma nem veszik tudományszámba.

Azonban:

-Régies értelemben tudománynak, filozófiának vagy bölcseletnek nevezték a megismerő tevékenységek minden formáját, így a szűkebb (mai értelemben vett tudományágakon kívül) a művészeteket, a világnézeti gondolkodást, vallásos és mitológiai tanokat, szakmai tapasztalatokat, technikai ismereteket, megfigyeléseket, elmélkedéseket. A megismerés útjainak tekintették többek között a rációt, emóciót, intuíciót, meditációt és az imát is.

Az én elképzelésem szerint mindenből lehet tudomány, mivel a tudomány legfőbb lényege a módszertana és elvei. Például manapság tudományos eredményeket tanítanak, hogy lexikális tudást adjanak meg ne haljunk meg áramcsapástól, villámlástól, széndioxid mérgezéstől. Ellenben tudományos módszertant nem, pedig nem olyan bonyolult dolog és szerintem bárki hasznát vehetné bármikor.

"Prof. dr. habil Pruktozál Ányos D.sc. a lakatostudományok doktora, tanszékvezető egyetemi docens."

Majdnem. De a "prof" az egyetemi tanár, eleve magasabb rang, mint a docens, tehát aki Prof XY az nem lesz tanszékvezető egyetemi docens, hanem tanszékvezető egyetemi tanár. (Vagy ha nincs tanszéke, akkor nem tanszékvezető.)