Lehetséges lenne "begyújtani" a Jupitert?

Nem, mert a tömege túl csekély hozzá. Oda kéne dobni még pár bolygónyi anyagot, hogy a gravitáció eléggé összehúzza ahhoz, hogy meginduljon a magfúzió.

Ha pedig akármilyen technikával "begyújtanánk" vagyis eléggé felhevítenénk ahhoz, hogy a fúzió elinduljon, akkor a születő csillag egyszerűn "szétfújná" magát.

A csillagok ugyanis egy rendkívül kényes egyensúly termékei - egyrészt összetartja őket a saját, hatalmas gravitációjuk, másrészt szétvetni próbálja őket a belső felszabaduló energia. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, akkor a végeredmény egy tekintélyes robbanás lesz. Ez történik egyébként a csillag haldoklásakor - amikor elfogy a hidrogén, (egészen pontosan fogytán van, hiszen teljesen sosem fogy el) akkor elkezd csökkeni a belső nyomás, és a gravitáció kerekedik felül. Elkezd összehúzódni a csillag, egészen addig, amíg elég forró nem lesz ahhoz, hogy elinduljon a hélium fúzió - ez nagyság rendel több energiát termel, így az előző méret többszörösére fúvódik fel a csillag, amíg el nem fogy a hélium - ekkor újra összehúzódik, és egy két (hatalmas csillagoknál még több) ciklus erejéig tart - míg végül elfogy az anyag (illetve vas fölött a magfúzió már veszteséges folyamat, tehát több energia kell két vasatom egyesítéséhez, mint amennyit lead) ekkor még egyszer utoljára összeroskad a csillag. Ha van benne még anyag, akkor egy utolsó robbanással lerepíti ami még maradt (legtöbb csillag a lüktetése alatt ledobja a külső köpenyt) és végül a mag kihűl. Kivéve, ha a maradék anyag elég sok ahhoz, hogy neutron-csillag, vagy fekete lyuk alakuljon ki. Ekkor a gravitáció addig húzza az anyagot, míg végül egy szinte nulla térbeli kiterjedésű, de elképesztő tömegű test nem jön létre :)

Ezt az ötletet akkor a csillagkapu Arthur C. Clarke-tól kölcsönözte. :)

[link]

Nagyon fejlett technika kellene hozzá, de elvileg belehet. Az ön begyulladáshoz viszont kicsi a tömege.

Előttem szóló: Nem tudom, hány eve már a "Nahát!" c magazinban olvastam erről. A rovat cime're is elmexek: "Hamarosan ket vagy három Nap fog ragyogni az egen?"(a Föld túlnepesedesenak enyhitese volt az apropó, hogy ezzel a megoldással a Jupiter valamelyik holdján a Földihez hasonló körülmenyek is kialakulhatnak.

Ott szó szerint igy fogalmaztak: "kutatók egyetertenek abban, hogy egy egymeteres hidrogenbomba is megadná azt a szikrát, ami kell hozzá. Viszont amit most irtál a meteorokkal kapcsolatosan, bennem is ketely támadt...

tegnap néztem az egyik csatornán egy jupiteres műsort.

1994ben becsapódótt a jupiterbe egy üstőkös a Shoemaker–Levy 9 (rövidítve: SL9, D/1993 F2) ami 300millio atombomba erejének megfelelő energiát szabaditottfel a becsapódáskor.

erős a gyanum,hogy egy hidrogén bombánál többkéne,persze abból akkorát lehet építeni amekkorát akarunk...

viszont a meteor becsapódás nem indit be egy láncreakciót, mint egy nukleáris robbanás, mint egy atom v heliumbomba robbanása meg ha az ereje meg is haladja.

A csillagokba meg magfúzó zajlik, ugyanaz a jelenseg, mint egy ilyen nukleáris töltetben.

Szóval lehet megsem tartom elkepzelhetetlennek, hogy "be lehetne gyújtani" persze ez csak az en velemenyem.

Azert leőveszem a szakirodalmat es vagy hülyeseget irok, vagy nem :)

legyen a Jupiter egy egy kilós pre'selt trotill tömb. legyen a meteor egy jól meglenditett 5 kilós kalapács. Ha a kettő találkozik, semmi sem törtenik, pedig a kalapácsnak jóval nagyobb a tömege, es nagy a mozgási energiája.

De ha hozzáer egy hanyagolható tömegű eppen begyulladó gyufaszál, könnyen jutunk jó minősegű bontott teglához. Egő gyergyával, vagy öngyújtóval erintkezve megint nem sok minden törtenne. (csakis szúróláng gyújtja be)

Nem az számit, hogy milyen tömegű test csapódik be, mekkora az a becsapódási energia, hanem hogy mi.

Ahol nagy energia szabadul fel ott alkalmazzák az atombobához viszonyitott ertekekek ott is, ahol nincs nukleáris reakció. (vulkánkitöresnel is)