Veletek nem volt olyasmi, hogy felsőoktatási intézménybe jártatok, és másképpen viszonyultatok a barátaitokhoz és családtagjaitokhoz?

"Egy 20 évvel ezelőtti diplomának még volt valami értéke, de a mainak?"

Ez mekkora baromsag... Ha a biologia diolomamat 20 evvel ezelotti tudassal szereztem volna, akkor a halal futyijen se kaptam volna munkat, mert olya elvult lenne a tudasom. Es ez igaz kb az osszes egyetemi kepzesre (mernoktudomanyok, inforamtika, orvosi). Lehet, hogy csak neked nem tunt fel, de a vilag nemileg valtozott 20 ev alatt.

5-ös és 6-os:

Diploma és diploma közt nagy a különbség! 20 éve talán még nem volt annyi kamuszak, mint most, főleg főiskolák közt. Biológus akkor is volt és akkor sem tartozott a könnyűek közé, ahogy ma sem.

szintén biológus

Nem, nem volt.

De anyumnak, se apumnak nincsen diplomája, de tisztességes emberek, tisztességes munkával.

A barátaim meg mind fősulira/egyetemre járnak.

Tényleg nem tudni pontosan, mire gondoltál. Engem pl. a barátaim hülyének néztek, hogy miért megyek biológusnak (igen, _mégy egy_ biológus :) ), és miért nem orvosira jelentkezem, hogy valami használható tudásom is legyen (nem a pontszámokkal volt a gond, nem akartam orvos lenni). Szóval elhanyagoltak, és első félév végére szóba sem álltak velem. De láttam olyat is, hogy valaki - ahogy itt mondták -, "elsznobult", és utána már megvetette az ismerőseit, akik nem tanultak tovább, mert ő diplomás lesz, az már más kaszt.

Persze ha valaki a felsőoktatás mellett dönt, elkerülhetetlen, hogy megváltozik a véleménye bizonyos dolgokról. Ha van egy ismerőse, akivel addig jóban voltak, volt beszédtémájuk, de az ismerős az érettségi után beáll dolgozni a szalag mellé, hát igen kevés közös téma marad (főleg, ha mindketten elfoglaltak, alig jut idő a közös szórakozásra). Vagy esetleg ha mérnöknek tanul, meglehet, bizonyos gyártási lépésekben tanultabb lesz, mint az ismerőse, és ha megpróbál valamit elmagyarázni (dicsekszik, mert ki nem? mindenki örül a megszerzett tudásnak, és tovább akarja adni, hogy a másiknak is jó legyen, örüljön ő is), az fellengzősnek, nagyképűnek tűnhet, még ha ő ezt nem is érzi. Előfordulhat elhidegülés emiatt. Meg vannak új barátok, persze az egyetemről, velük könnyebb megtalálni a közös hangot - aki nem ott tanul, gyakran a poénok javát nem is érti.

A másik oldal, hogy ha valaki nem akar, vagy nem hajlandó továbbtanulni, pedig az esze és a lehetősége adott, akkor az, aki viszont kínkeservesen nyűglődik az egyetemen elfordul tőle, mert "neked csak a buli az életed". Ez is vezethet elidegenedéshez, az egyik azt látja, a másik semmit sem csinál, a másik azt látja, az egykori cimbora állandóan a könyvei fölött ül, nem is figyel rá. Továbbá az, aki bekerült egy felősoktatási intézetbe mindenképpen "jobbra tartja magát", mert ő diplomás lesz, valami olyat fog csinálni, amihez az átlagos tudás (érettségi) nem elég. Ez igaz, mindenkiben megvan a büszkeség, hogy ő majd jobb lesz, mint mindenki. Aztán ha ezt érezteti, akkor gond van. Az nem kisebbíti a diplomát, hogy a legjobb barátnak nyolc általánosa sincs meg, vagy a szülők szakmunkások. Szóval ha úgy érzed, mintha szégyellnéd őket (akik nem tanultak tovább), az természetes érzés. Nem jó, és próbáld meg megértetni magaddal, hogy attól még ugyanolyan maradt minden, de persze, hogy büszke vagy magadra, csak ez ilyen furán jön ki.