új állat fajok, jöhetnek létre így?

"két faj aki nem tud egymás közt szaporodni , át tudna e alakulni úgy hogy ne pusztuljon ki egy hatalmas fajkihalás miatt?"

Úgy, hogy utána már tudjanak egymással szaporodni, nem.

Pontosabban, semmi sem lehetetlen, de esélye erősen tendál a nullához.

Az evolúció véletlen mutációk egymásutánja. Ha hasznos egy mutáció, akkor megmarad.

Annak az esélye viszont, hogy egy faj úgy változzon, hogy annyira hasonlítson egy másikra, hogy képesek legyenek önreprodukcióra képes utódot létrehozni és ennek minden lépése hasznos is legyen neki, szinte nulla.

Mivan???

"szinte észrevehetően változnak napjainkban az állatok."

Te észrevedted? Miben nyilvánul ez meg?

"a globális éghajlat változásnak köszönhetően."

Globális éghajlatváltozás vagy van, vagy nincs. Állatfajok hogy változnak ennek köszönhetően?

"két faj aki nem tud egymás közt szaporodni" Semelyik két faj nem tud egymás közt szaporodni. (Illetve van néhány kivétel, ott viszont sterilek az utódok.) Faj definíciójából következik.

"át tudna e alakulni úgy"

Az élőlények folyamatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Amelyik faj nem, az kipusztul.

"ne pusztuljon ki egy hatalmas fajkihalás miatt"

Melyik faj kihalása hatalmas, és melyik nem? Nem a kihalás miatt pusztul ki.

Ó, ez kicsit más, ez ismert tendencia.

Az lehetséges, hogy a megváltozó éghajlat miatt bizonyos élőlények elterjedési területe megnő, és ideiglenesen átfed egy reproduktív izolációval el nem választott faj területével. Azaz ők akkor is tudtak volna szaporodni, ha állatkertben összehozzák (mint pl. oroszlán-tigris... jobb most nem jutott eszembe, de ez nem a legjobb példa), de eddig több száz kilométer választotta el őket, azt meg egyetlen kanos példány sem lépi át egy kis szaporodás kedvéért. :) Viszont most melegebb van, tovább tart mondjuk a nyár északon, olvadnak a jégtáblák, és nagyobb eséllyel találkoznak. Ilyen van, a cikk sajnos igen rondán jelent meg nálam, nem olvastam végig, de talán a jegesmedve hibridjeire nem tért ki.

Szóval a jegesmaci odafent él a hidegben, de olvadnak a jégtáblák, többet kell a szárazföldre jönnie, hogy elég élelmet találjon (bármit megesznek lassan), holott ez a klímaváltozás hatása előtt igen ritka volt. Kanadában él a grizzly, ami szárazföldi, de a melegebb éghajlat miatt a nyár kitolódik, olyan helyeken, ahol addig örök hó volt, kivirágoznak a növények, több növényevő lesz a környéken. Egy ragadozónak ez maga a paradicsom, és mivel délebbi területeken több a grizzly, ő is megy északra a növényevőkkel együtt, hogy ne legyen nagy a konkurencia. És bizony egyre gyakrabban találkozik a jegesmedve a grizzlyvel, és azok szaporodnak - tudnak. Van egy egyelőre nehezen vizsgálható hibrid, van valami angol neve is (félszürke, vagy nem tudom... a grizzly szürke, a jeges fehér, a színe a kettő között van, a mérete pedig valami észbontó, és tényleg mindent megeszik, bárminek nekimegy). Hogy ez valóban faj, azaz képes szaprodni két ilyen egyed, vagy csak hibrid, nem tudom, nem vizsgálták még eleget. Viszont állítólag "ez fogja megmenteni a jegesmedvét" (az egyik tanárunk utalt egy cikkre, amiben ezt írják), azaz szaporodóképes lehet a hibrid. De új faj, csak felében tartalmazza a jegesmedve génjeit. Szóval a jegesmedve ugyan kihal, de a génjeinek egy része megmarad. Nem tudatosan csinálja, ilyen a természet.

És az ilyenek előfordulhatnak máshol is: magashegyeken, például. Vagy a téli álmot alvó állatoknál: Magyarországon a keleti és a nyugati sün azért nem keveredik, mert a populációk egy területen élnek, de a nyugati (azt hiszem) később ébred, és épp akkor lesz szaporodási ciklusa, amikor a keletinek már lecsengett, vagyis nem tud teherbe esni. Viszont a felboruló klíma miatt a szaporodási ciklus is megbolydulhat, és akár ezek a fajok is keresztehződhetnek (ha tudnak... lehet más mechanizmus is, ami megakadályozza a hibrid létrejöttét).

Ehhez átalakulás nem kell, de ez valós tendencia és létezik. Az, hogy ők most hipergyors evolúción mennek keresztül és hirtelen szaporodni tudnak egymás között nem lehetséges, a klímaváltozás inkább csak fajkihalást eredményez, nem új fajok képződését. (Amúgy a testméret csökkenése a "kihalás első jele". A dínók is "így kezdték". Ez a csontok méretén kimutatható. Az a katasztrófa ami végül betett nekik csak a hab volt a tortán. Bár ez egy picit összetett kérdés, simán bele lehet kötni, hogy szigethatás, és nem feltétlenül jelent rosszat. De ezt hagyjuk.)