Mi a szerepe egy víztoronynak? Honnan jön bele a víz és hová megy?

A víztorony szerepe, hogy a közüzemi vízhálózatban állandó víznyomást biztosítson.

Úgy működik, hogy a víztoronyba (adott magasságra) szakaszos üzemben felszivattyúzzák a vizet, és az a gravitációs erőből fakadó (közel) állandó nyomással táplálja a vízhálózatot.

Ha a vízszint lecsökken, akkor a szivattyú bekapcsol, és ismét feltölti vízzel a víztornyot a megadott magasságig.

Így tehát nem kell folyamatosan szivattyúzni a vizet - ez hatalmas energia megtakarítással jár - és mégis folyamatosan van víznyomás.

Pedro

A lakossági ivóvízfogyasztás ciklikus, reggel és este magasabb a vízhasználat (a fürdés stb. miatt), mint a nap többi szakaszában. Ha nem lenne víztorony, akkor mindig a maximális vízfogyasztással megegyező vizet kellene biztosítani. Ha van víztorony, akkor elegendő egy "átlag" mennyiséggel táplálni a hálózatot, mert ha nagyobb a fogyasztás, a víztorony besegít. Ez egyfajta puffer.

Ha egyenlőtlenek a település magassági viszonyai, akkor segít a víznyomás szabályozásában.

Továbbá a víztorony szolgáltatja a tüzivizet, ha valami gond történik a hálózati vízzel (például a vízműveknél gond van).

Bővebben: [link]

hát energiát az nem takarítasz meg vele, az biztos.

ha egy kicsit belegondolsz, a víztoronyban lévő víz max csak annyi energiát tárol (ami aztán a nyomást fent tartja a hálózatban), amennyit belefeccöltél a felszivattyúzásba. sőt, mivel vannak veszteségek, még annyit sem.

előnyei ettől függetlenül vannak:

-puffert képez, azaz egy alacsonyabb vízhozamú kúttal is el tudsz látni egy települést.

-puffert képez, azaz hajthatod akkor a szivattyúkat, amikor olcsóbban (ezzel pénzt spórolsz és nem energiát, nem ugyanaz) tudod ezt megtenni. (pl. napelem, szélkerék, olcsóbb áram)

-primitív szerkezet, egyszerűbb összerakni, mint egy nyomásszabályozós szivattyúrendszert. (bár, ha belegondolsz, hogy házi vízművet lehet venni néhány tízezer forintért, ami ugyanazt tudja, csak kicsiben, akkor ez nem is olyan biztos)

hátrányai is vannak

-problémás megépíteni (hely, magasság)

-karbantartás

-télen fagyveszély (lehet, hogy fűteni kell, különben befagy)

-nyáron esetleg nincs hideg víz (térfogattól meg kihasználtságtól függ)

-pangó víz van benne (sosem ürül ki teljesen), amiben elszaporodhatnak a baktériumok

"hát energiát az nem takarítasz meg vele, az biztos"

Dehogynem. Csak gondolkozni kell,nem pedig a fizikaleckét visszaböfögni. (Ez különbözteti meg a mérnököt a fizikustól - hogy a mérnök gondolkozni is tud. :-D)

Ha a szivattyú folyamatosan üzemel, mert nyomást kell biztosítania, akkor energiát fogyaszt, még akkor is, ha fizikai értelemben nem történik munkavégzés (legalábbis a vízzel nem). A motor forgórésze jár, a terheléstől melegszik, és ez bizony mind ENERGIÁT FOGYASZT.

Ha viszonylag kis energiával felpumpálod a vizet egy tartályba (víztorony), akkor LEÁLLÍTHATOD a szivattyút, amivel az előző példához képest bizony rengeteg energiát (értsd VILLAMOS ENERGIÁT) meg tudsz takarítani.

Van egy szemléletes példa: kapcsold be a porszívót, majd fogd be a szívócsövet. Hallható, ahogy a motor a terhelés hatására kínlódni kezd, és ha megmérnéd, látnád hogy az áramfelvétele megnő, tehát ENERGIÁT FOGYASZT - többet is, mint "normál" üzemben. Most gondolkozz el a víztorony esetén is!

Pedro

"Ha a szivattyú folyamatosan üzemel, mert nyomást kell biztosítania, akkor energiát fogyaszt, még akkor is, ha fizikai értelemben nem történik munkavégzés (legalábbis a vízzel nem). A motor forgórésze jár, a terheléstől melegszik, és ez bizony mind ENERGIÁT FOGYASZT. "

kivéve, ha a mérnök nem ért a szakmájához. direkt leírtam, hogy házi vízmű, el lehetett volna gondolkozni azon, hogy az miként is működik, mert ugyanígy csinálják nagyban is...

direkt nem írom le, lássuk mekkora mérnök vagy. :P

Pedro! A szivattyú nem fog állandóan menni, hiszen ha a hálózat tömített, és nincs fogyasztás, akkor beállítja a hálózatban az üzemi nyomást, és leáll.

Majd ha a nyomás x%-ot esik, akkor a szivattyú elindul újra, és beállítja a megfelelő nyomást. Nem kell annak állandóan menni, miért is? Az ivóvízhálózat az nem nyitott rendszer, ahol lenne nagy fokú nyomásvesztés.

Itt a "méret a lényeg", hogy egy csap kinyitásával mekkora nyomásvesztés érhető el :) Meg tény, hogy ebben az esetben a nyomás nem statikus, hanem határok között mozgó, míg a víztornyos megoldással viszont közel állandó a víznyomás.

A házi vízmű is szakaszos üzemű, a víztorony analógiája, csak itt az energiatároló nem a magasság, hanem a tartályban lévő nyomás - úgyhogy nem jó a példád...

Mi a fenének alkalmaznának egy gravitációs tároló előtt egy nyomástárolót???? Tévedsz, nem úgy csinálják nagyban. Egyszerűen van egy bekapcsolási és egy kikapcsolási vízszint, amelyek a szivattyút kapcsolják, és az KÖZVETLENÜL tölti fel a víztorony tartályát. A felső (kikapcsolási) szint elérésekor pedig a szivattyú leáll.

Ha nem tudod elképzelni, az nem szégyen, csak el kell tudni ismerni. Én például baromira nem értek a műalkotás elemzéshez, mert hát nem véletlenül lettem mérnök...

Szóval az energia megtakarítása abból fakad, hogy a víztorony puffertartályának (pl. víztorony, vagy a te példádnál maradva a házi vízmű nyomástartályának) feltöltése után a szivattyút le lehet kapcsolni, és az addig nem fogyaszt energiát, míg a vízszint (vagy a nyomás) a bekapcsolási szintre nem csökken.

Gondold végig: ha ez nem így lenne, akkor nem készítenének víztornyokat, meg házi vízművet, hiszen ha úgysem lehet energiát megtakarítani, akkor hadd járjon az a szivattyú folyamatosan...

Ennél szájbarágósabban már nem tudom elmagyarázni.

Pedro

"Pedro! A szivattyú nem fog állandóan menni,"

Na rugaszkodj neki mégegyszer, próbáld meg értelmezni a mondataimat, és rájössz, hogy PONTOSAN ezt írtam.

Pedro

Tudtommal a vízhálózatot egy olyan szivattyúval táplálják aminek a teljesítménye megegyezik az átlagos vízfogyasztással és szinte állandóan üzemel.

Ezen felül van egy víztorony, amit egy másik szivattyúval töltenek fel (ez tényleg szakaszosan működik). Ez a vízmennyiség szolgál arra, hogy kiegészítse a maximális vízigénykor a hálózati vízmennyiséget. Mindez arra jó, hogy nincs szükség egy nagy teljesítményű szivattyúra, kisebbekkel is megoldható a vízellátás, továbbá nem kell a nap 24 órájában a napi ciklus maximális vízigényét biztosítani és ezért spórolnak energiát.

Víztornyokat ettől függetlenül is létesíteni kell a település méretétől függően a tüzivíz biztosításhoz és ha már építenek víztornyot, akkor olyat építenek ami alkalmazkodik a hálózati vízfogyasztáshoz is.

Pedro, milyen mérnök vagy?