Egy ember meg tud termékenyíteni egy állatot? Vagy egy állat meg tud termékenyíteni egy állatot?

am nem azért mert szeretnék kölyköt egy állattól.....

Nem szeretnél mi? Akkor NE MOLESZTÁLD CSÓRI BODRIT!

Nem kéne kutyával kuratni magad!!

Néhány közel rokon faj meg tudja termékenyíteni egymást. Általános példa az öszvér, ami a ló és a szamár szerelemgyereke, de léteznek nagymacskák különböző fajhibridjei, mint például a tigrán (tigris x oroszlán). Sok esetben számít az, hogy melyik a nőstény és melyik a hím, mert csak az egyik irányba megy a hibridizáció.

Az biztos, hogy fajhibridek csak közeli rokon fajokkal képesek létrejönni, sokszor csak nagy nehézségek árán, és a hibrid nagyon-nagyon ritka kivételtől eltekintve terméketlen.

Namost ugye a kérdés az, hogy emberrel alkothat-e bármi fajhibridet, a válasz pedig az, hogy valószínűleg nem, mivel a legközelebbi rokonfajaink is túl távol vannak tőlünk. Kategórikus nemet persze csak akkor mondhatnánk, ha kísérletesen sikerülne bizonyítani a nemet (ami amúgy is nehézkes a tudományban), de mivel ugye ehhez emberkísérleteket kéne végzeni, és nem is akármilyeneket, ezért erre valószínűleg nem fog sor kerülni. Nem csak majmokat kéne emberi spermával megtermékenyíteni, ami már erősen súrol mindenféle etikai határt, de visszafelé, embereket is kéne majomspermával, ami minden határon túl megy. (Azt valószínűnek tartom, hogy egy majomsperma el tudná indítani az emberi petesejt barázdálódását, de hogy hány lépés után állna le a fejlődés, azt valószínűleg csak béranyába ültetéssel tudnánk meg...)

Maradjunk annyiban, hogy eddig még nem írtak le ember-állat fajhibrideket, és egyelőre nem is fognak.

"Azt valószínűnek tartom, hogy egy majomsperma el tudná indítani az emberi petesejt barázdálódását, de hogy hány lépés után állna le a fejlődés, azt valószínűleg csak béranyába ültetéssel tudnánk meg..."

erre kellene irni egy OTKA palyazatot...

Meghirdetes az egyetemen:

"Elettani kiserletre keresunk bevallalos csajokat. (Sikeres kiserlet eseten hosszutavu elhelyezkedes a media vilagaban garantalt)"

Említették sokan a közelrokon fajokat, de az ember esetében a legközelebbi rokonok, a főemlősök sem jöhetnek számításba. Az utód, ha létrejönne zigóta, kromoszóma-kiegyensúlyozatlanság miatt pár osztódás után elhalna. Az embernek 46, a csmpánznak 48 kromoszómája van: ha jól emlékszem, a 3. kromoszómán a csimpánz 2. és 3. kromoszómájának tekinthető (vagyis "összeolvadtak" a közös ős adott kromoszómái az ember ősében). Ez elég súlyos rendellenesség ahhoz, hogy a mitózist megakassza, de pár osztódásig valószínűleg elmenne, szerintem még 64-sejtes stádium előtt elpusztulna (de ez egy hajnali órán született, kisujjból kirángatott becslés).

Mindez természetesen mesterséges megtermékenyítés, természetes úton nehezen jönne össze, mások a capacitatios mechanizmusok, más a kémiai környezet, talán még a fizikai is (csimpánz uterust még sosem tanulmányoztam, bevallom), a spermiumok egyszerűen nem találnának rá nagy biztonásággal a petesejtre. Meg hát ott vannak a khm... méretbeli különbségek. Bár a csimpénzoknál spermakompetíció van, tehát ez annyira nem lenne vészes, de egy gorilla bizony szégyenkezhetne a férfiemberek előtt a pár centis kis mütyürkéjével.

Biztos h nem! Most csak az elso opciora valaszolok.

Elottem mar kifejtettek a csimpanz eselyeit. Regebben lattam egy musort amiben dns vizsgalattal kerestek neandervolgyi ember nyomait mai emberekben. HIszen a neandervolgyi az egyik faja az embereknek , ennek ellenere senkiben nem talatak nyomat h valamelyik ose keveredett volna. A termeszetben az ilyen keresztezodesek szinte lehetetlenek. Az oszver, liger meg tigon mind emberi kozbeavatkozas eredmenye.

"A termeszetben az ilyen keresztezodesek szinte lehetetlenek. Az oszver, liger meg tigon mind emberi kozbeavatkozas eredmenye."

Úgy tűnik még nem hallottál a hibrid zónákról. Ezek ott alakulnak ki, ahol nagyon közeli rokon fajok élnek területileg egymáshoz nagyon közel (egymás mellett). Ha elég közeli rokonok, és nincsennek áthághatatlan izolációs mechanizmusok, akkor szaporodnak is egymással. Természetesen az így keletkező fajhibridek nagy része terméketlen, de életképesek, és a hibrid zóna viszonylag stabilan fennmarad.

Amúgy felhívnám a figyelmedet a kecskebéka fajkomplexre (Pelophylax kl. esculenta), ami egy szaporodóképes fajhibrid: [link]

[link]

A hibrid zónára nem is írtam példát, a kecskebéka egy más eset, hibrid zóna viszont kialakulhat minden élőlény nemzetségben, növényeknél és állatoknál (minden állattörzsben) is. Hibrid zónára "klasszikus" példa a vöröshasú - és a sárgahasú unka (bocs, de kétéltűek és hüllők állnak érdeklődésem középpontjában, úgyhogy velük példálózok leginkább). Amúgy emlősök között is vannak rá példák, a törpecickány-erdei cickány (valamint sok cickány, pocok és egér faj között is), közönséges görény-molnárgörény, gímszarvas-szika szarvas (bár ez rossz példa, mert nem egymás mellett élnek, csak ahova a szika szarvast betelepítették Európába).