Olvastam valahol, hogy a középkorban leggyakrabban bort ittak, mert a források-kutak java része fertőző volt. Ez hogy lehetséges, akkor még nem is volt környezetszenyezés?

Csak abba kell például belegondolnod, hogy a kutak egy része völgyekben volt található, és a dombon lévő temetőkből vagy dögkutakból könnyen belemosódhattak az ivóvízbe a fertőzéseket okozó mikroorganizmusok.

A városok sem voltak a tisztaságukról híresek, mert a hulladékot az ablakon keresztül egyszerűen kiszórták az utcára (és nem is mindegyik utca volt lekövezve, egyszerű földutak voltak).

És adalék: a mostani kútvizek egy részében ma is találhatunk kisebb-nagyobb (de nem veszélyes) koncentrációban arzént.

azért butának nem mindenki volt mondható.

csak nem volt fejlett az akkori tudomány.

Jaj! Azért nem kell általánosítani, nem feltétlenül voltak a középkori emberek buták, ez csak a modern kor embereiben él így.

Tény, hogy a földműveseknek nem volt lehetőségük tanulni, de ettől függetlenül lehetett köztük talpraesettebb, intelligensebb is.

Nem voltak buták - de akkor miért nem használták a csatornázást, amit már évezredekkel korábban feltaláltak - ők meg ott éltek fölötte? És ez véletlenül még nem is dőlt mind romba!

A középkor tudománya sok dologban évezredekkel visszaesett az ókorhoz képest.

Sörfőző vidékeken pedig a sör volt ilyen.

Néhány adalék:

- Párizsban az 1600-as években hoztak egy olyan közegészségügyi rendeletet, hogy mielőtt az ember kiönti az ablakon az éjjeli edény tartalmát, háromszor vigyázz-t kell kiáltania, hogy az alul levők el tudjanak ugrani. Képzeld, mi lehetett addig.

- A közvágóhidakon a vért az utcára csorgatták, ami szabadon folyt végig mindenhol.

- A Napkirály palotájában nem volt illemhely, egyszerűen a fal mellé sz*rtak. A hölgyek a nagy, sokrétegű szoknyát le se tudták venni, ezért a szolgák nyeles biliket toltak alájuk, ők meg állva könnyítettek magukon. (Bár ez már nem a klasszikus középkor - képzeld mi lehetett előtte.)

- A középkori átlagember rengeteg hiedelem közt élt. A többség írni, olvasni nem tudott. Az információ áramlás szerény volt. Az ember mint faj agyi képességei nyilván nem voltak kisebbek, de semmilyen tudományos összefüggést nem ismertek, így mindent a természetfölöttinek tulajdonítottak. Viszint mély spiritualitás volt jellemző. Ha belegondolsz, minket gyerekkorunktól kezdve a logikus gondolkodásra neveltek, a világban ok-okozati összefüggéseket keresünk. (A kultúránk jó lenyomata a filmjeink: pl. a krimikben mindig logikus úton jutunk el a véghez. Nézz meg ehhez képest egy középkori misztériumjátékot.)

Egy ilyen szellemi környezetben egyértelmű, hogy ha az ok nem nyilvánvaló, akkor nem is keresik: Isten jutalma vagy büntetése.

Előző vagyok, még eszembe jutott kettő dolog.

Az egyik, hogy Európában az utakat a XIX. szd-ig egyáltalán nem kövezték. Olvass Jókait, Pest (akkor világváros volt) esőben bokáig érő sártengerré vált.

A technológiai visszaesés amit említettek nem a középkoriak butaságának volt köszönhető, hanem az összeomlásnak. Gondolj bele, hogy ha ma egy olyan katasztrófa jönne, mint ami a Róm. Bir. összeomlása volt, akkor mi pusztulna el először? Erőművek, benzinkutak, közlekedés kommunikéció, internet. Minden leállna. Még ha tudnád is, hogy valaha létezett pl. rádió, akkor se tudnál építenei, sőt információforrás híján nem találnál senkit, aki tud. Alkatrész se lenne. A gyerekednek se tanítanád, mert inkább túlélési ismereteket oktatnál. Így veled együtt meghalna a tudás is. A könyvekből meg nehezen lehetne rekonstruálni, hisz nincs olyan könyv, amiben az általános iskolai alapozó fizikától kezdve a rádióépítésig minden tudás együtt van. Tehát ha lenne egy könyved, az vayg túl alap volna, vagy túl bonyolult.