Miért alakultak ki a német nyelvben a der, die, das névelők?

A biológia nemre való utalásnál azért pontosítanék, mert a Das Maedchen teljesen jogosan das, mint a Kind is, mert mivel még kicsi, nem alakultak ki azok a nem jellegek, ami nővé, vagy férfivá változtatná.

Ugyanakkor ott van a das Weib, azaz az asszony, de miért is das? Ezt a magyar is hordozza az (és elnézést a feminim olvasókért) "asszonyállat" kifejezésben, és ha tudjuk, hogy az állat németül das Tier, meg is van, miért das Weib - sajnos anno nem sokkal tartották többre a nőket az állatoknál...

Azért van nyelvtani nem a németben, mert a germán alapnyelvben (amiből a német kifejlődött) is volt, és a németben meg is maradt, míg pl. az angolban ez eltűnt. A germán alapnyelvben pedig azért volt, mert már az indoeurópai alapnyelvben (amiből a germán alapnyelv kifejlődött) is volt. De hogy ott miért volt, az jó kérdés. :)

Egyébként a legtöbb indoeurópai nyelvben (újlatin nyelvek, szláv nyelvek, germán nyelvek nagy része) van nyelvtani nem, éppen az indoeurópai közös eredet miatt bizonyára.

Szerepe tényleg elhanyagolandó lenne a mondanivaló szempontjából, hiszen pl. der Tisch, das Tisch, mindegy lenne, mert mindenki tudná, hogy "az asztal", ezt akarjuk mondani. Viszont vannak főnevek, melyek jelentése attól függ, hogy milyen nemű. Pl. der Band, die Band és das Band mást jelent. Der Bund, das Bund úgyszintén mást jelent.

Eredetileg bizonyára valamiféle kategorizálás miatt alakultak ki maguk a nemek a nyelvben. Pl. a bolygókat istenekkel azonosították, az istenek meg hímneműek, és a napok nevei is az égitestek neveiből alakultak ki többnyire. (De lehet, hogy ez nem a németre, hanem más nyelvre igaz, nem tudom hirtelen.) Szóval valamihez kötötték a főnevet és annak neme határozta meg, milyen nemű legyen.