Milyen tanulási módszereket ismertek?

Ha nyelv akkor beszélj vagy hallgass/nézz valamit.

Ha "reál" akkor oldj feladatokat.

A magolós dolgokhoz is lehet vázlatot írni, jegyzetelni.

A tanulás módszertana nagyon függ attól, hogy mit tanulsz, és milyen motivációból tanulod, valamint hogy mi a célod vele. A tanulás sosem könnyű, szóval felejtsük el ezt a "fejem alá tett könyv" és hasonló trükköket.

Ha megnézzük a tanulás biológiáját, akkor egy nagyon fontos dolgot kell észrevennünk: az agy azokat a dolgokat tanulja meg, amiket fontosnak ítél. Az agy számára két dolog lehet fontos: ami különleges (elüt a környezetétől), és amivel sokat találkozik. A tanulás (agyi szinten) nem más, mint hogy olyan dolgokra emlékszel, amire előtte nem emlékeztél. Ennyi és nem több.

Emlékezni olyan dolgokra tudsz, amit megtapasztaltál. Sokkal könnyebb emlékeni valamire, amit több érzékszervvel tapasztalunk.

Hülye példa, de agyi szempontból az is tanulás, hogy hazafelé láttál a metrón egy nagyon fura embert. Előtte nem volt a fejedben kép egy ilyen emberről, utána lett. Vagyis ez a kép megtanulódott, mindenféle aktív cselekedet nélkül, pusztán amiatt, mert felkeltette az érdeklődésedet.

Ebből rögtön látszik, hogy a legjobb tanító erő az az érdeklődés. Ami érdekel, de tényleg, azt az agyad magába szívja mindenféle trükk nélkül. Persze sajnos nem érdekelhet mindenkit minden, így a tanulandó dolgok jó részét kényszeríteni kell az agyba.

A hazafele utat valószínűleg már betéve tudod, mivel minden nap megteszed. Valószínűleg nem érdekel különösebben, de mivel nagyon sokszor találkozol vele, ezért az agyad megjegyzi.

Ebből nagyon jól lehet látni, hogy amivel sokszor találkozol rövid időn belül, azt az agyad fontosnak fogja találni. Az agy alvás közben válogatja ki, hogy mi fontos és mi nem. Azt raktározza el, amivel vagy sokszor találkoztál (mivel fontos, hogy ne érjen mindig meglepetésként valami, amivel gyakran találkozhatsz), illetve amihez valamilyen fontos emóció tartozik (rád ijesztett valami, izgalomba jöttél valamitől, stb.)

A téged érdeklő dolgokat azért rakja el, mert emóciót vált ki, az összes többit ismétegetni kell. Ez közhely, de az van.

Az ismétlésnél fontos, hogy tudatos legyen. Nem elég a falra ragasztott papír, ha aztán csak elsuhansz mellette. Meg kell állni előtte, elolvasni, értelmezni - napjában többször. Nem elég a tanulókártya, ha csak bámulod bambán. Odafigyelve kell használni.

Van egy módszer arra, hogy egy kicsit átverd az agyad. Az a dolog, amivel lefekvés előtt utoljára aktívan foglalkoztál, az agy válogató rendszere szerint "fontos" lesz, azaz jobb eséllyel tanulódik meg. A tanulás (kivéve a rövidtávút) mindig ALVÁS közben történik. Ezért aki nem alszik hogy tanuljon, az nagy nagy hülyeséget követ el.

Azt is tudnod kell, hogy egy egységes szöveg elejét és végét könnyebben megjegyezzük. Pl egy vers esetén az első és az utolsó versszak sokkal könnyebben megjegyződik. Ezért érdemes kétversszakos egységekre bontani, ami ugye egy első és egy utolsó versszakból áll.

Azt írtam, hogy amihez több érzékszerv kapcsolódik, azt könnyebb megtanulni. Ezért egy imsert trükk, hogy egy adott illatot (pl illatos zsepit) használ valaki tanuláshoz, és ugyanezt az illatot magával viszi a vizsgára. Én magam nem próbáltam ki ezt, de állítólag működik, csak az a baj, hogy hamar kifogy a készlet. Viszont ebből következik, hogy ha két érzékszerv nincs összhangban, az viszont gátolja a tanulást. Ha a füleddel zenét hallgatsz, a szemeddel törit tanulsz, akkor vajon az melyikre fog több figyelmet fordítani? (Ó, mennyiszer hallottam, hogy "én zenére tanulok, mert úgy jobban fog az agyam"... Hülyeség.)

Viszont pl megint csak versek esetén jó módszer lehet megtanulni a dallamát, ha ez egy megzenésített vers. Csak aztán a felmondásnál vigyázni kell, hogy ne az ének ritmusában mondjuk.

Adatok megtanulására a tanulókártya egy jó módszer, csak nem szabad túl sok mindent a kártyára írni. Ennek a módszernek a lényege, hogy adatokat társít egymással. Ilyen társított adat lehet két szó (angolul/magyarul), de akár név/évszám is. Én aminosavak biológiai keletkezését tanultam meg vele. Fontos, hogy egyszerre ne pörgess túl sok (20-nál több) vagy túl kevés (10-nél kevesebb) kártyát.

Aztán jó módszer még a hangos felolvasás önmagadnak (két érzékszerv, mivel hallod is!), illetve tételmondat kigyűjtése, jegyzet készítése. Ez azért jó, mert óhatatlanul is gondolkodásra készteted az agyadat, vagyis foglalkozol vele, rendszerezel, vagyis azt üzened neki, hogy FONTOS.

Egyébként nagyon jól lehet tanulni vita közben, azaz ha érveket kell keresned valamihez. Erre persze korlátozottan van lehetőség, de mivel emóciót rendelsz a dolgokhoz, ezért a saját érveidet megjegyzed.

Mellesleg a könyv fölött való néma üldögélés a legrosszabb módszer.