A francia vagy a spanyol nyelv a nehezebb?

A legenda az, hogy a francia egy "nehéz nyelv", a spanyol meg "a legkönnyebb nyelv".

Érdekes, hogy a sok-sok ember közül, aki mondogatja, hogy a spanyol a "legkönnyebb nyelv", általában maximum köszönni tud spanyolul. De nagyon értenek hozzá.

A két nyelv nagyon hasonlít egymásra, a szókincsük kb. 80%-ig egyezik. Nyelvtanuk szerkezete szintén nagyon hasonló, hiszen a két nyelv igen közeli rokon.

Mindkét nyelvben az a helyzet, hogy a névszók elég egyszerűen működnek, nincs bonyolult alaktanuk, az igék viszont bonyolultak.

Mindkét nyelvben nagyságrendileg kb. 500 rendhagyó ige van, főleg a legfontosabb igék rendhagyóak. Ezek mintákat követnek, mindkét nyelvben kb. 50-70 mintát. Ezeknek a magolásával sok időt el kell töltenie a nyelvtanulónak.

A spanyolban a hétköznapi nyelvben csak "igeidőknek" nevezett micsodák száma 17-22 (attól függően, hogyan számoljuk), a franciában kb. 10-12, egy spanyol igének kb. 40-50-féle alakjával lehet találkozni a ragozás során. A franciában szintén kb. 45 alakja van egy igének, természetesen mindkét nyelvben nem számolva az összetett szerkezeteket.

Ami a hallás utáni értést illeti, mindkét nyelvben vannak nehézségek, a franciában a hangkötési szabályok miatt kell sokat tanulni ahhoz, hogy sikerüljön az összefüggő szövegek megértése, a spanyolban a fő problémát inkább a hadarás és motyogás jelenti, ami általában jellemző a spanyol anyanyelvűekre.

A spanyol helyesírása egyszerűbb, mint a franciáé, de nem igaz, hogy a franciáé olyan vészes lenne, mint a hozzánemértők hiszik, és az sem igaz, hogy a spanyolé viszont 100%-ig logikus.

A francia kiejtése bonyolultabb, de ez csak a magánhangzók terén igaz (a franciában 13 magánhangzó van, a spanyolban 5), a spanyol mássalhangzók viszont szintén nem triviálisak mondjuk egy magyar anyanyelvű számára.

Az tehát, hogy a francia "nehéz", a spanyol "könnyű", szamárság. Egy súlycsoportban vannak, ebben-abban a spanyol, másban a francia nehezebb.