Hagyan működik az izom mikrobiológiailag?

A mikrobiológia nem foglalkozik ilyenekkel. A mikrobiológia gombákkal, baktériumokkal és vírusokkal foglalkozik.

Az izomműködés élettana:

Az érkező motoneuron ún. neuromuszkuláris junkciót képez.

[link]

[link]

Azaz az izomrost felszínén szétágazik az idegsejt vége. Az idegsejt ha ingerületbe jön, akkor a neuromuszkuláris junkcióban acetilkolin ( [link] szabadul fel, ami köt az izomsejtek receptoraihoz. Az izomsejtek membránja depolarizálódik, a depolarizáció a T-tubulusokon ( [link] [link] át bejut az izomsejt belsejébe is, ahol Ca felszabadulását okozza. A beáramlott Ca a troponinC-hez köt (a troponin molekulák „fedik le” az aktinmolekulák miozint kötő helyeit)( [link] [link] aminek következtében az térszerkezetváltozást szenved, így felszabadulnak az aktin miozinkötő helyei. A miozin az aktinhoz köt, a miozin molekula feje elfordul, erő generálódik. A szarkomer ( [link] [link] funkcionális egységei) hossza megrövidül, minden egyes keresztkötéssel. Új ATP köt a miozin fejéhez, majd elhidrolizál, az így felszabadult energia addig tárolódik, míg a fej új helyre nem kötődik az aktinon ( [link] A depolarizáció megszűnésekor Ca-pumpák visszapumpálják a Ca-t a szarkoplazmatikus retikulumba és az extracelluláris térbe. Így a troponinC-ről is „lekerül” a Ca, így az újra eltakarja az aktin kötőhelyeit, az izom elernyed.

Kémiailag kérdezted, én úgy próbáltam írni, ábrákkal, hogy megérthesd. :S

Na mindegy, megpróbálom másként:

Az idegsejt ingerület hatására kibocsát magából egy vegyületet, amit az izom érzékel. Ez áramot gerjeszt az izomsejt membránján, ami Ca beáramlást idéz elő a sejtek belsejébe.

Azt tudod, hogy az izom összehúzódása az aktin és miozin molekulák kötéseiből adódik. Az aktin és miozin ernyedt izomban nem kapcsolódik. Képzeld azt, hogy egy létrát hosszában ketté vágnak, és egymástól 1,5-2 m távolságba szilárdan rögzítik vízszintesen egy ülő embernek pont kényelmesen kézmagasságban. A létra aljához teszel egy padot, amire ráültetsz mondjuk 10 embert. Amikor az emberek jelet kapnak, akkor az első megfogja a legalsó rudakat, majd közelebb húzza magát a paddal együtt a létra tetejéhez. Aztán a második rudakat fogja meg, a második ember pedig az első rudakat, stb, és így haladnak araszolva a létra szárai közé. Így a pad távolabbi vége és a létra távolabbi vége egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

http://www.youtube.com/watch?v=U2TSaz8-yNQ&feature=related

Sajnos jobb animációt nem találtam... :S

Amikor az izom ernyedt, a kapaszkodók, a létra rudai le vannak takarva, az emberek nem tudják megfogni őket. Viszont mikor beáramlik a Ca, az idegsejt okozta feszültség hatására, akkor az felfedi a rudakat, így az emberek meg tudják fogni és be tudják húzni magukat és a padot a létra szárai közé.

Amikor vége az összehúzódásnak, az emberek elengedik a rudakat és padostól kicsúsznak a létra szárai közül. Ezzel párhuzamosan elfogy a Ca is, így a rudak megint le lesznek takarva.

Így érthetőbb? :S

Nagyon lebutítva:

Kétféle nagyon pici szál van az izomban. Az egyik fix, mint egy kötél, a másikon viszont egy kis bólintó csukló van. Ez a bólintő csukló megfogja a kötelet, és behajlik, ezáltal magához közelebb húzza a kötelet. Mivel sok ilyen van egymás mögé kapcsolva, és mind egyszerre bólint, ezért a sok kicsi összehúzódás összeadódik.

A bólintás akkor történik meg, amikor a sejt belső terébe kálcium ionok ömlenek. Normálisan ezek a kálcium ionok a sejten belül el vannak zárva az endoplazmás retikulum nevű részbe, azaz olyan, mintha ott se lenne a sejtben. Az agyból jövő jelre a kálciumok kiszabadulnak, elöntik a sejt belső terét, és megtörténik az összehúzódás. Közben a kálciumokat a sejt másik része már lapátolja is vissza a helyükre, hogy várják a következő impulzust.

Viszont te meg írd le százszor, hogy a milyen-t LY-nal írják: MILYEN. A folyamat is ly.

Készíteni nincs módom sajnos. Viszont y*utube-on vannak fent, csak nem olyan jók. Linkeltem is belőle már.

Viszont anélkül, hogy megjegyeznél néhány alap dolgot, nem hiszem, hogy megérted. 1 Tudni kell, hogy az aktin és a miozin köt egymáshoz. 2 Az aktin miozin kötőhelyei le vannak fedve. 3 Ca a kálcium, ez fedi fel a kötőhelyeket. 4 A miozin "köteget" alkot a farki részével, a feji része köt az aktinhoz.

http://www.youtube.com/watch?v=CepeYFvqmk4 Ez a film 0.12-ig azt mutatja, hogyan kap egy izomrost jelet egy idegsejttől. Az izomsejt membránja átveszi a feszültséget, a film utána azt mutatja, hogy terjed a feszültség az izomrost belsejébe (kis molekuláris részletezéssel 0.37-0.53, amit már én se írtam be). 055-től: piros az aktin, zöld a miozin, a kis sárga bogyók, amik úszkálnak, a kálciumionok. 1.11-től az aktint mutatja, a piros az aktin molekula, rajta pedig a lila és egyéb színű molekulák azok a molekulák, amik letakarják a miozin kötőhelyeit. 1.29-nél mutat keresztmetszetet is az aktinról és a kozzá kapcsolódó molekulákról. A kis sárga pötty, ami közben beúszott és elfordította a molekulákat szintén a kálciumion, a megjelenő vonalak pedig azt mutatják, hogy felszabadult az aktin miozin kötő helye. 1.38-tól újra látsz egy összehúzódást, majd a kálciumok eltűnnek és az izom elernyed.

http://www.youtube.com/watch?v=EdHzKYDxrKc&feature=related Itt az elején azt mutatja, hogyan épül fel az izom. Azán bemutatja egy funkcionális egység működését, hogy hogy csúszik egybe az aktin és a miozin.

http://www.youtube.com/watch?v=Vlchs4omFDM&feature=related Itt ids piros a miozin, kék az aktin. Jön az idegsejt jelzésének hatására a sok sárga gömböcske, a kálciumionok. Aztán ráközelít a molekulákra, hogy bemutassa az aktin-miozin kötését. A piros miozin kis "kampókat" állít fel, ez a miozin feje, ez köt az aktinhoz. Mellékes, hogy közben jönnek a fekete piramisok, az most nem számít (egyébként az az ATP, a szervezet energiaforrása, ennek az energiája kell ahhoz, hogy a miozin az aktinhoz köthessen).

http://www.youtube.com/watch?v=pWP1u7rRJS8&feature=related Itt az elején szintén a felépítést mutatja. 0.36-tól ráközelít a funkcionális egységre, majd berajzolja az aktint és a miozint. A vastag sárga vonal a miozin, a piros az aktin. 1.08-tól meg is mutogatja. 1.38-tól mutatja az összehúzódást egy egységen, majd 1.49-től azt, hogy az egységek összehúzódása hogyan adódik össze. 2.06-nál másik jelöléstípusra vált, kicsit részletesebben magyaráz. 2.50-nél pedig látod, ahogy a miozinfejek az aktinon egyre arrébb kötnek, így behúzzák a miozint az aktinok közé. 3.24-től egyetlen miozinfej kötését látod kicsit részletesebben, hogy hogyan mozog, hogy használja fel az energiát.

http://www.youtube.com/watch?v=0kFmbrRJq4w Elektronmikroszkópos kép egy izomrostról. 0.31-től aktinok és miozinok tömkelege, aktin a kék, miozin a piros. Látható, ahogy a miozinok behúzzák magukat az aktinok közé, így rövidül az izom. 0.59-től egy miozin és egy aktin kiemelése. 1.18-nál jönnek a kis fehér gömbök, a kálciumionok, hozzákötnek az aktinhoz, amitől az azon levő zöld molekulák leválnak a miozint kötő helyekről. 1.36-nál a miozin fejei hozzákötnek az aktinhoz 2.19-től beindul a mozgás, látod, ahogy a miozin egyre beljebb húzza magát az aktinba. Aztán leesik a kálcium és a miozin elengedi az aktint, kicsúszik közüle.

Azért nem linkeltem be ennyit már az előbb se, mert szerintem az alap megértéséhez ezek már túl bonyolultak, de egyszerűbbet nem találtam.