Hány kilobyte egy vers? (Olvasd tovább! )

A probléma érdekes, a következőn tessék elgondolkodni.

Vegyünk egy verset különböző kódolásokkal. Nyilván el fog térni az a file méret, amiben ugyanezt a verset egy informatikai adathordozón el tudom tárolni. Itt azonban nem a verset tároljuk, hanem az annak leírására használt adatokat.

El kell tehát különíteni két dolgot: az egyik a vers adat tartalma, a másik a verset leíró kód adat tartalma. Nézzünk egy példát. Vegyük az alábbi két mondatot:

Kérek egy zsömlét.

Kérek 1 zsömlét.

A fenti két mondat kimondva ugyanúgy hangzik, és világos, hogy a logikai adattartalmuk (akárhogyan is definiáljuk azt), ugyanaz. Viszont az egyik mondat 2 karakterrel rövidebb, ezért kevesebb helyen tárolható.

Vegyünk egy teljesen random betűsort (tegyük fel, hogy tényleg az, bár tudom, hogy nem):

Kjlknjhnéajdhjk.nc

Ez pontosan ugyanúgy 18 karakterből áll, mint a „Kérek egy zsömlét.” mondat, viszont semmilyen logikai adattartalma nincs. Ha odamész valakihez és ezt mondod neki, akkor nem fog érteni belőle semmit (azt a valószínűtlen esetet leszámítva, hogy ez valamilyen nyelven jelent valamit).

Felmerül a kérdés, hogy az emberi agy hogyan tárolja az információt. Ha karakterenként, akkor az értelmes mondatok tanulása és az értelmetlen mondatok tanulása közt elvben nem lehet különbség hatékonyságban és erőfeszítésben. Azonban tudjuk, hogy ez nem így van.

De akkor hogyan működik az agy?

Igazából ezt senki sem tudja pontosan. Azt tudjuk, hogy egészen bonyolult dolgokkal operál. Például képes arra, hogy adatvesztés miatt elveszett információt odaillővel pótoljon, legyen akár hangulati vagy jelentésbeli a különbség. Így keletkeznek a hibásan idézett klasszikusok, vagy amikor két ember máshogy emlékszik valamire. Ez csak úgy lehetséges, hogy az agy emlékszik valamire az adott szóból (körülbelüli jelentésére), és valamit berak a helyére. De ugye ez számítógépes hasonlattal nehezen érthető, hiszen ha kitörlődik az a szó, hogy zsömlét, akkor a kérek egy zsömlét mondat teljesen értelmét veszti. Az agy valahogy emlékszik a kiesett szó bizonyos attribútumaira, de nem mindre, és a készletből próbál egy megfelelőt választani. Ez olyan, mintha az adatvesztéses winchester nem egy törött file-t adna (Kérek egy %*+&#), hanem azt, hogy Kérek egy kiflit.

Azt ma már tudjuk, hogy a szavak az agyban bizonyos szempontokból csoportokban tárolódnak, például együtt vannak a főnevek. Azt is tudjuk, hogy bizonyos betegségek olyan állapotot alakítanak ki, amikor az ember nem azt mondja, amit akar (afázia). Ilyenkor a kimondott szó lehet alaki hasonlóságban azzal, amit mondani akart (pl azt akarja mondani, hogy réz, de azt mondja, hogy léc), lehet a tárgy külleme vagy funkciója hasonló (pl borotva helyett konyhakést mond), stb.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy az agy nem karaktersorokat mond ki, és nem is úgy dolgozza fel és tárolja az információt, hanem sokkal inkább szóhalmazokat hoz létre az agy egyik területén, és a megjegyzett mondatok valamiképpen a szóhalmazból jelölik ki a megfelelőket. (Afázia esetén a kijelölés hibás.) Vagyis a „kérek egy zsömlét” mondatot úgy tárolja az agy, hogy kijelöli a „kér” és a „zsömle” szavakat. Arra is utalnak jelek, hogy a ragozásokat nem megtanuljuk, hanem a szituáció és a szabályok ismeretében mindig újra felépítjük a mondatokat (legalábbis anyanyelven). Ezért aztán az idéztek felidézésekor a legnehezebb azt eldönteni, hogy mi volt a toldalék, amennyiben ez a többiből nem következik.

Szóval visszatérve az eredeti kérdésre, nem igazán tudjuk, hogy egy vers mennyit foglal a memóriából, és azt sem, hogy az agy mekkora területe memória egyáltalán. Igazából nagyon keveset tudunk ahhoz, hogy egyáltalán közelíteni tudjuk valamilyen becsléssel a dolgot.

Bár én nem hiszem, hogy az 1 trillió bit az egy jó becslés, szerintem inkább egy olyasmiről lehet szó, hogy valaki kitalálta ezt a számot, és olyasmi mint a tévhit, hogy az agy 10%át használjuk ki :P

De azért feldobnék egy témát, amit eddig úgy látom senki nem tett meg:

Viszont mielőtt ezt megtenném, szeretném leszögezni, hogy nem vagyok szakember a témában, csak nagyon felületesen hallottam a neurális hálók működéséről.

Szóval, az agy működéséhez valószínűleg egy neurális háló modellje áll legközelebb. Egy neurális háló memóriáját lehet mérni bitekben.

Tegyük fel, hogy minden agysejtünk, ami adatot és/vagy programot tárol (ami a neurális hálókban azt hiszem kb ugyanaz, bár persze van egy "külső" programjuk is), képes kialakítani maxiumum x szinapszist, vagy átlagosan x szinapszist.

akkor az ilyen agysejtjeinket megszorozzuk x-el, akkor azzal becslést tehetünk arra, hogy "mekkora a memória".

Viszont, egy vers megtanulása... ez annyira sok dolgot jelenthet, ahogy már írták is itt. Függ attól, hogy mennyire jól elérhető ez a vers az agyban, például. (álmunkabn felébresztenek és tudjuk, mert annyira gyorsan bejárja az agyunk a vers agysejtjeit, vagy hosszas gondolkozás után is csak derengene a dolog, és egy szakember segítségével, hipnózisban tudnánk csak felidézni).

Meg mennyire vannak bennünk a hangsúlyok, mennyire gondolkoztunk már el az értelmén, ahogy valaki írta korábban, ilyesmi.

Meg ugye, az is számít azért, hogy mennyire tekercses az agyunk, állítólag (bár lehet ez az elmélet már rég megbukott :)). Lehet hogy a memóriánk nagy lenne, de az agyunk nem vág úgy, vagy nem keres olyan hatékonyan vissza a memóriában (pedig a tárhely ott lenne neki).

Informatikus oldalról megközelítve a problémát.

Az említett formátumban (ASCII):

Petőfi: Anyám tyúkja-> 680 Byte

Kölcsey: Himnusz 1. versszak-> 196 Byte

Külcsey: Himnusz teljes-> 1498 Byte

(a leghosszabba ami én szeritem tanultam:

Arany: Walesi bárdok -> 3196 Byte

----------------------------

Az egyszerűség kedvéért vegyünk egy 1000Byte-os verset átlagnak.

Ekkor:

125000000000000 darab (1.25 × 10^14) becsületesnek mondható vers fér hivatalosan az ember memóriájába.

Úgy godnolom ember nem volt aki ezt kipróbálta volna. Telefonkönyvet már tanultak meg, de az is bőven ez alatt volt.

---------------------

Utánna is néztem. :P

Telefonkönyv. Egy zsúfolt oszlopba van 135 sor, soronként telefonszámmal együtt vehetünk 27 karaktert. (Tudom a számokat lehetne számként kezelni, de ne bonyolizáljuk).

Ebből 1 oldalon van 4 hasáb.

Ebből kijön hogy egy oldal 14580 Byte. (Megjegyzem ekkor semmi reklám nincs, csak tömött sorok)

Telefonkönyvből eltudunk tárolni:

8 573 388 200 000 oldalnyit. Úgy gondolom ezt sem próbálta senki. :P

Nyilván az agy ahogy fentebb is írták, egész máshogy működik mint a számítógép (hál'a égnek), de úgy godnoltam itt az ideje ezt is kiszámolni, és hát elég elképzelhetetlen mennyiségű adatról van szó, ahogy azt az elején gondoltuk is.

egy egy információ impulzus sorozat mérhető.

tehát maga a z érzékelés. de a tárolása hálósan, több meglévő ismerethez kötődve jön létre innen szerintem már nem mérhető.

"Szóval, az agy működéséhez valószínűleg egy neurális háló modellje áll legközelebb."

Az a baj, hogy a neurális hálóban lévő súlyokat is kódolnod kell. Ha egy ilyen súly közel kontinuum halmazból vehető ki és a különböző értékek közötti nagyon kis eltérés is számít, akkor nagyon sok bit kellene a tárolásához.

További baj, hogy az agy szüntet és létrehoz szinaptikus kapcsolatokat.