Hogy jött létre a világegyetem?

A világ teremtésénél mindig szembesülünk isten problémájával. Azt mondják, isten teremtette a világot, és ő maga örökké létezett. Sose értettem, hogy miért lehet öröknek elfogadni egy teremtő tudatot, ha az anyagot és a világegyetem anyagi világát nem.

Hogy valaminek kicsi valószínűsége (azaz nagyobb nullánál) az számomra azt jelenti, hogy be is következik, csupán idő kérdése. 13.7 milliárd év pedig igencsak hosszú idő ám ...

maci

Mindenféle provokáció és képzelgések nélkül mondtam a dolgot. Való igaz, hogy nem feltétlenül van értelme az ősrobbanás előtti időszakról bármit is kijelenteni, hisz' semmit nem tudunk tudhatunk róla. Ettől függetlenül az én világképem az, hogy az a tér, amiben a világegyetem, mint anyagi világ létezik, illetve az ősrobbanás kialakult, szerintem végtelen, és mindig is létezett. Ugyanígy az a fogalom amivel az anyag változását jellemezzük (tehát a klasszikus értelemben vett idő) is végtelen. Számomra az anyag létezése is örök, és egyfajta körforgásban van, azaz az anyag Ősrobban, majd valamiféleképp a tágulás megáll, majd összehúzódik, és szépen visszatér az alapállapotba. Majd az egész kezdődik elölről. Mindenféle vitát mellőzve ismerem a többi elképzelést is, és nem is szállnék vitába, pont annak értelmetlensége miatt. Úgy vélem az idő meg tér megfogalmazása, illetve annak létezése avagy nemlétezése pusztán definíció kérdése.

A valószínűségről:

Én azt mondom, aminek a valószínűsége 0, az nem következik be. Aminek a valószínűsége nagyobb, mint nulla, de kisebb mint egy, az bekövetkezhet, de nem biztos, hogy bekövetkezik véges idő alatt. Aminek a valószínűsége egyenlő eggyel, az biztosan bekövetkezik! Tehát félreérthetően fogalmaztam. Így kiegészítem: számomra az idő nem csupán abból a közel 14 milliárdnyi évből áll, ami az ősrobbanás kezdetétől telt el...

És nem szeretnék semmit elfelejteni, ha nem baj :)

maci

Ha az LHC-ben megfejtik a Higgs-Bozon részecskék titkát, akkor elképzelhető, hogy választ kapsz(kapunk rá).

Ott azt vizsgálják, hogy hová tűnik el az anyag tömege, ha egyre kisebb részecskékre bontuk fel az atomokat stb.

Volt már a kérdés, és jó válaszok születtek.

Nem írt ki párat, mikor feltetted? Az eddigi válaszokban elég sok a hiba, tájékozatlanság.

Egy dolgot észrevehetünk az univerzumban. Azt, hogy az anyag megjelenik és változik, léte nem fix, mindig formálódik, pillanatról pillanatra. arra nem térnék ki, hogy ebből adódik a téridő, de ha nincs mi változzon, akkor nincs tér sem idő, ami nem változik így nem mozog, az maga nincsen téridőben, mert teljes és változatlan, inkább az biztosítja saját magából mindezt(anyagi világ pl.). a változásoknak pedig mértéke van, amit egy változatlan, mindent felölelő dolognak kell okoznia, enélkül nem jöhet létre változás, enélkül nem jelenhet meg az, amit anyagnak nevezünk. kell lennie valaminek ami alapul szolgál a relációk mögött, mert minden egymáshoz viszonyul a létezők között, amik mellesleg egyetlen egészet alkotnak, mint a mozivászonra vetített filmkockák...ha nincs meg mögötte a mozdulatlan változatlan alap, mit sem látnánk a filmből. a valóság tehát az a változatlan alap, ami biztosítékul szolgál a létezésnek.

Maci

Én megértem azt amit mondasz, de magában nincs meg az anyag...s valójában nem is úgy néz ki, ahogyan mi látjuk...mi csak azért tapasztaljuk ilyennek, mert a testünk ilyen, de ha az igazi állapotát érzékelnénk, vajon mit észlelnénk...ha lemegyünk kvantum szintre sem azt látjuk ami valójában létezik, hanem azt, ami az olyan mérési műszereknek megjelenik. azt ami az anyagot létrehozza és fenntartja, azt anyaggal soha nem leszünk képesek mérni...mert csak a viszonyítás van nekünk, így anyaggal csak anyagot mérhetünk, de nem az abszolútumot. egyébként mi a baj azzal a tudattal, ha személytelen és teljesen elfogulatlan, racionális ezáltal? nem erről szól a tudomány is? :)

üdv

25/F

LastOne.Left