Az aktiv vulkán krátere miért "tömődik " be? Képeken látni, hogy nem lehet belelátni.

#10 A baj csak az, hogy aktív vulkánnak nem csak azt hívjuk, ami éppen a földfelszín közelében fortyog. Az aktív és inaktív határt 10 ezer évben határozták meg. Amíg egy vulkán utolsó kitörése óta nem telt el 10 ezer év, addig az definíció szerint aktív vulkán. Viszont 10 ezer év nagyon sok idő, ha az utolsó kitörés óta erősen visszahúzódott, vagy akár ki is aludt, akkor 10 ezer éven belül simán nullára tud redukálódni az utolsó kitörés hatásai. Értsd: a megszilárdult kráter kihűl és mindenféle probléma nélkül kialakulhatnak benne tavak, miközben még nincs 10 ezer éves az az utolsó kitörés, azaz hivatalosan aktív. Igazad van, a Szent Anna-tó nem volt jó példa, de ez nem azt jelenti, hogy nincs rá példa.

Ja és ez a 10 ezer év ez egy általános meghatározás. Ha egy vulkán teljesen fel van térképezve és egyértelmű bizonyíték van rá, hogy a jelenben is aktív folyamatok zajlanak a földkéregben, ami kitöréshez vezethet, akkor a vulkán aktív stádiumban marad akkor is, ha az utolsó kitörés óta több mint 10 ezer év telt el. Lásd: Yellowstone, ahol 50+ ezer éve volt utoljára kitörés, mégis aktív besorolásban van. Azt meg szerintem nem kell mondani, hogy a Yellowstone is tele van krátertavakkal.

#11 Hidrovulkáni kitörésnek hívják. "a felszínre törekvő magma nagy mennyiségű vízzel találkozik, keveredik és a keletkező vízgőz okoz robbanásos vulkánkitörést"

Van videó a youtube-on, hogy a magmába beledobnak egy vizes palackot. Csak fél liter vízről van szó, de pár pillanat alatt a magma elkezd hevesen fortyogni. Na ugyanezt képzeld el úgy, hogy nem fél liter vízről, hanem egy egész tóról van szó. Tulajdonképpen gázrobbanás történik. Viszonyításképpen, a csernobili négyes reaktorban is gázrobbanás történt, ott pár tízezer liter víz okozott gázrobbanást, ami tudjuk mekkora rombolást végzett, a reaktormag 1000 tonnás fedelét úgy dobta a magasba, mint én egy papírgalacsinybes az a vízmennyiség még mindig nagyon-nagyon messze van egy tó vízmennyiségétől.

Egy szó mint száz, hatalmas energiáról beszélünk. Jobb nem a közelében lenni.

A vulkánok nem a semmiből, előjelek nélkül törnek ki, ha egy szunnyadó vulkán ébredezni kezd, a mélyben növekvő nyomás nem előjelek nélkül hozza a felszínre a magmát, rengések, gázkitörések előzik meg a kitörést.

Az aktív vulkánokat nem akkor tekintik aktívnak, amikor az kitör, a gázképződés, gejzírek, rengések is az aktivitáshoz tartozó események.

A vulkánok között hatalmas méretbeli különbségek lehetnek, az utolsó szupervulkán kitörés 75ezer évvel ezelőtt történt, a helyén található a legnagyobb vulkanikus tó (Indonézia, Szumátra, Toba-tó), 100 km hosszó, 30 km széles, legmélyebb pontja, kb 505 méter.

Amikor vulkanikus töról, vagy egyáltalán vulkánokról van szó, nem biztos, hogy kicsiben kell gondolkozni, igaz a szupervulkánok extra méretűek, amit nem akarunk, de több szupervulkánt is megfigyelés alatt tartanak a kutatók, van egy pl Nápoly mellett is.

Hogy alakulnak ki a vulkánok helyén tavak?

A kitörés után a magmakamra és a kürtő kiürül.hatalmas öreg marad a felszín alatt, ami beomolhat, és a felszínen létrejött hatalmas mélyedésből lesz a tó vagy több tó.

Nem törvényszerű, hogy a vulkán után hegy, lávakúp marad, eltűnhet az is az omlással.

[link]

[link]

#13 Mármint a palackosat? Ugyanazt nem találtam meg, csak egy másikat, amiben egy kanna vizet dobnak. [link]

Kialudt vulkán nem tud újra kitörni sehogy sem. Az inaktív azt jelenti, hogy ismeretlen, azaz fel kell térképezni. Ha a feltérképezés azt mutatja, hogy zajlanak még aktív folyamatok a földkéreg közelében, akkor aktív státuszt kap. Ha viszont nem, akkor pedig kialudtnak tekintik. A kialudt vulkán nem tud újra kitörni, mert a folyamatok teljesen leálltak.

#17#

Vannak tenger alatti vulkánok, ahol elég jelentős mennyiségű víz van fölöttük, és beáll valamilyen egyensúly.

Folyik a láva, nem kilövell, mert a víznek nyomása is van, de a vízzel érintkezve reakcióba is lépnek egymással.

Az ilyen helyeken, a tengerszint fölött kialakulhatnak veszélyes gázfelhők, amelyek nem mindig látványosan törnek a felszínre.

Hajósok leírtak eseteket, amikor záptojás szavú lett körülöttük a levegő a nyílt tengeren, de olyat is, hogy fortyogott alattuk a tenger.

Az olyan helyekről próbáltak menekülni, ami nem mindig sikerült, majd, amikor egyre több tudással rendelkeztek a hajósok, kerülték is a veszélyesnek nyilvánított helyeket, közöttük azokat is, ahol a tenger alatt vulkanikus tevékenységre lehetett számítani.

Picit más, de lényegében a vulkánokkal kapcsolatos téma.

Izland egyik csodája, hogy a sziget két tektonikai lemezen fekszik, és a felszínen látható a törésvonal, mérni tudják a lemezek mozgását.

A törésvonalak mentén (ami azért komoly távolságot jelent oldalirányba is) aktív vulkántevékenységek zajlanak, így Izlandon is.

A törésvonal, a hasadék önmagában egy természeti csoda, a YouTube-n találhatsz róla videókat

[link]