Valóban sikerült 100% feltérképezni egy muslica agyát?

Ez új lehetőségeket nyithat meg más élőlények agyának tanulmányozásában, ami hozzájárulhat a neurotechnológia és a gépi tanulás fejlődéséhez. Az utóbbi szempontjából új perspektívákat nyithat a mesterséges intelligencia fejlesztésében.

A kutatás eredményei alapot adhat további vizsgálatokhoz az emberi idegrendszer működésének megértésére is. Így az idegi kapcsolatok feltérképezése segíthet megérteni, hogyan befolyásolják az idegi jelek a viselkedést és a tanulási folyamatokat, ami fontos lehet a pszichológia és a pedagógia területén is.

A Japán Fugaku Next szuperszámítógép lehet képes lesz ekkora számítási teljesítményre hogy egy humanoid digitális agyat tudjon futtatni..

Másodpercenként 1 trilliárd (tíz a huszonegyediken) művelet elvégzésére lesz képes.

Itt a cikk hozzá ha kíváncsi vagy olvasd el.

[link]

Egy emberi agy emulálásához 10²²/másodperces számítási teljesítmény szerintem még kevés 10²⁴ vagy 10²⁵ lenne az ami megfelelő lenne szerintem 1 1 kvadrillió/mp vagy 10 kvadrillió/mp.

100 000 000 000 neuron található az emberi agyban de az biztos hogy annak a 100 000 000 000 neuronak van vagy 1 billió vagy 10 billió csatlakozása. 100 000 000 000x10 000 000 000 000.

[link]

A trilliárd az 10 a 21.-iken.

Amit linkelt a 24.hu [link] mint forrást japán nyelven marketingszöveg van.

Az emberi agyban a becsült neuronok száma ~ 2.6 x 10^9 - 16 x 10^9. (agranuláris kéreg: 14-18 neuron/0,001 mm^3, látókéreg : 40-100 neuron/0,001 mm^3 )

A becsült szinapszisok száma 10^14 - 10^15 .

Lehetnek ilyen/olyan becslések hogy mennyi adatmennyiség lenne ez digitálisan.

A szinapszisok nem állandóak, dinamikusan változnak időben, hosszú projekciók esetén vagy direkt a célterületre vetít a sejt vagy átkapcsol valahol. Vagyis az agy működése nem csupán a neuronok és szinapszisok számán múlik, hanem a komplex kapcsolatokon, a neuronok aktivitásán és a különböző agyi területek közötti interakciókon is. Ráadásul az emberi agy nem digitális rendszer az akciós potenciál kivételével.

Az agy információfeldolgozási képessége sokkal bonyolultabb, mint amit a puszta adatmennyiség kifejezhetne.

Az meg almát a körtével fajta összehasonlítás, hogy milyen (klasszikus elven működő) szuperszámítógép számítási kapacitásával vetekszik az emberi agy. Teljesen máshogy működik. Esélye nincs az embernek győzni fejszámolásban akármelyik olcsó számítógéppel szemben. Amit számítógépre írtak szoftvert azt a gép garantáltan gyorsabban futtatja végig mintha ugyanazokat a gépi kódokat embernek kéne.

Vagy máshogy megközelítve, erőforráspazarlás egyikkel emulálni a másikat (emberi agyat használva gépi kódokat értelmezni és futtatni, klasszikus számítógéppel emberi agyat).

Vagyis nem hagyományos processzorokon futtatott szoftverek, hanem speciális hardveres architektúrán (mint pl [link] ) .

#7

Ha igaz amit írsz akkor teljességgel kizárható a szilícium alapú élet az univerzumban.

Ha valaki bebizonyítaná hogy teljesen kizárható az univerzumban az megér egy Nobel díjat.

De én is kétlem hogy egy agyat létre lehetne-e hozni digitálisan még ha az programozható is lenne.

"Ha igaz amit írsz akkor teljességgel kizárható a szilícium alapú élet az univerzumban.

Ha valaki bebizonyítaná hogy teljesen kizárható az univerzumban az megér egy Nobel díjat."

Ezekre nem én jöttem rá és nem kaptak érte Nobel díjat, de még csak nem is tudok róla, hogy teljenen kizárták volna.

Azt tudjuk, hogy nagyon különböző már maga a szén alapú élet. A szilícium alapú meg, ha létezik még sokkal-sokkal másabb lehet. Az ilyen UFO-s filmek forgatókönyv íróinak gyenge képzelőereje van, hogy antromorf lényeket ábrázol, mintha ember lenne csak éppen 1 méter magas 4 ujja van egy kezén, nagy fekete szeme van stb. . Egy nem földi és szilícium alapú élet nagyon más lenne, legalábbis eléggé meglepő lenne ha pont ilyen antromorf lények lennének. Egyébként attól, hogy szilícium alapú lenne egy agy, még nem feltétlen jelenti azt, hogy digitális.

"De én is kétlem hogy egy agyat létre lehetne-e hozni digitálisan még ha az programozható is lenne."

Az hogy az emberi agy nem digitális rendszer az akciós potenciál kivételével megtalálható az ELTE Biológiai Intézet Élettani és Neurobiológiai Tanszék honlapján [link] 11.-ik oldal ("nem digitális rendszer AP kivételével") Az emberi agy digitális létrehozása egy rendkívül összetett és vitatott téma. Jelenleg a tudomány és a technológia nem áll olyan szinten, hogy teljes mértékben reprodukálni tudnánk az emberi agy működését digitális formában, mivel rendkívül bonyolult struktúrával és funkciókkal rendelkezik.

Vannak kísérletek és kutatások, amelyek célja az agy bizonyos aspektusainak modellezése, például a neuromorfi számítástechnika, amely az agy működését inspirálja a számítógépek tervezésében. Emellett léteznek olyan projektek, mint a Human Connectome Project, amelyek az agy kapcsolati hálózatát térképezik fel.

Csak nagyon leegyszerűsítve , ha 10^14 szinapszist egy-egy bájttal reprezentálunk akkor az 10^14 bájt azaz 100 terabájt, de ha nem elég 1 bájt hanem 1 kilóbájt kell akkor máris ugrottunk 3 nagyságrendet ~1000x annyi bájt kell. Mivel részben digitális az agy, és tudjuk, hogy ennél még összetettebb a kérdés, hogy mennyi neuron és mennyi szinapszis lehet, meg még az ismeretek hiánya is van, így megsaccolni se tudom, hogy mennyi tárhely kéne digitálisan (arról nem is beszélve, hogy futtatni is kéne). Ebből a lényegi rész amit tárolni érdemes, értem ez alatt hogy nem biztos, hogy érdemes az agyat alkotó összes atomról információt tárolni digitálisan, legalábbis a megfelelő ismeretekkel rendelkezve. Amíg nem ismerjük, addig mindent amit csak tudunk, mert utólag veszett fejsze, hogy még ezt meg ezt is kellett volna.

A számos etikai és jogi kérdést pedig a szőnyeg alá sepertük.