A Képes Krónika mennyire hiteles? Tényleg benne van, hogy Attila hun király leszármazottjai a magyarok?

Inkább úgy mondanám, hogy a - már akkor is - a múlt ködébe burkulózó időket a fantáziával tölti ki (természetesen, mint a keresztény kultúrkör minden származástörténete esetén, itt is az özönvíztől indít a szerző), és ez a szakasz még meglehetősen épít a legendákra.

Attól az időtől kezdve viszont, amik már nem szájhagyomány útján, hanem konkrétan az adott pillanatban, írott formában lejegyezve maradtak fenn az utókornak, elég pontosan követi a magyar történelmet az államalapítástól az Anjou-korig.

Továbbá vannak benne olyan történeti elbeszélések, amik elsőre meséknek tűnnek, de lefejtve róluk a mitikus mázt, ténybeli háttér rajzolódik ki. Például ilyen az is, hogy a magyarokat az etelközből a sasok űzték ki. A régi magyar nyelvben a sas bese. És valóban, a besenyők támadása indította el a honfoglalást, ez ma már beigazolódott. Hasonlókép létező szokás volt a pusztai népeknél a feleségrablás gyakorlata (Hunor és Magor), valamint a keleti világban a meghódoltatott népektől földet és vizet kértek (Szvatopluk), emellett valóban a hadüzenet módja volt a kapuba ütött fegyver (Botond). Amint a nomád népeknél ténylegesen élt az a hit, hogy akit csatában megölnek, a túlvilágon szolgálni fog nekik (Lehel). Ezek olyan szokások voltak, amiket Kálti Márk a maga korában, az európai, keresztény kultúrkörben nevelkedetten nem ismert és nem érthetett, de leírt a régi (mára elveszett) forrásokból, némiképp eltorzult formában, úgy, ahogyan saját értelmezésében felfogta és tovább tudta adni.

Gyakran felszínes tudás él a Képes Krónikáról, minthogy Emesét egy turulmadár termékenyítette meg benne. Nem. Valójában az szerepel benne, hogy Emesének az _álmában_ szerepelt turulmadár, ami jelezte a megszületendő utód nagyságát.

Alapvetően tehát, bár az írott történelem előtti koroknál fenntartásokkal kell kezelni, azonban így is hasznos forrás, mert értékes valós elemek töredékeivel bír a szöveg, azt követően pedig nincsenek benne igazán kirívó történelmi pontatlanságok.

Nyilván a részletekben ez egy hosszú téma lenne... Általában a modern kutatások ebben és sok másban is, nemzetközi léptékben is azt mutatják, hogy az ilyen írások nem alaptalanok. Majdhogynem minden témában vannak régi elavult nézetek, hogy "melyik írás hiteles" és "melyik írás nem hiteles". És itt most nem csak erről van szó, hanem általános és nemzetközi történelmi keretekről és ez is csak benne van a pakliban. Így az ilyen sztereotípiákat a történelmi feltáráshoz és a haladáshoz egyszerűen félre kell tenni, mert már rengeteg dologban bebizonyosodott, hogy a számontartott, de még vitatott történészeknek mégis igaza volt.

Itt először azt kell megérteni, hogy, ha figyelemmel kíséri valaki a friss és mai kutatásokat, akkor rengeteg példa van arra, hogy "mégis úgy volt..." - ahogy régészek és történészek mondták. Aki nem tud sok ilyen példát az vélhetően a "megszokott" és gyakran a régi történelmi vélekedéseket tudja egy-egy témában és ez érthető, hogy ez ilyen és ez is fontos része a kérdésnek.

Hogy jobban értsed érdemes a kérdés ezen alapvető hátteréről is szót ejteni, mivel ez gyakran kimarad a történelmi értekezésekből, holott az alapvető mivolta vitathatatlanul fontos történelmi kérdéskört jelent. Bizony nagyon is sok olyan kutatásunk van, ami a tankönyvi (vagy ahhoz hasonló) elbeszéléseket felülírta már, sőt a régészet és történészet folyamatosan felülírja a történelmi ismereteinket.

A téma ezen alapjához, kontextusához kapcsolódóan - és fontos, hogy ezt az álalános részét értsed - átvehető legalább néhány példán keresztül, hogy mennyire átírjuk folyamatosan a történelmet. A kérdésed, hogy a "A Képes Krónika mennyire hiteles?" ez részben tartalmazza a konkrét kérdés mellett a történelmi hitelesség kérdését is, hogy egy adott dokumentumunk az mennyire pontos vagy sem. Ismert az, hogy a Képes Krónika a régi megszokott formula szerint "nem hiteles" és ezt gyakran minden egyéb nélkül csak megismétlik az emberek. A kutatásaink már mást mutatnak az ilyen esetekben és már bevonunk bármit amit lehetséges és nem finnyáskodunk úgymond.

És tegyük hozzá, hogy a tankönyvek maguk jelentik a legpontatlanabb történelmi közléseket és ami arra hasonlít az szintén felejtős. Vagyis a pontosság és bizonyos pontatlanságok a régi szerzőknél is előfordulhatnak és ezek nem jelentik azt, hogy az egész forrás használhatatlan lenne! Egy ókori történész is tévedhet némely dologban, miközben jó az amiket vázolt, sőt sokszor a látszólag ellentmondó források alkotnak egy teljesebb és helyes történelmi képet.

A kérdésed hátteréhez kapcsolódó példákat inkább külön válaszokba teszem (legalább néhányat), hogy ne legyen túl hosszú és áttekinthetőbb is legyen. A kérdésre a közvetlen választ meg utána.

Columbusról régóta mondták már a történészek, hogy mik nem stimmelnek vele és ami mára meglehetős egyetértéssel elfogadott (bár a tankönyvekből meglepő módon kimarad). Az iskolák tankönyvei (nem csak a magyar) úgy írták és írják le Columbust és a többieket, hogy "a hódítók kalandorok és hősök voltak, akik a nagy odüsszeia után Amerikába érkeztek, civilizálták az Újvilágot, és becsülettel szolgálták királyaikat, akik arannyal és vagyonnal jutalmazták őket". Ilyet ma senki sem állít már. Még felfedezőknek sem tartjuk őket. Végül előkerült egy levél ami igazolta Columbus rémtetteit és igazolta a történészek közléseit.

A spanyol hivatalos feljegyzések szerint nyilvános kivégzéseket és más elrettentő módszereket alkalmazott a vasszigor miatti felkelések megfékezésére.​ Ez az újonnan egy előkerült irattal bizonyított történelmi kontextus komoly vitákat szült Kolumbusz örökségével és történelmi megítélésével kapcsolatban, és sok helyen már nem ünneplik őt kritikátlanul (Columbus Day mint nemzeti ünnep), hanem inkább a gyarmatosítás és az őslakos népek szenvedéseinek szimbólumaként tekintenek rá. Az ezzel járó szobordöntögetés valójában érthető, bár elég durva vélemény nyilvánítás. Columbus rémtetteinek végig olvasása is felkavaró, így a részleteket itt hagyjuk is, de hogy nem beszélhetünk Columbusról "valamiféle hősként" azt teljesen biztos.

Az alábbiból láthatod, hogy a tényleges kutatások mennyire mást mutatnak történelmi eseményekről és az újraírt kép nyilvánvalóan nagyon más (sokszor tényleg nem kicsit).

El Español spanyol lap

A riportban:

- Juan Eslava Galán,

spanyol történész professzor, Granadai Egyetem (Universidad de Granada), angol filológia szak és a levéltudományok doktora.

- Consuelo Varela,

spanyol történész és kutatóprofesszor, Sevillai Egyetem (Universidad de Sevilla), szakterülete Amerika története és Christopher Columbus.

(Megj. ha segít: "Cristóbal" az Columbus spanyol neve. És rá utal a "genovai admirális" és a "navigátor" is.)

"Kolumbus látja, hogy a szigetek és az őslakosok szegények, és úgy gondolja, hogy az egyetlen profit a rabszolgák kereskedelméből származik " - magyarázza Juan Eslava Galán történész"

A "zsarnok" Kolumbusz

"Három hónappal az amerikai leszállás után kezdődtek a problémák."

"Megindul a dezertálások, az adagcsökkentések és a kisebb lázadások hulláma. Tovább rontotta a helyzetet, hogy az őslakosok rájöttek, hogy a telepesek tartózkodása nem lesz átmeneti, miután annyi erődöt építettek a földjükön. Erőforrások híján Kolumbusz még azt is elrendelte, hogy minden 14 évesnél idősebb indiánnak háromhavonta bizonyos mennyiségű aranyat kell szállítania . Aki ezt nem tette meg, annak büntetés járt, ami abból állt, hogy levágta a kezét, és hagyta, hogy elvérezzen."

"A navigátor ellenségeket szerzett az indiánok... és a spanyolok között. A kormánya elleni ismétlődő lázadásokra és felkelésekre a navigátor mindig "ugyanaz a barbársággal válaszolt, mint amit az őslakosokkal szemben tanúsított". Mint Varela elmagyarázza, még a hozzá legközelebb állók is „zsarnoknak” minősítették Cristóbalt és testvéreit is, és minden lehetséges eszközzel megakadályozták az őslakosok megkeresztelését, hogy rabszolgának adják el őket."

"...a művelt felfedező úgy gondolta, hogy " ötven emberrel mindegyiküket leigázhatja, és arra kényszerítheti őket, amit csak akar ". Ezeket a Kolumbusz rabszolga gondolatait az ő idejében kell kontextusba helyezni. Európában nagyon fontos rabszolga-kereskedelem folyt : a portugálok mindenekelőtt az afrikai partokra utaztak, hogy fekete munkaerőt szerezzenek és eladjanak; másrészt ezt a gyakorlatot legitimnek tekintették,"

"A genovai admirális Hispaniola kormányzójaként eltöltött ideje enyhén szólva is vitatott. Valójában az ellentmondásos Bartolomé de Las Casas Kolumbusz rabszolgakereskedelmét "gazdálkodásnak" nevezte. Este este egyáltalán nem érdekelte a királynő szavait, mivel, noha kénytelen volt feladni a tervét, hogy legfeljebb 4.000 rabszolgát küldjön Európába darabonként 1.500 maravedíért, továbbra is fogta el az őslakosokat az Új Világban: 'Elhatároztam, hogy a Castilla-ból érkező hajókat rabszolgákkal megrakom, és eladom őket a Kanári-szigetekre, az Azori-szigetekre, a Zöld-foki-szigetekre és bárhová, ahol jól el tudom őket adni' – jelezte de Las Casas a tengernagyról."

"A 46 oldalas, 23 tanú vallomását tartalmazó riport lesújtó volt: Kolumbusz Kristóf zsarnok volt , és tényekkel bizonyították. Parancsnoksága alatt a téren árveréseket tartottak nyilván, és kegyetlen büntetéseket hajtottak végre. Egy búzalopáson elkapott fiúnak levágták a fülét és az orrát, megbilincselték és rabszolgává változtatták. Egy másik nő, aki azt merte mondani, hogy az admirális alacsonyabb osztályból való, és az apja takács volt, bátyja, Bartholomew megparancsolta, hogy vágja ki a nyelvét, és meztelenül vezesse az utcákon egy szamár hátán."

[link]

Mellékesen és röviden... a tankönyvekből ismert "Tengerész Henrik" vagy más befuttatott nevén "Henry, a Navigátor" is közismert, holott egyik sem volt. Egy herceg volt aki a rabszolgakereskedelembe fektetett és hajókat és tengerészeti iskolát finanszírozott az üzletéhez. Nem volt navigátor, sem tengerész, sem felfedező. A neve "Henrik herceg" vagy pontosan "Don Henrique". Henrik herceg az afrikai rabszolgakereskedelem szereplője volt.

Columbus mint "felfedező" is már régi történet és bőven találni róla infót, de ma Columbust azért nem tartjuk felfedezőnek, mert a felfedezés az az amikor olyan földet talál valaki, amelyet ember soha nem látott. Columbus már régóta tudjuk, hogy megelőzték a vikingek, de már ők sem a felfedezők, mert előttük már benépesítették a kontinenst az emberek. Columbus megismertette Európával az amerikai kontinenst és nem mint "kalandor", "felfedező", hanem kereskedőként.

Voice of America - amerikai lap

Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya finanszírozza

"Általában azt mondják, hogy "Kolumbus felfedezte Amerikát". Helyesebb lenne talán azt mondani, hogy 1492 és 1502 között négy útja során vezette be Amerikát Nyugat-Európába . Azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy ő nyitotta meg az utat a nyugat-európaiak tömeges beáramlása előtt, amely végül több új nemzetet alkot, köztük az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót."

"De azt mondani, hogy "felfedezte" Amerikát, kissé félreértés, mert rengeteg ember volt már itt, amikor megérkezett."

[link]

Mult-kor.hu cikke:

"Felfedték Kolumbusz zsarnoki vonásait"

"Ötszáz évvel Kolumbusz Kristóf, Amerika felfedezője halála után olyan dokumentumok kerültek napvilágra, amelyekből egy szadista zsarnok képe rajzolódik ki.

Spanyol történészek egy 1500-ból származó, félszáz oldalas vizsgálati jegyzőkönyvre bukkantak, amely a genovai hajós és testvérei - Diego és Bartolomeo - viselt dolgaira derít fényt. A 23 tanúvallomást tartalmazó jegyzőkönyv sokkoló részletekkel szolgál Kolumbusz kegyetlenségéről, amely a maga idejében még a sokat látott tengerészeket is elborzasztotta."

[link]

Stb, stb, de nagyjából így képzeld el sok történelmi kutatásunkat a mai modern korban.

Egy másik és kimondottan ikonikus történelmi téma a Húsvét-sziget (Rapa Nui). A már elkönyvelt történet vázlatosan, hogy polinézek hajóztak a szigetre és ott megtelepedtek. Az első európai érkezés 1722. április 5-én, húsvétvasárnap történt, innen van a sziget nyugati elnevezése, ami a helyieknek Rapa Nui (és ez is ismert neve a szigetnek).

A sziget a közelmúltig megszokott története, hogy valamilyen népesség összeomlásuk volt, ami vagy járvány, vagy környezeti válság, vagy polgárháború, vagy ezek kombinációja miatt következett be. Egy új genetikai kutatás viszont mást mutat. Sőt két szenzációs fejleményt is hozott. Az összeomlást kizárták, mivel az elemzett DNS-ek egyszerűen nem mutatnak genetikai változatosság (diverzitás) csökkenést, ami egy csökkent, kisebb létszámból következne. A népesség és a genetikai változatosság folyamatos volt. Bár a sziget lakossága enyhén változott, de összeomlás viszont nem volt. És itt lényeges az, hogy kb mindenki elfogadta az összeomlás egyik vagy másik történelmi leírását, például, hogy mivel alig vannak fák a szigeten ezért biztosan elhasználták a szigetlakók és összeomlott a társadalmuk. A genetikai változatosságuk viszont stabil és összeomlásról szó sincs.

Másik amire a genetikusok kimutattak, hogy mégis igaz, amit a régészek és történészek régóta hangoztattak, vagyis a Húsvét-szigetnek volt kapcsolata Dél-Amerikával. Benne van a helyi lakosság genetikájában. Ezt már régóta sokan közölték, kezdve az ismert Thor Heyerdahl (1914-2002) norvég kutatóval aki a régészet egyik modern ágának, a kísérleti régészetnek a megalapozója.

A régi teória az volt, hogy nem tudtak transzatlanti hajózást csinálni a karavellák és más középkori európai hajók nélkül. És ezt is közölték már tényleg sokan, hogy tudtak annyira hajózni és valójában bizony van egy rakásnyi, Columbus előtti óceáni nagy hajózásokra mutató anyagunk. Itt szoktak említeni egyet-egyet, de nagyon sok van és ezt is megerősítette az új genetikai kutatás, mivel Dél-Amerikaiak génjei szerint éltek a szigeten vélhetően inkák (a mai Chile területéről).

Van a Húsvét-szigeten egy inka falnak mondott építmény, ami egyáltalán nem illik a többi szigeti építkezéshez (ezt Youtube videókon egyből látni fogod). A fal neve "Ahu Vinapu".

Biztosan ismered a jellegzetes inka építkezést, de itt van emlékeztetőnek belőle:

[link]

És ez az ami a Húsvét-szigeten van:

[link]

[link]

[link]

[link]

A Húsvét-sziget történetét lényegében átírtuk, illetve elkezdtük azt és a további inka kutatásokat majd ezek után lehet megkezdeni a szigeten.

Nature

"Az ősi Rapanui-genomok rugalmasságról és az amerikai kontinenssel való Európa előtti kapcsolatról árulkodnak"

"Absztrakt"

"Rapa Nui (más néven Húsvét-sziget) a világ egyik legelszigeteltebb lakott helye. Sokak képzeletét megragadta régészeti leleteinek köszönhetően, amelyek között megtalálhatóak a moai nevű ikonikus megalitikus szobrok 1 . Rapa Nui kiterjedt tanulmányozása során két szembetűnő állítás merült fel. Először is, a Rapanui történetét az erőforrások túlzott kiaknázásának figyelmeztető meséjeként mutatták be, amely a népesség jelentős összeomlásához vezetett volna – ez az „ökocid” elmélet. Másodszor, a Csendes-óceánon átívelő, Amerikába irányuló utak lehetősége még mindig vita tárgya az európai kapcsolatfelvétel előtt. Ezen kérdések megválaszolására itt rekonstruáltuk a Rapanui genomtörténetét 15 ősi Rapanui egyed alapján, amelyeket radiokarbon keltezéssel és teljes genomot szekvenáltunk."

"Hatékony populációméret-rekonstrukciók és kiterjedt populációgenetikai szimulációk révén elutasítjuk azt a forgatókönyvet, amely az 1600-as években súlyos populációs szűk keresztmetszetet tartalmazott, amint azt az ökocid elmélet javasolja. Ezenkívül az ősi és a mai Rapanui hasonló arányban (körülbelül 10%) tartalmaz indián keveréket."

[link]

( [link] )

Tappancsmancs

Láthatóan nagyon rá vagy kattanva a prekolumbián kultúrákra, de itt most tök másról van szó. Ahol pedig ez volt a téma, és szembesítettünk a blődségeiddel, onnan leléptél.

Legenda, monda, fantázia, mese és a többi...

Mielőtt a Képes Krónikára térnénk itt még a történészileg amúgy is más írásműveknél is meglévő vallási, kultikus, szakrális vagy szimbolikus tartalmakkal kell megismerkedni legalább egy alapvető módon, hogy ezek a régi korokban milyen módon kerültek az írott forrásokba és miért, milyen szokások miatt.

Ma már az "interdiszciplináris" kutatások korát éljük, ami azt jelenti, hogy minden tudományágat bevonunk egy kutatásba amik kapcsolódnak akár csak részben is az elemzett területhez. Ilyen ma már a megszokott genetika a régészet területén, vagy a botanikusok vagy akár a csillagászok bevonása a történelemkutatásokba.

És az írott források vizsgálatából egyesek és némely esetben jobban vagy kevésbé, de valóban ki szokták hagyni például a vallástudományt, vallásfilozófiát, a szimbólumok használatának korszakbeli módjait és a kultikus nézetrendszereket. Pedig ezek nélkül sok minden 1. vagy értelmezhetetlen 2. vagy téves következtetéseket eredményez, vagy 3. akár mellőzik emiatt is a forrás egyéb tartalmának felhasználását és elemzését - és így van, hogy lényegében inkább kihagyják, ha valami vallásos vagy kultikus tartalomról van szó.

(Mellékesen: a vallástudomány nem igazolja egyik vallást sem a másikhoz képest, hanem kutatja azt, amit tudni lehet róluk.)

Miért fontos ez a kérdésedben?

Azon egyszerű oknál fogva, mivel anno a vallási elemeket nem akarták kihagyni egy történeti elbeszélésből sem, ha az szerintük hozzá tartozott. Például egy keresztény szent életének történeti írásában nem csak az szerepelhetett részletesen, hogy hol született és melyik családban, és, hogy mikor hova ment, hogy melyik uralkodóval találkozott és hol, hanem azt is beleírták ugyanabba az elbeszélésbe, ha egy angyal jelent meg neki. Nem csináltak ebből "ügyet". És még a nem vallási történészi írásokba is ugyanígy beleírták az efféle részeket, még egy uralkodó élettörténetébe is akár. Ez akkoriban teljesen magától értetődőnek számított, nem problémáztak vele.

Több írásművet lehet itt megnézni, de legyen némi példa erre is... Közismert Trója esete. Trója (Troy) egy ősi, vagy sokszor úgy fogalmaznak, hogy mitikus város a mai Törökország területén. A városról Homérosztól (ie. 8. század) tudunk az Iliasz (Iliász, Iliad) című írásából, amiről nagyon sokáig azt hittük, hogy csak egy ókori irodalmi mű (eposz) egy történettel. Viszont valakinek gyanússá vált és megtalálta, még, ha nagy nehezen is Trója városát. Ma látogatható régészeti park belépőjeggyel és lényegében folyamatos kutatások területe is (UNESCO világörökségi helyszín). Tróját ie. 3600-ban alapították. Itt van néhány kép róla:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ez idáig inkább a régészeti oldala és ott van még az ami a kérdésednél fontos, vagyis, hogy Homérosz Iliászában rengeteg ókori görög istenség szerepel gyakorlatilag alapszinten. Tényleg annyira sok, hogy ide sem érdemes írni. :) Viszont a vallási és kultikus elemek változó módokon jelennek meg, hol szimbolikusan, hol így, hol amúgy egy történetben. De nem kell hinni az ókori görög istenségekben egy ilyen szöveg tanulmányozásához történelmi oldalról, régen az ilyeneket különféle módokon beleírták akármilyen írásokba is, ettől még vannak régészetileg is vizsgálható tartalmaink az ilyen szövegekben.

Ugyanilyen és talán szintén ismertebb a viking sagák, amik Columbus előtt írnak Amerika viking behajózásáról. A sagák olvashatóak a neten és már szinte az unalomig apró részleteket is tartalmaznak teljesen egyszerű dolgokról, viszont szerepel benne Amerika és, hogy hogyan jutottak oda és miért.

Saga a grönlandiakról - wiki ("Grœnlendinga saga")

"A Vörös Erik sagájához hasonlóan, ez az egyik fő forrás az észak-amerikai viking gyarmatosítás történetéhez."

"A Grönlandiak Saga Vörös Erikkel kezdődik, aki elhagyja Norvégiát és gyarmatosítja Grönlandot. Ezután hat észak-amerikai expedícióról szól, amelyeket Bjarni Herjolfsson, Leif Erikson, Thorvald Eriksson , Thorstein Eriksson és felesége, Gudrid Thorbjarnardóttir, Thorfinn Karlsefni és Freydís Eiríksdóttir vezetett. Bjarni és legénysége véletlenül három földet fedez fel grönlandi útjuk során, de maguk soha nem teszik be a lábukat. Leif tudomást szerez Bjarni találkozásairól, és miután megvásárolta Bjarni hajóját, kihajózik a földekre, hogy felfedezze őket. Kalandjai során Leif a három földet Hellulandnak, Marklandnek és Vinlandnek nevezi. Később Thorvald, Leif bátyja Vinlandbe száll, és ott él, amíg a bennszülöttek meg nem ölik egy harcban. Thorstein és Gudrid megpróbál Vinlandbe utazni, de végül kudarcot vallanak, és ezt követően Thorstein betegségben meghal. Karlsefni, aki ezután feleségül veszi Gudridot, Vinlandba utazik, és ott marad a következő tavaszig." stb stb

A régészet megerősítette a viking sagákat Amerikai hajózásukban és a kontinensen feltárták a viking telepet, mai nevén "L’Anse aux Meadows". Így néz ki ma és látogatható régészeti park (Youtube-on is találsz róla videókat).

[link]

[link]

( [link] )

( [link] )

( [link] )

Ezekből és az ilyenekből a lényeg a kérdésedhez, hogy a kultikus elemek még nem jelentik egy ókori vagy középkori írott forrás hiteltelenségét vagy túlzott pontatlanságát, mert a régi korokban bármibe beleírtak efféléket is.